Mi lobbanthatja be az asztmát?
Tipikus náthás tünetekkel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik, majd néhány nap elteltével súlyos nehézlégzéssé alakul az enyhe megfázás. Ha valaki asztmás, még jobban kell figyelnie a megelőzésre, kezdeti tünetekre és kezelésre.
Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, milyen lépésekkel előzhető meg, hogy nátha hatására az asztmás tünetek fokozódjanak.
Asztma és érzékeny légutak
Az asztma krónikus betegség, mely a légutak állandó gyulladásával jár. Emiatt a légutakat borító nyálkahártya a nem asztmásokhoz képest jóval érzékenyebben reagál a különböző külső hatásokra. Míg egy egészséges ember szervezetét nem viseli meg oly nagymértékben, ha magas a légszennyezettség, dohányfüstös helyen tartózkodik, vagy a szabadban magas pollenkoncentráció idején, az asztmás betegeknél ezek a külső hatások akár rohamot is provokálhatnak. Ez történik akkor is, ha a légutakba kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülnek. Az érzékeny, gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb és fokozottan reagál a betolakodókkal szemben.
Köhögés vagy asztma?
A legjellemzőbb tünet, hogy a nátha kezdeti jeleit követően a betegeknél erős köhögés kezdődik, melyet egyaránt okozhat a légúti fertőzés is, de lehet az asztma rosszabbodásának jele. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, a peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő rendszeres használatát javaslom a betegeknek – mondja dr. Potecz Györgyi. Ezzel a készülékkel pontosan mérni tudjuk, hogy a légutak beszűkülése milyen mértékű.
A beteg az adott értékhez tartozó tennivalókat kikeresi az asztma akciótervből és követi az ott leírt utasításokat. Ha a leírtaknak megfelelően szedi a gyógyszereit, akkor meg tudja előzni az asztma súlyosbodását. Asztma akciótervvel minden diagnosztizált asztmás betegnek rendelkeznie kell, azonban ha bizonytalanok vagyunk, akkor keressük fel kezelőorvosunkat személyes konzultációra vagy használjuk a telemedicina nyújtotta lehetőséget, így a távolból is van lehetőség az asztma akcióterv gyors módosítására.
Mikor forduljunk mindenképp orvoshoz?
- Gyerekek esetében, ha szinte szűnni nem akaró köhögése jelentkezik, főként éjszaka.
- Ha a köhögés váladék felköhögésével jár.
- Ha a tünetek egy hétnél tovább tartanak.
- Ha az asztma akcióterv ezt írja elő.
Hogyan előzhetjük meg az asztmatikus rohamokat?
Az őszi-téli időszakban gyakori légúti fertőzések ellen a jól ismert lépéseket tegyük meg mindenképp: az alapos kézmosás, a zsúfolt helyek kerülése segíthet. Ne látogassuk beteg ismerőseinket, a gyerekeket is figyelmeztessük rá, hogy ne igyanak például közös pohárból, mert így könnyen átadhatják egymásnak a betegségeket. Az asztmások influenza elleni védőoltással is csökkenthetik a súlyosabb szövődmények kockázatát.
Az asztma folyamatos kezelést igényel, a betegnek a kezelőorvos által előírt adagban és rendszerességgel szednie kell a gyógyszereit. Az úgynevezett fenntartó kezelés azért nagyon fontos, mert csak így biztosítható a légutak gyulladásának tartós mérséklése. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Alacsony véroxigénszint: ez a 10 betegség okozhatja
