Egészen enyhe tünetek is jelezhetnek asztmát a gyerekeknél - ezekre érdemes figyelnie
Ne gondolja, hogy csakis ijesztő, súlyos tünetek utalhatnak asztmára!
Tévednek, akik az asztmát kizárólag az asztmás rohammal azonosítják, az ugyanis már csak a jéghegy csúcsa. A betegség előjeleire dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont gyermek tüdőgyógyásza figyelmeztet.
Ez az oka az asztma kialakulásának
Habár nem létezik olyan vizsgálat, amely teljes bizonyossággal kimutatná, hogy melyik gyermeknél jelentkezhetnek az asztma tünetei, bizonyos tényezők esetén azonban egyértelműen magasabb a kialakulásának a rizikója.
Nagyobb az asztma kockázata az allergiás – akár légúti, bőr-, vagy ételallergiás – gyermekek körében, és azoknál, akiknél a családban előfordult asztma, vagy egyéb allergiás eredetű betegség.
Kutatások szerint a betegség kialakulása összefügg az anya terhesség alatti dohányzásával is, de hajlamosabbak rá a túlsúlyos gyermekek és azok is, akik szennyezett levegőjű, forgalmas utak mellett élnek.
Az asztma kezeléssel tünetmentes lehet
- Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Meggyógyítani nem tudjuk, de kezelni igen, ezért fontos a mielőbbi felismerés – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva. Ez azt jelenti, hogy a mai készítményekkel tünetmentességet tudunk elérni, jól kontrollált asztmával a gyerekek életminősége sem változik, a sportolásról sem kell lemondaniuk.
Ezek az asztma első tünetei
Az asztmát sokan – tévesen – kizárólag az asztmás rohammal azonosítják, pedig az már csak a jéghegy csúcsa. Az asztmának vannak bizonyos előjelei, amelyek lehetnek egészen enyhék is, sok esetben könnyen összekeverhetők egy légúti fertőzés tüneteivel – figyelmeztet Somogyi doktornő. Nagyon fontos, hogy ezek a tünetek megfelelő kezelés hiányában súlyosbodhatnak, ezért az alábbi panaszok esetén javasolt kivizsgáltatni a gyermeket:
- hosszú ideje fennálló köhögés, ami légúti betegségeknél fokozódik
- éjszaka, alvás közben, hideg levegő hatására vagy fizikai terhelésnél – futkározás, ugrálás – jelentkező köhögés
- zihálás, kilégzésnél hallható sípoló hang
- testmozgás közben nehézlégzés jelentkezik, a gyerek kapkodva vesz levegőt, emiatt inkább kerüli a sportokat
- mellkasi szorító érzés, fáradékonyság.
Mielőtt orvoshoz fordulunk
Dr. Somogyi Éva szerint a gyermeket kezelő orvos számára nagy segítséget jelent, ha a szülők néhány kérdésre otthon felkészülnek.
Javasoljuk, hogy amint a szülő észleli a gyermeknél a tüneteket, akkor jegyezze fel, hogy azok milyen napszakban jelentkeztek gyakrabban
Testmozgás alatt, vagy után tapasztalták inkább, esetleg sírás, vagy nevetés hatására? Észrevettek-e valamilyen kapcsolatot a tünetek előfordulási gyakorisága és az évszakok változásának függvényében? Ez allergiás eredetű asztma esetén jelent segítséget – a pollenek miatt például tavasztól őszig, beltéri allergének esetén egész évben jelentkezhetnek a tünetek.
Így néz ki a kivizsgálás menete
A beteg – és a szülők – részletes kikérdezését követően különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkas röntgen felvétel, szükség esetén gyomor pH mérés vizsgálat (a köhögés hátterében felmerülő gyomor-nyelőcső reflux gyanúja miatt) – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők, s amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést gyermekek esetében javasolt, hogy gyermektüdőgyógyász végezze.
Hogy kezelhető az asztma?
Életkortól és a betegség súlyosságától függően az asztma kezelése változhat az egyének között, de akár idővel is. A terápia célja a tünetek minimalizálása, az életminőség javítása, az asztmás rohamok megelőzése, szükség esetén pedig azok kezelése, oldása. Léteznek fenntartó és rohamoldó gyógyszerek is (inhalátorok), melyek csökkentik a gyulladást és tágítják a légutakat. Mindezek mellett fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés, a konzultáció és asztma tüneteinek folyamatos monitorozása.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Az asztma nem gyógyítható, de ezzel az új módszerrel jól kezelhető
