Hideg és megfázás - így függ össze a kettő
Ha a fertőzéseket nem az időjárás, hanem vírusok, baktériumok okozzák, miért vagyunk ősszel és télen gyakrabban betegek?
Természetesen a hideg időnek is megvannak a maga veszélyei, a kihűléstől a fagyási sérülésekig. A havas, jeges úton sajnos könnyebb elesni, így a csonttörések esélye is nő, kutatások pedig összefüggést találtak a zord időjárás és szívrohamok gyakorisága között.
A kérdést érdemes több irányból megközelíteni. Egyrészt, a vírusok is „jobban érzik” magukat a hidegben, másrészt, nagyobb az esélye annak is, hogy megfertőződjünk. Azt se hagyhatjuk ki a felsorolásból, hogy a téli hónapokban több olyan tényező is hat ránk, melyek csökkenthetik az immunrendszerünk hatékonyságát!
Így hat a hideg a vírusokra
Kutatások szerint a náthát és megfázást okozó vírusok hatékonyabban és gyorsabban képesek szaporodni alacsonyabb hőmérsékleten, pontosabban az emberi szervezet maghőmérsékleténél, nagyjából 37 foknál hűvösebb környezetben.
Igaz, a nagyon hideg is elpusztítja a vírusokat, de számukra nem is igazán a külső hőmérséklet a fontos, hanem például az orrüregünkben mérhető, mely a téli hónapokban 32-33 fokra csökken, így ideális körülményeket teremt a kórokozóknak. Az alacsonyabb páratartalom is kedvez a fertőző betegségeknek.
Nagyobb a fertőződés esélye
Ha kint hideg van, egyszerűen több időt töltünk bent, az otthonunkban, a munkahelyünkön vagy éppen az óvodában, iskolában. Ez pedig azzal jár, hogy többet vagyunk összezárva másokkal, vagyis ha valaki beteg, nagyon könnyen továbbadhatja a kórokozókat: tüsszentéssel, köhögéssel vagy csak azzal, hogy megérint bizonyos tárgyakat, felületeket.
A fűtés miatt pedig még jobban kiszárad a levegő, ami tovább növeli a fertőződés, illetve a vírusok elszaporodásának lehetőségét. Tovább fokozhatja ezt például az a tény, hogy a hidegben kevesebbet szellőztetünk, és a légkondicionálás is keringetheti a vírusokkal teli levegőt.
Gyengébb immunrendszer?
A téli időszak az immunrendszerünkre is komoly hatással van, így az nehezebben birkózik meg a fertőzésekkel, rosszabbul viseli az esetleges betegségeket. Kevesebbet vagyunk a szabadban, így a szervezetünk D-vitamin szintje is csökken (hiszen nem éri a bőrünket annyi napfény). Általában kevesebbet is mozgunk, és a zsírokban, szénhidrátokban gazdag ételeket is előnyben részesítjük. Bár az igaz, hogy jó néhány vitamindús zöldség és gyümölcs szezonja van ősszel és télen, mégis kevesebbet eszünk ezekből, mint tavasszal és nyáron.
Mivel kevesebbet izzadunk, a szomjúságérzet sem jelentkezik olyan intenzíven, mint nyáron, és az enyhébb mértékű kiszáradás is fogékonyabbá tehet a fertőzésekre (a gyógyulást pedig lassíthatja). Az úgynevezett szezonális depresszió is ezekben a hónapokban tetézhet, a rosszkedv, a kialvatlanság és a stressz pedig csak tovább rontja az immunrendszerünk hatékonyságát. Emellett pedig fiziológiai oka is lehet annak, hogy az immunrendszerünk nem reagál úgy, ahogyan kellene: a hideg és száraz levegő hatására a felső légutakhoz tartozó vérerek összeszűkülhetnek, így az orr nyálkahártyájának vérellátása is romlik.
Összegezve
- A hidegben a vírusok hatékonyabban szaporodnak és könnyebben terjednek.
- A hűvösebb hónapokban rosszabb az immunrendszer hatékonysága.
- A kevesebb napfény és mozgás, valamint a zsíros ételek is rossz hatással vannak az immunrendszerre.
- A szezonális depresszió is jelentős szerepet játszhat az őszi, téli betegségek kialakulásában.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Köhög és fáj a toroka? Így lehet rájönni, milyen betegség okozza
