COPD és egyéb vizsgálatok a Törökbálinti Tüdőgyógyintézetben
Az idei évtől a háziorvosok kötelezően gondozzák a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel, azaz COPD-vel diagnosztizált betegeket. Európában Magyarország vezeti a COPD halálozási listáját, és a COPD felelős az összes halálesetünk 5%-áért. Több embert öl meg, mint a tüdőrák és az emlőrák összesen! Már minden tízedik magyar felnőttnél kimutatható a légúti áramlás akadályozottsága, ami COPD-hez vezet.
Magyarországon a krónikus obstruktív tüdőbetegek többsége nem tud állapotáról, ezért a betegség mindössze 20%-át diagnosztizálják. A WHO szerint, míg a COPD 1990-ben a 12. leggyakoribb halálok volt a világon, 2030-ra az első lesz.
A túlélést gyakran éppen az teszi reménytelenné, hogy a kórt későn diagnosztizálják, hiszen a betegek általában a súlyos tünetek megjelenésekor fordulnak orvoshoz. A helyzetet ugyanakkor javíthatja, hogy az idei évtől a háziorvosokat jogszabály kötelezi a COPD-s betegek gondozására és évente legalább egyszer el kell küldeniük a COPD-vel nyilvántartott beteget légzésfunkciós vizsgálatra.
A tbc ugyan mára már nem jelent "népbetegséget", ám előfordulásában jelentős területi egyenlőtlenségek tapasztalhatók Budapesten, Borsodban, Szabolcsban, Hajdú-Biharban, Tolnában és Pest megyében, ahol nagyobb létszámban élnek ún. veszélyeztetett csoportok (hajléktalanok, alkoholbetegek) és jelentős a multi-drog-rezisztens kórokozók száma is.
Népbetegségnek számító egyéb elváltozások is érinthetik a légzőszerveket, például a szénanátha vagy az asztma. Ezek jelentősen rontják a betegek életminőségét, és akár életveszélyesek lehetnek. A szénanáthás és az asztmás betegek száma tíz év alatt több mint háromszorosára emelkedett. Magyarországon minden ötödik-hatodik ember szénanáthával küszködik, az asztma száz lakosból legalább hármat-négyet érint.
A nek kezelésében élenjáró hazai intézményben, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézetben egyedülállóan komplex vizsgálatok állnak rendelkezésre a légzőszervi elváltozások korai felismerésére. A szűrőprogramokat azonban tünetmenteseknek is ajánlják, hiszen nekik is tanulságos lehet megtudni, hogy mennyi idős valójában a tüdejük.
A tüdő működésének teljes körű feltérképezése lehetséges egy egyszerű és fájdalommentes, ám kevéssé közismert módszerrel. A légzésfunkciós vizsgálattal pontosan behatárolható a tüdőszövet károsodása, sőt a tüdő-szív együttes működése is vizsgálható, ami műtétek előtt ad lényeges információt az orvosnak. A vizsgálati eszköz a spirométer, amely a be- és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét méri, amiből következtetni lehet a hörgők szűkületére, a légzőizmok állapotára. A tüdőbetegségek diagnosztikájában a légzésfunkciós vizsgálat ma már olyan alapvető rutineljárás, mint a szív vizsgálatában az EKG. A spirométerrel az erőltetett kilégzési vitálkapacitás (FEV) értékének megmérése után – amely mutató fontos indikátora a COPD-nek – a tüdő valós életkora is meghatározható.
A légzésfunkciós vizsgálat mellett a légzőszervi betegségek korai felismerésében használatos további vizsgálatok is elérhetők. Május 10-én, a Tüdőgyógyintézet ingyenes szűrővizsgálati napján volt allergiateszt és tüdőszűrés, valamint általános egészségiállapot-felmérés: a vérnyomás, a vércukor-érték, a testzsír-százalék, a véroxigén-ellátottság meghatározása és számítógépes talpvizsgálat. Az országos szűrőprogram-sorozat keretében a tüdőgondozó épületében tapasztalt szakemberek várták az egészségükért tenni akaró érdeklődőket, de háziorvosi beutalóval egész évben kérhetők a vizsgálatok.
A Tüdőgyógyintézet várja a dohányzásról leszokni vágyókat is ingyenes, professzionális programjával. A csatlakozók szakember vezette támogatásban részesülnek, amivel már elsőre sikerülhet a leszokás. Aki az 50. életéve előtt leteszi a cigarettát, jelentősen csökkenti annak veszélyét, hogy az elkövetkező 15 évben meghal!
További információ: Zsombikné Zsirkai Rita, Főigazgatóság, 06/30/241-41-51
