Szennyezett levegő: évi kétmillió haláleset

Minden évben 2 millió ember halála írható a szennyezett levegő számlájára, s a halálesetek jelentős része elkerülhető lenne, ha a nagyvárosok betartanák az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a légköri szennyezés egészségügyi határértékére tett ajánlást - derül ki a WHO jelentéséből.

A levegő minőségéről készített, a maga nemében példa nélküli dokumentum 91 ország összesen 1100 városából - többnyire fővárosokból és 100 ezer feletti lakosú nagyvárosokból - gyűjtött adatok feldolgozása alapján készült.

Az ENSZ szakosított szervének ajánlása szerint az úgynevezett PM10 (vagyis 10 mikrométer vagy az alatti részecskeátmérőjű) finomszemcsés anyagok, köznyelvben a szálló por koncentrációja a légkörben az éves átlagot tekintve napi szinten nem lépheti túl a köbméterenkénti 20 mikrogrammot, ehhez képest viszont több nagyvárosban a 300 mikrogrammot is eléri - mutat rá a tanulmány. A vizsgált helyszínek közül elenyésző azok száma, ahol szem előtt tartják a javasolt határértéket.

A jelentés készítői felhívják a figyelmet arra, hogy az említett finomszemcsés anyagok behatolnak a tüdőbe, s így a vérkeringésbe is bekerülnek, különböző szív- és érrendszeri megbetegedéseket, tüdőrákot, asztmát és egyéb légzőszervi bántalmakat okozva. A levegő szennyeződését elsősorban a különböző emberi tevékenységek - egyebek mellett a motoros járművek és az erőművek működése - során lejátszódó égési folyamatok okozzák.

Maria Neira, a szervezet közegészségügyi és környezeti osztályának vezetője Genfben, a jelentés ismertetésekor rámutatott: számos nagyvárosban az egészségre veszélyes szinten van a légszennyezettség mértéke. Mint hangsúlyozta, a legijesztőbb adatok a gyorsan fejlődő országokból, elsősorban Kínából és Indiából kerültek ki. Neira szerint ha az országok megfelelően bánnának a környezettel, számottevően csökkenthető lenne a légzőszervi és szívbántalmakkal küzdők, vagy tüdőrákban szenvedők száma. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy sok országban a levegő minőségére vonatkozóan nincsen külön szabályozás.

A WHO tanulmánya szerint a betegek, a gyermekek és az idős személyek különösen veszélyeztetettek a légszennyezés szempontjából. Az egészségügyi szervezet a problémára adandó válaszok között a tömegközlekedés fejlesztését, a gyaloglás és a biciklizés népszerűsítését, valamint a fűtőanyagként nem szenet használó erőművek építését említi.