COPD: Európában arányaiban itthon halnak meg a legtöbben
A WHO listáján a COPD a világ 4. leggyakoribb haláloka. Európát a lakosság számához viszonyítva Magyarországon a legmagasabb a COPD-ben elhunytak száma.
Még mindig nem eléggé közismert tény, hogy a COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásának hátterében leginkább a dohányzás áll. Magyarországon a COPD-betegségben szenvedők száma meghaladja a félmilliót , de sajnos közel sincs ennyi beteg diagnosztizálva.
Mit jelent a COPD?
A COPD egy olyan betegség, amely hosszan tart, azaz krónikus, előrehaladása során a légutak beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik. Bár a kezeléssel a tünetek enyhíthetők és a betegség romlása lassítható, a COPD az orvostudomány jelen ismeretei szerint nem gyógyítható. A COPD nem csak Magyarországon tekinthető népbetegségnek, de világszerte is több mint 200 millió embert érint .
A betegség legfőbb tünete a nehézlégzés, amely nem csak fizikai terhelés esetén, hanem nyugalmi állapotban is jelentkezik. A nehézlégzést kísérheti sípoló kilégzés, tartós köhögés, fokozott nyáktermelés is, a beteg fáradékonnyá válik és akár fulladhat is. Dr. Mucsi János szerint vagy egy légúti fertőzés viszi orvoshoz a beteget, vagy az, hogy kibírhatatlanul sokat köhög, esetleg már nem bírja elvégezni a napi tevékenységét, mert terhelésre fullad, a munkában lemarad. Azonban amikor már ezek a tünetek jelentkeznek, az már a súlyos légúti károsodás jele lehet.
Miként függ össze a COPD-betegség és a dohányzás?
"A COPD-betegség kialakulásáért legtöbbször a dohányfüst a felelős. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a cigarettában a nikotin a káros és rákkeltő, holott a különböző égéstermékek, a kátrány az, amely a tüdő megbetegedését okozza. A dohányban alapvetően háromféle káros anyag található. A nikotin a függőség kialakulásáért felelős, az égés során keletkező szénmonoxid gátolja a vér oxigénszállító képességét és ezáltal a szervek oxigénellátását, a kátrány pedig gyulladást, daganatot okoz mindenhol, ahova a szervezetünkben eljut.
Mivel az égéstermék részecskék nagyon picik, könnyen lejutnak a léghólyagocskákba, bekerülnek a véráramba, így eljutnak mindenhova és károsítják az egész szervezetet. COPD esetén az égéstermék leginkább a tüdőt károsítja, de sokaknál okoznak szív- és érrendszeri vagy daganatos betegséget a szervezet szinte bármely pontján" – magyarázza dr. Mucsi János.
Elmondása és tapasztalata szerint a COPD-ben szenvedő betegek túlnyomó többsége legalább 10 éven át naponta legalább 1 doboz cigarettát szívott el, s általában 30-40 év dohányzás után jelentkezik náluk a betegség. Mivel a dohányosok jellemzően tizenéves koruk körül szoknak rá a dohányzásra, így 30 évesen gyakran már 10-15 év dohányzás áll mögöttük.
Tévhitek a dohányzásról
A dohányzók körében a cigaretta áll az élen a károkozás jelentőségét tekintve, ez játszik leginkább oki szerepet a COPD kialakulásában. Azonban tévhit, hogy a vízipipa és a hagyományos pipa kevésbé káros, mindössze annyi "előnye" van, hogy más a dohányzás módja és gyakorisága, ezért kerül összességében kevesebb káros anyag a szervezetbe. Vízipipa esetében például hirtelen, a cigarettázáshoz képest nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű füst jut a szervezetbe, hiszen nem csak a dohány ég, hanem annak adalékai és a faszén is – fejti ki dr. Mucsi János.
Ne hagyja, hogy a közelében rágyújtsanak! Hogy miért? Erről itt olvashat!
Egyszerűen nem éri meg!
A COPD betegség legfőbb ellenszere, ha megakadályozzuk a rászokást és segítjük a leszokást. Magyarország az elmúlt 5-10 évben sokat tett a dohányzás visszaszorításáért, például a dohánytermékeken képes jelzések kötelezővé tételével, a tiltó szabályzásokkal, a dohánytermékek adójának emelésével, a dohánytermékekhez való hozzájutás nehezítésével. Várható, hogy nemsokára bevezetik a dohánytermékek egységes csomagolását, és betiltják majd azokat az adalékanyagokat, amelyek addikciót okoznak, vagy vonzóbbá, élvezhetőbbé teszik a dohánytermékek fogyasztását.
Vegyük komolyan az intelmeket: ne szokjunk rá a dohányzásra, ha már rászoktunk, próbáljuk meg elhagyni a cigarettát. Ha már esetleg a COPD-betegség fent leírt tüneteit észleljük magunkon, mielőbb forduljunk orvoshoz, mert a pontos diagnózis és a személyre szabott terápia segíthet hosszabb ideig fenntartani a jobb életminőségünket.
