COPD: az enyhébb köhögésre sem jó, ha legyint!
Magyarországon a COPD-s betegek száma meghaladhatja a félmilliót, de a betegeknek csak mintegy egyharmada kap kezelést a diagnózis hiánya miatt.
A WHO adatai szerint a COPD - krónikus obstruktív tüdőbetegség - a harmadik vezető halálok világszerte, amely 3,23 millió ember haláláért felelős (2019). A 70 év alattiak COPD-s halálozásának közel 90%-a az alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő ¹. Magyarországon a COPD-s betegek száma meghaladhatja a félmilliót ², de a betegeknek csak mintegy egyharmada kap kezelést a diagnózis hiánya miatt.
Mi jellemzi a COPD betegséget?
A COPD a tüdő visszafordíthatatlan károsodásával járó, hosszú lefolyású, fokozatosan súlyosbodó betegsége, amely során a légutak beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik – lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik. A betegség előrehaladása lassítható, a tünetek enyhíthetőek, de a COPD jelenleg sajnos nem gyógyítható. A legfőbb okok között elsősorban a dohányzás szerepel, de a légszennyezettség, a kémiai anyagoknak való kitettség, légúti fertőzések is szerepelhetnek közöttük.
Amikor megjelennek a tünetek
Ha nehézlégzést vagy tartós köhögést tapasztalunk, keressük fel orvosunkat, mert a betegség korai felismerése és kezelése javíthatja az életminőséget, lassíthatja az állapotromlást. Megfelelő kezelés hiányában a tünetek súlyosbodnak, tovább romlik a légzésfunkció, ami fáradékonyságot okoz, és ez befolyásolja a mindennapi tevékenységet, munkavégzést is. Állandósul a köhögés, ami gyakran fokozott nyáktermeléssel jár együtt.
Judit (61) először 2019-ben fordult orvoshoz tartós köhögés és nehézlégzés miatt. „A tüdőgyógyász kikérdezett a panaszaimról, meghallgatta a tüdőmet. Ezt követte a légzésfunkcióim vizsgálata, ami megmutatta, hogy mennyi levegőt képes a tüdőm megtartani. De szükség volt egy tüdőröntgen elkészítésére is, hogy kizárható legyen az, hogy asztmás vagyok.” Mivel a vizsgálat idején Judit már 15 éve dohányzott – ami a COPD kialakulásának és a tünetek súlyosbodásának legfőbb oka – az orvos a dohányzás azonnali abbahagyását javasolta. Judit elmondta: „Mivel kezdetben a tünetek enyhék voltak, nem vettem elég komolyan ezt a tanácsot, továbbra is dohányoztam, igaz megpróbáltam kevesebbszer rágyújtani. Az orvos által előírt terápiát sem követtem, mert úgy gondoltam, hogy az a kis köhögés és kifulladás még belefér. Ez azonban – így utólag – már nem tűnik jó hozzáállásnak, mert a következő légzésfunkciós vizsgálat lényegesen rosszabb értékeket mutatott”.
István (57) több, mint 30 éve dohányzik, napi egy doboz az adagja. Egy évvel ezelőtt diagnosztizálták COPD-vel. „Szerencsére enyhék a tüneteim, és nem is zavar a mindennapjaimban ez a betegség, néha el is feledkezem róla. Hetente kétszer sétálok egy nagyot, ez 6 km alkalmanként, és bár még nem sikerült letennem a cigarettát, de a közeljövőben újra nekifutok. A javasolt terápiát majd a leszokás után kezdem el – most már tényleg csak hetek, hónapok kérdése, úgy érzem.”
Sajnos Judit és István példája nem egyedüli – sokan, akiket COPD-vel diagnosztizáltak, de enyhék a tüneteik, nem érzik a változtatás sürgősségét, vagy úgy tekintenek a betegségükre, mintha ez is a korral járó, lassú lefolyású egészségromlás lenne, amellyel együtt lehet élni, legfeljebb vissza kell majd venni a mindennapok intenzitásából. De messzemenően nem ez a helyzet! A COPD, ha sem életformaváltással, sem terápiával nem tesznek ellene, nagy eséllyel egyre gyorsuló romlást eredményez, súlyosan rontva ezzel a beteg életkilátásait.
Az a szemlélet sem állja meg a helyét, hogy úgysincs mit tenni, mert a betegség folyik a maga ütemében. Éppen ellenkezőleg: modern terápiák és a betegek által is könnyen kezelhető új generációs inhalálókészülékek állnak már az orvosok és betegek rendelkezésére, amelyek lényegesen hatékonyabban juttatják a tüdőbe az apró cseppekké porlasztott hatóanyagot, mint a korábbi eszközök. Ezekkel még inkább értelmet nyer a beavatkozás, mert az egyre jobb terápiáknak köszönhetően egyre nőnek a kezelt és a kezeletlen COPD-s betegek életkilátásai közti különbségek. A magyar egészségügyi hálózat alkalmas arra, hogy kiszűrje a COPD-s betegeket, és támogatott formában is hozzá lehet férni a legmodernebb terápiákhoz.
Mit lehet tenni a COPD ellen?
Mivel a dohányzás egyértelműen a legfőbb oka a COPD kialakulásának és a tünetek súlyosbodásának, ezért messze a legtöbb, amit tehetünk, annak érdekében, hogy drasztikusan csökkentsük a COPD kialakulásának esélyét, hogy nem gyújtunk rá. Ezzel magunkat és a környezetünket is óvjuk, gondoljunk csak a passzív dohányzásra vagy akár a harmadlagos dohányzásra. Ezen a kevéssé ismert fogalom alatt a tárgyak felszínén visszamaradó lerakódásokat értjük, amelyek különösen a kisgyermekek számára lehetnek ártalmasak.
Ha már diagnosztizált COPD-betegről beszélünk, akkor a legfontosabb, hogy a beteg abbahagyja a dohányzást és a légzési nehézségek ellenére is tartsa fent aktív életmódját - állapotától függően – törekedjen a rendszeres mozgásra. A modern terápiák mellett a COPD kezeléséhez mindig is szükség lesz a beteg együttműködésére, azaz a terápiakövetésre és a megfelelő életmód követésére. Aktív évekkel, évtizedekkel ajándékozhatja meg magát az, aki gyorsan és megfelelően reagál arra, ha COPD-vel diagnosztizálják.
Összegzés
- Magyarországon a COPD-s betegek száma meghaladhatja a félmilliót.
- A betegeknek csak mintegy egyharmada kap kezelést a diagnózis hiánya miatt.
- COPD a tüdő visszafordíthatatlan károsodásával járó, hosszú lefolyású betegség.
- Dohányzás, légszennyezettség és kémiai anyagoknak való kitettség növelik a betegség kialakulásának esélyét.
- A korai felismerés és kezelés javíthatja az életminőséget, lassíthatja az állapotromlást.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Miért nem múlik el a rekedtségem? Így lehet kideríteni
Referenciák:
¹ https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/chronic-obstructive-pulmonary-disease-(copd)
² Magyar Tüdőgyógyász Társaság
