Vizeletretenció: ilyen, amikor csurran-cseppen, de a hólyag nem enged
Amikor a hólyag nem tud ürülni, az nem csak kellemetlen.
Képzeljük el azt a szituációt, amikor sürgető vizelési inger tör ránk, de hiába próbálkozunk, egyszerűen nem megy. Vagy csak cseppenként, kellemetlen teltségérzet mellett. Ha ezt nem csak elképzeli, hanem át is éli, nem haligathatja a kivizsgálást. A jó hír, hogy a legtöbb eset jól kezelhető, ha időben felismerik.
A vizeletürítés természetes észrevétlensége sokszor csak akkor válik feltűnővé, amikor már nem működik megfelelően. A vizeletretenció – azaz a vizelet visszatartásának képtelensége – egy olyan állapot, amely során a húgyhólyag nem tud teljesen kiürülni, vagy akár egyáltalán nem képes vizeletet leadni. Ez lehet átmeneti, hirtelen fellépő probléma, de akár tartósan fennálló, lassan romló állapot is. Az viszont biztos: nem szabad félvállról venni.
Kétféle módon jelentkezhet, és egyik sem kellemes
Az akut vizeletretenció olyan, mint egy hirtelen leállás. A hólyag telítődik, az inger erős, de a vizelet egyszerűen nem jön. A fájdalom ilyenkor gyorsan fokozódik, a has alsó része feszessé, duzzadttá válik. Ez nem az a helyzet, amit pihentetéssel meg lehet oldani – azonnali orvosi beavatkozást igényel, leggyakrabban katéteres hólyagürítést.
A krónikus vizeletretenció ezzel szemben alattomosabb. A hólyag fokozatosan veszít az ürítőképességéből, a tünetek enyhék lehetnek: gyenge vagy szakaszos vizeletsugár, gyakori inger, de kevés vizelet, visszamaradó teltségérzet, esetleg folyamatos, kis mennyiségű vizeletszivárgás. Ez utóbbi sokszor túlfolyásos inkontinenciaként jelentkezik – amikor a hólyag túlcsordul, és akaratlanul is távozik a vizelet.
Mi okozza a bajt?
A háttérben igen sokféle ok állhat. Az egyik leggyakoribb a férfiaknál jelentkező prosztata-megnagyobbodás, amely szűkíti a húgycső átjárhatóságát. De húgycsőszűkület, hólyagkő, daganat, vagy akár valamilyen idegrendszeri betegség – például Parkinson-kór, sclerosis multiplex, stroke vagy gerincsérülés – is akadályozhatja a normál ürítést.
Vannak esetek, amikor a probléma gyógyszerekhez köthető: bizonyos antidepresszánsok, nyugtatók, opioid fájdalomcsillapítók vagy allergiaellenes szerek ugyanis befolyásolhatják a hólyagizomzat működését. És olykor az ok sokkal kevésbé kézzelfogható – például pszichés eredetű: tartós stressz, szorongás vagy trauma is megnehezítheti a vizelést.
Hogyan derül ki, mi áll a háttérben?
A kivizsgálás több lépésből áll. Először is: alapos beszélgetés az orvossal, amely során a tünetek, előzmények és gyógyszerek is szóba kerülnek. Ezután jön a fizikális vizsgálat – ilyenkor az orvos kitapinthatja a telt hólyagot, főleg akut esetben.
Hólyagultrahang segíthet megállapítani, hogy maradt-e vissza vizelet az ürítés után. Emellett vizeletvizsgálat is készülhet, hogy kizárjanak fertőzést vagy vérzést. Ha neurológiai eredetű zavarra gyanakszanak, urodinámiás vizsgálatokra, képalkotó eljárásokra (CT, MRI), vagy akár hólyagtükrözésre (cisztoszkópiára) is szükség lehet.
Hogyan kezelhető?
Az akut esetek nem tűrnek halasztást: a hólyagot katéterrel azonnal ki kell üríteni, hogy megelőzzék a hólyagrepedést vagy a vesék károsodását. Ha a háttérben fertőzés áll, antibiotikumra is szükség lehet. Ha a panaszokat prosztatamegnagyobbodás okozza, először gyógyszerekkel próbálkoznak, de ha ezek nem hatnak, sebészi beavatkozás is szóba jöhet.
A krónikus forma kezelése többféle lehet: vannak gyógyszerek, amelyek ellazítják a húgycsövet vagy csökkentik a prosztata méretét. Bizonyos esetekben az önkatéterezés tanítása is segíthet a hólyag kiürítésében. Ha az anatómiai akadályt nem lehet gyógyszerrel megszüntetni, műtétre lehet szükség – például húgycső tágításra, prosztata műtétre vagy kőeltávolításra.
Az életmód is számít
A kezelés mellett fontos szerepe van a mindennapi szokásoknak. Figyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre, kerülni kell az erős vízhajtókat, például a kávét vagy alkoholt, és hasznos lehet a medencefenék-izomzat erősítése. A rendszeres orvosi kontroll különösen fontos azoknál, akik már átestek vizeletretención vagy hajlamosak rá.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha hirtelen nem tud vizeletet üríteni, erős alhasi fájdalma van, telítettséget érez, vagy a vizelete véres, azonnali orvosi ellátásra van szükség. A krónikus tünetek – például ha valaki gyakran érez ürítetlen hólyagot, visszatérő húgyúti fertőzései vannak vagy vizeletszivárgást tapasztal – szintén kivizsgálást igényelnek. Ezek a tünetek nemcsak kényelmetlenek, hanem hosszú távon a vesék egészségét is veszélyeztethetik.
Mit tehetünk az inkontinencia ellen? Íme a gyógytornász tanácsa
Felhasznált források:
