A rejtett asztma 3 leggyakoribb tünete: ismerje fel időben!
Az asztma sokáig rejtve maradhat, pedig az időben történő felismerése nagyon fontos. Ezekre a tünetekre figyeljen!
Milyen tünetek utalnak asztmára, és hogyan, milyen vizsgálatokkal állapítja meg az orvos a betegséget? A korai felismerés, és az időben megkezdett, személyre szabott kezelés nagyon fontos a betegek életminősége szempontjából.
Az asztma világszerte közel 2 millió embert érint. Hatásos megelőzési módszer jelenleg nem ismert, de a kezelés sokat javíthat az életminőségen. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa az asztma kivizsgálásának lépéseit ismertette.
Milyen tünetekkel fordulnak orvoshoz?
Asztma esetén jellegzetes panasz az elhúzódó vagy visszatérő száraz köhögés, és az, hogy a köhögőrohamok az éjszaka folyamán vagy a hajnali órákban lépnek fel, de gyakran váltja ki a hideg levegő belélegzése is. Jellegzetes tünet:
- a sípoló légzés,
- mellkasi feszülés
- és a terhelésre jelentkező nehézlégzés is
Az asztma jelentkezhet önállóan, de társulhat meglévő allergiás betegség mellé is, ilyenkor jellemzően az allergének belélegzése is provokálja a tüneteket. A gyakorlatban tehát a parlagfű allergiás beteg a korábbi években jelentkező szénanáthás panaszai mellett asztmás tüneteket is tapasztal parlagfűszezon idején.
Milyen vizsgálatokra számítsunk?
A beteg alapos kikérdezése nagyon fontos, lényeges, hogy pontosan tudjuk, milyen tünetei és mikor jelentkeznek. Mióta állnak fenn a panaszok, van-e egyéb betegsége, a családban előfordult-e allergia, asztma, szed-e egyéb gyógyszereket, ha igen, milyet. A diagnózist a spirométerrel végzett légzésfunkciós vizsgálat támasztja alá. Ez a vizsgálat lényeges információt szolgáltat ahhoz, hogy az asztmás betegséget elkülönítsük a hasonló tüneteket kiváltó egyéb betegségektől, például a COPD-től is. A kivizsgálás részét képezi az allergiateszt elvégzése is.
Mit jelentenek a mért értékek?
A légzésfunkciós vizsgálat során a beteg egy készülékbe fúj levegőt. Először akkora levegőt vesz, amekkorát csak tud, majd a vizsgáló eszközbe erőteljesen kifújja. A spirométer így a tüdő működéséről több értéket is megmutat, ezek közül a legfontosabb a FEV1. Ha ez alacsony, akkor a betegnek inhalációban hörgőtágítót fújunk, majd megismételjük a vizsgálatot – magyarázza dr. Tárnok Ildikó. Ha a második vizsgálat normális értékeket mutat, vagy legalábbis jelentős javulást az elsőhöz képest, akkor az megerősíti az asztma diagnózisát. Ha a hörgőtágító mellett érdemben nem változik a FEV1 érték, akkor az inkább COPD-re vagy más betegségre utal.
Mi történik az asztma vizsgálat után?
Ha a diagnózis asztma, a kezelőorvos terápiát javasol, amit személyre szabottan állít be. Itt figyelembe veszi, hogy allergiás asztmáról van-e szó, vannak-e egyéb, tüneteket provokáló faktorok, de fontosak az egyén társbetegségei, az egyéb szedett gyógyszerek, vagy például az is, hogy sportol-e a beteg. Mivel a fizikai terhelés is lehet egy rohamot kiváltó tényező, ezért ez esetben részletesen elmagyarázza, hogyan használja a gyógyszereit sport előtt és közben, hogy a rosszullétet elkerülje.
Betanítja az asztma spray használatát, és egyeztetik a következő kontroll időpontját. Erre kezdetben egy-három hónap múlva, később rendszerint félévente kerül sor. A kontroll során a beteg esetleges panaszai vagy tünetmentessége, és a megismételt spirometria eredménye függvényében módosítja – csökkenti vagy emeli, ha szükséges – a gyógyszereket. Panasz esetén természetesen a tervezett kontroll időpontjától függetlenül is konzultáljunk a kezelőorvosunkkal.
Hogyan előzhetjük meg az asztmatikus rohamokat?
Az asztma folyamatos kezelést igényel, a betegnek a kezelőorvos által előírt adagban és rendszerességgel szednie kell a gyógyszereit. Az úgynevezett fenntartó kezelés azért nagyon fontos, mert csak így biztosítható a légutak gyulladásának tartós mérséklése. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.
Olvasta már?
- Köhögés és torokfájás: ilyen, ha hörghurut áll a háttérben
- Éjszakai köhögés - ilyen, amikor reflux áll a háttérben
- Köhögés ellen kakukkfű: így használja ezt a gyógynövényt
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Köhögés: oka, típusai, kóros tünetei és kezelése
