A krónikus obstruktív tüdőbetegség világnapja
November harmadik szerdája a hörgősorvadással járó krónikus obstruktív tüdőbetegség (az angol elnevezés kezdőbetűiből: COPD) világnapja, amelynek célja, hogy az egyre növekvő népegészségügyi problémára figyelmeztessen. Az első világnapot 2002-ben szervezte a GOLD nemzetközi szakorvosi csoport az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és az amerikai szív- és tüdőintézettel karöltve.
Az "alattomos gyilkosnak" is nevezett betegség előrejelzések szerint 2030-ra a halálozási okok között a jelenlegi negyedikről a harmadik helyre kerül (az agyvérzés és a szívinfarktus után), s már ma is világszerte évente legalább kétmillióan vesztik életüket a mintegy 250 millió betegből.
A COPD lényegében két tünetcsoport - az idült hörghurut (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) - egyidejű megnyilvánulásával járó, gyulladásos kórfolyamat, amely akadályozza a normális légzést. Az idült hörghurut a légutak betegsége, a tüdőtágulás pedig a tüdőhólyagocskák pusztulásával jár. A kórt a légutak fokozatosan súlyosbodó és végül tartós szűkülete jellemzi, a súlyos állapotban lévő betegek ágyhoz kötöttekké válnak és állandó oxigénpótlásra szorulnak. A COPD gyógyíthatatlan, ugyanakkor az asztma terápiájában ismert valamennyi szer alkalmazható tüneteinek enyhítésére, a betegek életminőségének javítására, s korszerű gyógyszerek segítségével előrehaladása lelassítható.
A COPD-ra az általában 40 éves kor fölött jelentkező tünetekből lehet következtetni: gyakori köhögés, fokozott váladékképződés és folyamatosan súlyosbodó nehézlégzés, légszomj. Kimutatása légzésfunkciós vizsgálattal lehetséges, amelyet a tüdőgondozók végeznek. (Egy angol tanulmány szerint a COPD betegségben szenvedők több mint felénél a háziorvosok először asztmát állapítottak meg.) A betegség elsősorban a dohányzókat sújtja - 80-90 százalékuk a megrögzött füstölők közül kerül ki -, de érinti azokat is, akik munkájuk során szívnak be port, toxikus oldószereket.
Magyarországon is sok fel nem ismert beteg van, akik egyáltalán nem tudnak a betegségükről, mert az érintettek általában csak a légzési teljesítmény 50 százalékos csökkenésénél kezdenek panaszkodni. A tüdőgyógyászok több mint 60 ezer COPD-betegről tudnak, a becslések alapján azonban legalább félmillió honfitársunk küzd ezzel a kórral; Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben COPD-ben. A betegség korai felismerése és korszerű kezelése rendkívül fontos, de még ennél is lényegesebb a megelőzés, amelynek leghatékonyabb módja a dohányzás elhagyása. Az időben elkezdett kezelés élhető életet tud biztosítani a betegeknek.
Tavaly nyáron Rómában a COPD-s Betegek I. Világkonferenciájának küldöttei elfogadták a betegek alapvető jogait tartalmazó 7 pontot, és meghatározták a betegség visszaszorításáért vívott harc legfontosabb lépéseit.
