Influenza kalauz: tények és tévhitek, minden amit tudni kell
Még mindig tombol az influenzajárvány, és sokan csak "félvállról" veszik a betegséget. Ideje tisztázni: ön is rosszul tud néhány dolgot?
A szakemberek előrejelzései szerint még hetekig elhúzódhat az influenzaszezon, és bár a járvány minden évben visszatér, még mindig sok tévhit kering a betegségről.
Tévhit: az influenza ártatlan kis betegség
Tény: az influenza lehet nagyon enyhe lefolyású, de sajnos életveszélyes szövődményei is lehetnek. Ez számtalan tényezőtől függ, a beteg életkorától, általános egészségügyi állapotától, korábbi betegségeitől, attól, hogy kapott-e védőoltást, de a vírustól is, amely megtámadta a szervezetét. A szövődmények között találhatunk bakteriális felülfertőződéseket, pl. tüdőgyulladást, de keringési problémákat is.
Tévhit: az influenza ugyanaz, mint a nátha, így aggódni sem kell miatta
Tény: csak azoknál lehet egyértelműen megmondani, hogy influenzásak voltak, akiknél laboratóriumban megállapították a vírusfertőzést. Sok olyan felső légúti betegség van, melynek tünetei hasonlóak az influenzához, ezért "ránézésre" nehéz megmondani, hogy kit melyik vírus fertőzött meg. Így mivel egy jóval enyhébb betegségre is könnyen azt mondjuk, hogy influenza, és sokszor a valódi influenzát sem vesszük elég komolyan.
Tévhit: az influenzának mindenkinél ugyanazok a tünetei
Tény: ahogy az influenza lefolyása, úgy a betegség tünetei is nagyon változatosan jelentkezhetnek, függően attól, hogy kit érint. A tünetek lehetnek nagyon erőteljesek, de igen enyhék is, vagyis az is lehet influenzás, aki napokig fel sem tud kelni az ágyból, de az is, aki csak egy kicsit rosszabbul érzi magát, mint egyébként. A felnőtteknél vagy idősebbeknél például ritkább a láz, és az orrfolyás, köhögés a domináló, míg a kisgyermekek ritkábban köhögnek, de hányhatnak is.
Tévhit: az influenza csak akkor fertőz, ha tünetei vannak
Tény: az valóban igaz, hogy akkor a legnagyobb a fertőződés esélye, amikor a betegnek tünetei vannak (hiszen a vírus cseppfertőzéssel, köhögés, tüsszögés útján terjed), de az is továbbfertőzhetünk másokat, ha – még - nem mutatunk tüneteket, vagy ha nem érezzük magunkat annyira rosszul. Mint említettük, az influenza tünetei sok formában jelentkezhetnek, és ha mi csak egy kis orrfolyást vagy köhögést tapasztalunk, nem jelenti azt, hogy másnál nem lehetnek jóval súlyosabb tünetek.
Tévhit: influenzásak leszünk, ha nem öltözünk fel elég melegen, sapka/sál nélkül megyünk utcára, vagy sokat ülünk huzatos helyen.
Tény: az influenzát, illetve más felső légúti betegségeket nem a hideg okozza, hanem a szervezetünkbe kerülő vírusok. Az igaz, hogy a felső légúti fertőzések csúcsidőszaka általában egybeesik a hideg hónapokkal, de az összefüggés csak közvetett (pl. hidegben sokkal többet vagyunk másokkal összezárva, így a kórokozók is könnyebben terjedhetnek).
Tévhit: ha az influenza magas lázzal jár/három nap alatt nem javul az állapotunk, antibiotikumot kell szedni.
Tény: az antibiotikumok nem használnak a vírusok ellen, sőt a szedésük kifejezetten káros lehet! Természetesen előfordulhat, hogy az influenza mellett bakteriális eredetű felülfertőződéssel is meg kell küzdenünk, de ennek diagnosztizálása, illetve a megfelelő terápia előírása orvosi feladat. Mindenképpen menjünk orvoshoz, ha egy héten belül nem javul (vagy éppen romlik) az állapotunk, ha 24-48 óránál többet fáj a fülünk, az arcüregeink, ha nagyon fáj a mellkasunk, a hátunk vagy a torkunk, illetve, ha sűrű, zöld, sárga, barnás vagy vérrel pettyezett váladékot köhögünk fel.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Szívinfarktust is okozhat az influenza: erre figyeljen, ha szívbeteg!
