COPD: 500 ezer krónikus tüdőbeteg élhet Magyarországon, akik gyengébb tüdővel harcolnak a koronavírus ellen
Sokszor mire a beteg a tünetei miatt orvoshoz fordul, a tüdőfunkció 50%-a már elveszett.
Magyarországon a Tüdőgondozók összesen 180-200 ezer krónikus tüdőbeteget tartanak nyilván, az ő ellátásuk évente kb. 20 milliárd forint terhet ró a hazai ellátórendszerre. A betegségben érintettek számát azonban az orvosok jóval többre, nagyjából 500 ezerre becsülik, ami azt jelenti, hogy a betegek több mint fele nem fordul orvoshoz, pedig a korai felismeréssel és kezeléssel jelentős életminőség javulás érhető el.
A légzőszervi megbetegedések a vezető halálokok közé tartoznak
A légzésünket és a légzőszerveink egészségét természetesnek vesszük, pedig ez a létfontosságú szervünk nagyon érzékeny és sérülékeny. Nem véletlen, hogy a KSH adatai szerint a vezető halálozási okok között a 3. helyen a légzőrendszer megbetegedésével kapcsolatos haláleseteket találjuk. A Prima Medica Egészséghálózatba tartozó Budai Tüdőközpont 500 fős reprezentatív kérdőíves kutatást készített a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.-vel együttműködve a COPD Világnapja alkalmából (amely idén november 18-ára esik), hogy felhívja a figyelmet a krónikus tüdőbetegségek megelőzésére, valamint az életminőséget javító kezelések jelentőségére. A felmérésből többek között kiderül, hogy keveset tudunk a légzőszervi betegségekről és nagy különbségek vannak az ismeretekben a dohányosok, illetve a káros szenvedélyt kerülők között.
A legtöbb beteg, akit később COPD-vel diagnosztizálnak, nehézlégzésre panaszkodva keresi fel az orvosát. A betegség 2 típusa, a tüdőtágulás és az idült légúti gyulladás sokszor egyszerre jelenik meg a páciensnél. A légzési problémákat a tüdőben lévő hörgőcskék hosszan tartó, idült gyulladása okozza, amelyet a szennyezett levegő, a dohányfüst és a különböző kémiai anyagok idéznek elő.
A gyulladás a légzőfelület egy részének elvesztéséhez, vagyis tüdőtáguláshoz és nehézlégzéshez vezethet. A rosszul működő tüdő megterheli a szívet és ezáltal egy keringési betegség, rossz oxigénellátás is fellép. Mindezek együtt fokozott halálozási kockázatot jelentenek, ezért lényeges a korai felismerés és a megfelelő kezelés felállítása. Az oxigénhiány miatt az agyi működés is romlik, a beteg állandóan fáradékony, sőt el is butulhat. Különösen veszélyeztetettek a dohányosok, illetve a vegyi anyagokkal dolgozók, például az építőmunkások és a takarítók, de a magas légszennyezettség is COPD-hoz vezethet. A dohányzás elhagyásával Magyarországon körülbelül tizedére lehetne csökkenteni a megbetegedések számát, a munkaköri ártalmakat pedig a védőfelszerelések helyes viseletével lehetne csökkenteni.
„A dohányos beteg a 40-es 50-es éveiben köhögni kezd, majd egyre rosszabbul bírja a terhelést, idővel nincs energiája mozogni, így azonban az izmai leépülnek, a fizikai aktivitás pedig még nehezebbé válik számára. Bár vannak tünetek, amelyek jelzik a fokozatos állapotromlást, sokan tévesen úgy gondolják, hogy az öregedéssel és a dohányzással együtt járó következmények miatt köhögnek és emiatt romlik a teljesítményük is.
A COPD-s betegek negatív spirálba kerülnek, ahonnan az inhalációs hörgőtágító gyógyszerek használata mellett csak rehabilitációs kezeléssel, légzőtorna végzésével találhatnak kiutat” – fogalmazott Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Budai Tüdőközpont orvosa.
Mit lehet tenni COPD esetén?
A betegek állapotát légzésfunkciós vizsgálattal mérik fel. A tüdőtágulás miatt bekövetkező szövetkárosodás már nem fordítható vissza, de a COPD-s tünetek megfelelő terápiával szabályozhatók, a tüdőfunkció romlása lassítható, a fizikai terhelhetőség pedig javítható. Ma már lehet jól és hosszan élni a COPD-vel, de ennek feltétele, hogy a beteg időben részt vegyen szűrővizsgálaton, hagyjon fel a dohányzással, valamint éljen a gyógyszeres kezelés és a légzésrehabilitáció adta lehetőségekkel. A kezelés fontos része a vitamindús táplálkozás és a rendszeres testmozgás. Légzőtornával, rekeszizom erősítő gyakorlatokkal, sétával vagy nordic walkinggal sokat tehet a páciens az állapota javulásáért.
A COPD nem csupán az évente regisztrált 14-15 ezer új betegnek jelent terhet, hanem az egészségügynek is folyamatosan növekvő költségekkel kell számolnia. A beteg jelentős, 90%-os támogatást kap a COPD gyógyszerekre, amelyeket a tünetek fellángolásakor szükséges lehet kiegészíteni olyan antibiotikumokkal és további, kombinált, drága készítményekkel, amelyekre nem jár támogatás. Európai viszonylatban az egészségügyi ellátás költségét, valamint a betegség miatt kieső termelés összegét csaknem 50 milliárd euróra becsülik. A tüdőbeteg családjának is plusz terhet jelenthet, ha a beteg kiesik a munkából, ápolni, vagy akár folyamatosan gondozni kell.
„Érdemes lenne mindenkinek egy légzésfunkciós vizsgálatot végezni akár már 18 éves korban, így a későbbiekben ehhez lehetne hasonlítani a légzési paramétereket. A dohányzó betegeknek ajánlott 45 éves kor felett öt évente légzésfunkciós vizsgálaton és a tüdődaganat szűrése érdekében mellkas CT-n részt venni.
A koronavírus járvány alatt a COPD-s betegek otthoni állapot monitorozását segítik a kis kézi légzésfunkciós készülékek és a pulzoximéter. Távkonzultáció keretében az eredmények alapján a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy szükséges-e a meglévő gyógyszerelésen módosítani. Fontos, hogy a betegek az előírt gyógyszerezést tartsák be és fokozottan ügyeljenek a higiéniára, hiszen a Covid fertőzés kapcsán a magas rizikójú csoportba tartoznak” – hangsúlyozta a tüdőgyógyász.
