Kolera
A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott fertőző betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. A kolerajárványok kiindulópontjai általában a meleg, szerves anyagban gazdag tengerparti folyótorkolatok. Két fajtáját különböztetjük meg: az európai (cholera nostras) és az ázsiai (cholera asiatica) kolerát. Az európai kolera az ázsiaival ellentétben nem egész évben, csak a nyár második felében észlelhető.
A kolera előfordulása
Forrás: MTI
Elsősorban Ázsiában ill. Észak-Afrikában okoz megbetegedést, de a felgyorsult közlekedés, az utazások miatt a rövid lappangási idő ellenére előfordulnak Európába behurcolt esetek is.
A kolera okai
A kolera baktériumok olyan toxint termelnek, amely óriási tömegű, sókban és ásványi anyagokban gazdag folyadék kiválasztását indítja meg a vékonybélben. Mivel a baktériumok gyomorsav-érzékenyek, a savhiányosak sokkal fogékonyabbak a betegségre. A kórokozó gyengén ellenálló: kiszáradás, illetve enyhén savas folyadék elpusztítja. Az egészséges emberek a fertőzött területen sem szoktak fertőzést kapni a gyomor savtartalma miatt. Más baktériumokkal társulva egészséges embereket is fertőz. A kolera nem terjed át emberről emberre követetlenül, a betegeknek a széklete és hányadéka fertőző.
A kolera tünetei
A kolera lappangási ideje 1-5 nap. A betegség általános tünetekkel, émelygéssel, hányingerrel kezdődik, majd hirtelen jelentkezik a kolerára jellemző kifejezett hasmenés: nagy mennyiségű, gyakori, rizslészerű széklet ürítése. Ennek következtében a beteg gyorsan kiszárad, melynek jellemző tünete a beesett arc, a vérnyomás csökkenése, szapora a pulzus. A jelentős víz- és sóvesztés heves szomjúsággal, izomgörcsökkel, gyengeséggel és elenyésző vizelettermelődéssel járó súlyos kiszáradáshoz vezet. Kellő folyadék-, cukor- és sópótlás nélkül keringési elégtelenség alakul ki, a vérmennyiség csökkenése és a sók töménységének (sókoncentráció) növekedése veseelégtelenséghez, sokkhoz, kómához végső soron a beteg halálához vezethet.
A kolera lefolyása
A kolera klinikuma az enyhe szövődménymentes hasmenéstől a halálos kimenetelig változhat. Egyes fertőzöttek tünetmentesek is lehetnek. A tünetek rendszerint 3-6 napon belül elmúlnak. A legtöbb ember 2 héten belül kórokozómentessé válik, de néhányan hosszútávú hordozók lesznek. A súlyos kolerában szenvedő, kezeletlen betegek több mint 50%-a meghal. Azonnal megkezdett, megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás esetén a halálozás 1% alatti.
A kolera diagnózisa
A baktériumok kimutatása végbél-kenetekből, vagy friss székletmintákból megerősíti a kolera kórisméjét. Mivel a Vibrio cholerae nem nő a szokásos székletkultúrákban, a Vibrio tenyésztéséhez különleges táptalaj kell.
A kolera terápiája
A kolera kezelése a folyamatos orális (szájon keresztül) rehidrációs terápia, ami magában foglalja a folyadék-, a cukor- és az ásványi anyagok pótlását. Erre ma már gyárilag előállított, por formátumú, feloldható készítmények is rendelkezésre állnak, de ez könnyen elkészíthető: teába vagy tiszta vízbe cukrot és konyhasót kell feloldani és azt a beteggel rendszeresen itatni. A betegség néhány nap alatt lezajlik, de a beteget el kell különíteni, majd a gyógyulás után járványügyi megfigyelés alatt kell tartani egészen 3 egymást követő negatív székletbakteriológiai lelet megérkezéséig.
Súlyos esetben a kiszáradás és sav-bázis-, valamint elektrolitzavarok rendezéséhez infúziós kezelés szükséges. A kolera korai szakában antibiotikum kezelés szóba jöhet a kórokozó szaporodásának gátlása, ezáltal a toxin termelés csökkentésének reményében.
A kolera megelőzése
A megelőzésben a megfelelő személyi higiéne, a víz-, és szennyvízhálózat karbantartása játsszák a legfőbb szerepet. Újabban az elölt kolera baktériumot és annak mesterséges úton előállított toxinját tartalmazó, megiható oltóanyagot alkalmazzák. Megfigyelések szerint, ez nem csak a kolerafertőzést, hanem, az utazók hasmenését leggyakrabban okozó Coli baktériumok ellen is védőhatást fejt ki. 1 hetes időközzel, két alkalommal kell meginni. Coli (ETEC) ellen 3 hónapos időtartamra, 60-70%-os védelem, kolerával szemben 2 évre 85-90%-os védettség alakítható ki. A kolerával fertőzött (endémiás) területen lakókban fokozatosan kialakul bizonyos fokú természetes immunitás. A betegekkel kontaktusban lévő személyeket 5 napra elkülönítik, megfigyelik és székletmintát vesznek tőlük, valamint két alkalommal, 5 napos időközzel védőoltásban részesítik őket.
Élet a kolerával
A kaland-turizmus népszerűsödésével, egyre gyakoribbak a nomád szafari programok. A helyi személyzettel, primitív életkörülmények között folytatott, helyi adottságokhoz és szokásokhoz igazodó felfedező utak kockázata nem elhanyagolható.
Egyéb tudnivalók a koleráról
A kolera az indiai szubkontinensről származik, szárazföldi utakon ill. a Gangesz folyó mentén növekedni kezdett a fertőzött terület. Innen tengeren és szárazföldön előbb Oroszországba, majd Nyugat-Európába jutott. Nyugat-Európából átjutott Amerikába, igen rövid idő alatt, mivel a vizet nem szűrték, ill. fertőtlenítették megfelelően. Európában az 1830-as évek első felében jelent meg. A kolera kórokozóját Robert Koch ismerte fel 1884-ben.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
