Asztmás? Óvatosan a hörgőtágítóval, ronthat is az állapotán!
A hörgőtágító sokat segíthet az asztmás betegeknek, de nem mindegy milyet használ!
Az asztma olyan krónikus megbetegedés, amely az egyik leggyakoribb a világon: mintegy 260 millióan szenvednek tőle, míg évente közel 450 ezren veszítik életüket ezzel összefüggésben úgy, hogy a halálozás megelőzhető lenne. Éppen ezért az idei világnap a betegséggel kapcsolatos oktatás és tájékozódás fontosságára hívja fel a figyelmet, hiszen a korai felismeréssel gyógyszeres kezelés mellett teljesértékű életet lehet élni.
Hogyan alakul ki az asztma, és mik a tünetei?
Az asztma nem más, mint a különféle ismétlődő vagy tartósan fennálló környezeti hatásokra adott téves szervezeti válasz, kulcsjellemzője pedig a krónikus légúti gyulladás. Kiváltó tényezői között lehetnek a belélegzett pollenek vagy más allergének, levegőszennyező és egyéb vegyi anyagok, fizikai megterhelés, illetve akár genetikai okok is. A betegség során a légutakban tartós gyulladás keletkezik és beszűkíti, akár el is zárja azokat. Jellemző tünete a nehézlégzés, a száraz köhögés és sok esetben a hosszabb-rövidebb ideig tartó fulladási roham. Ha bárki ilyet tapasztal, mindenképp orvoshoz kell fordulni, hogy a megfelelő kivizsgálást követően mielőbb el lehessen kezdeni a megfelelő kezelést.
A beteg állapota a légúti gyulladás csökkentésével javítható, aminek eredményeképpen ismét kinyílnak a légutak, ezáltal könnyebbé válik a légvétel. A gyulladáscsökkentő így fulladáscsökkentő is egyben. Ez a hatás lassan, pár óra alatt érhető el, ezért olyan kombinált gyógyszer alkalmazása javasolt, amelyben a gyulladáscsökkentő mellett egy azonnal ható hörgőtágító is van (első választandó lehetőségként ez inhalált kortikoszeroid és formoterol kombinációt jelent a szakmai ajánlások szerint). Ezek a gyógyszerek helyileg alkalmazandók, belégzéssel közvetlenül a légutak felszínére kell bejuttatni őket. Kiemelt jelentőségű, hogy az asztmás betegek kezelésének akkor is része legyen a gyulladáscsökkentő, ha csak ritkán jelentkeznek a tüneteik és szükség szerint használják gyógyszerüket. Ez biztosítja az állapotromlás és az asztmás roham vagy akár a halálozás megelőzését.
Hörgőtágítóval!
Az asztmás betegek ellátásában tehát nagyon fontos, hogy gyulladáscsökkentő fulladáscsökkentést kell alkalmazni, és le kell állítani az önálló rövid hatású hörgőtágító (pl. szalbutamol) alkalmazást, mert az az állapot további romlását nem állítja meg, sőt mi több, ha egy asztmás beteg egy év alatt három vagy annál több doboz szalbutamolt használ, az növelheti az asztma miatti kórházi kezelés szükségességét, illetve akár a halálozást is, ezért mindenképpen kerülendő.
Mivel az asztma előfordulása világszerte jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedekben, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői testülete az idei világnapon a betegségre vonatkozó ismeretek oktatásának kulcsjelentőségére, valamint a helyes kezelési gyakorlat kialakításának fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Ezek közé tartozik különösen a megelőzéséről és felismeréséről való széleskörű társadalmi tájékoztatás, illetve a páciensek gyógyszerhasználatának tudatosítása akár a tünetmentes időszakokban is. Hazánkban az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet a teljes magyar pulmonológiai szakmával, továbbá a tüdőgondozói hálózattal karöltve kormányzati szinten működik együtt az asztma még hatékonyabb diagnosztizálásának és eredményesebb terápiájának eléréséért.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!