Tornásszunk a jobb memóriáért!
Az aerob gyakorlatok javítják a memóriát – állapította meg egy újabb amerikai vizsgálat a dallasi egyetemen. A kutatók szerint a mozgás, a fizikai aktivitás javítja a memóriát, az agyműködést, és testünk fizikai állapotát is. Ötven év felett ennek egyre nagyobb a jelentősége, Amerikában úgy tartják, hogy az időskor felé haladóak számára szociálisan és szervezetünk jólléte szempontjából egyaránt igen fontos a "tiszta fej, az éleselméjűség". A tanulmány a Frontiers in Aging Neuroscience szaklapban jelent meg.
"A kutatások szerint az időskorúak körében az egyik legjellemzőbb tünet a szellemi hanyatlás, a memóriazavarok kialakulása" – említi Dr. Sandra Bond Chapman, a tanulmány egyik szerzője.
Vizsgálatukban arra kerestek választ, hogy a testmozgás bizonyos formái, a fizikai aktivitás milyen hatást gyakorol az érintett személyek memóriájára, és kimutatták ennek előnyös, jótékony hatását nemcsak szellemi téren, de még a biológiai alapok tekintetében is.
A vizsgálatban 57-75 év közötti személyek vettek részt, akik egyébként ülő életmódot folytattak. Két csoportot képeztek, az egyikben folyt a fizikai tréning, a másik csoport "várólistás" lett, itt nem folytattak fizikai aktivitást a résztvevők. A címben is említett aerob gyakorlat szobakerékpározás, vagy futógépes futás volt. 12 héten át heti 3x1 órát gyakoroltak a résztvevők. Mérték a vizsgált személyeken a kognitív, szellemi teljesítményt, a nyugalmi agyi keringést, és a szív-érrendszer állapotát. Mindezt három alkalommal, a vizsgálat előtt, majd a 6. és 12. héten.
"Az agyi keringést MRI-felvétellel követtük, és már viszonylag korán előnyös változásokat fedeztünk fel" – magyarázza Dr. Sina Aslan, a vizsgálat radiológusa. "Az egyik ilyen agyi kulcsterület a gyrus cinguli nevű régió elülső része volt, ahogy nagyobb lett az idegsejt-aktivitás és nőtt a sejtek anyagcseréje is. Időskorban a szellemi működéssel hozható kapcsolatba ez az agyterület."
A testmozgást végző csoporton belül megfigyelték még a memória javulása mellett az ún. hippocampus nevű agyterület keringésének javulását, ez a régió érintett pl. Alzheimer-betegség esetén. A kutatók szerint az MRI-vel, agyi képalkotó módszerek segítségével korábban kimutathatók az agyi működészavarok, és az agyi keringés ilyen mérésével jobban követhető a kezelések hatékonysága is.
"A mozgás, a fizikai aktivitás talán az egyik legjobb és leghatékonyabb módszer, ráadásul nem kerül sokba, ezeket az egyszerűbb gyakorlatokat bárki elvégezheti, és memóriája is javulhat. Reméljük, hogy eredményeink sok embert fognak arra motiválni, hogy kezdjenek hozzá az aktív testmozgáshoz."
Dr. Chapman arra figyelmeztetett, hogy ugyan a fizikai aktivitás egyes agyterületek keringését javítja, de ez nem vonatkozik a teljes agy keringésére.
"Egy másik vizsgálatunkban azt láttuk, hogy a teljes agyi keringés akkor javítható, ha komplex szellemi tréninget végzünk. Talán a leghasznosabb a szellemi és fizikai aktivitás párosítása agyunk egészségének megőrzés érdekében. Ezt bármely életkorban megtehetjük, de idősebb korban nagyobb hasznát vesszük, ha sikerül szellemi fittségünket is megőriznünk."
http://www.sciencedaily.com/releases/2013/11/131112105024.htm
