Tudod kicsoda, a hogyishívják? A sztárok segíthetnek emlékezni
A hírességek a Montreali Egyetem kutatói szerint nem csupán arra jók, hogy a nevükkel különböző pletykalapokat adhassanak el nekünk a kiadók, de a legfrissebb eredményeik alapján a celeb-ismeretek akár az Alzheimer-kór korai felismerésében is alkalmazhatóak lehetnek.
A szemantikus memória, a nevek és arcok felismerésével elért emlékeket jelenti, amelyeket egész életünk során szerzünk meg és raktározunk el egy-egy személlyel kapcsolatban. Ez a szemantikus memória teszi lehetővé, hogy valakit felismerjünk.
A Canadian Journal of Aging, mely egy neves kanadai gerontológiai szakfolyóirat, decemberi számában pedig éppen a szemantikus memóriával kapcsolatban jelent meg egy tanulmány a Montreali Egyetem kutatóinak tollából, amely szerint a hírességek megnevezésének és felismerésének képességét vizsgálva az Alzheimer-kór korai felismerésére is lehetőség nyílik.
A kanadai kutatók munkájának célja annak megállapítása volt, hogy a híres személyek neveinek felidézése vajon tényleg változik-e a korral, hiszen az idősek között ez egy gyakori panasz. A szekemberek három csoportba osztották a vizsgálataikban résztvevő 60 és 91 éves kor közötti pácienseket és mindhárom csoportban kétféle szemantikus memóriát próbára tevő tesztet végeztettek el az idős emberekkel. Az első teszt során 30 ismert ember arcképét mutatták meg a résztvevőknek, akiknek először meg kellett neveznie a látott személyeket, majd ezt követően azt is meg kellett határozniuk, milyen nemzetiségű, foglalkozású volt a látott híresség, illetve, életének milyen fontosabb állomásai voltak, amelyek közismertnek számítanak. A második tesztet egy héttel később végezték, amelyben ugyenezeket a hírességeket mutatták meg a résztvevőknek, és ismét ugyanezekre a kérdésekre kellett válaszolnia az idős embereknek.
Az eredmények azt mutatták, hogy a szemantikus memória állapotára az idős kor nincs hatással, noha ismert tény, hogy az öregedés során egyre romlik azon képességünk, hogy az ismerős arcokhoz a megfelelő neveket társítsuk. A kutatás során, például gyakran előfordult, hogy George W. Bush arcképéhez a nevet ugyan nem tudták pontosan felidézni a résztvevők, de a foglalkozását tekintve nem voltak kétségeik, tudták, hogy az Egyesült Államok egykori elnökéről van szó.
A vizsgálatok azt is feltárták, hogy az egészségesebb idősek az életrajzi adatokat sokkal nagyobb pontossággal idézték fel a hírességek nevei alapján, mint arcképüket látva. Ennek oka, hogy a szemantikus memória eléréséhez közvetlen kapcsolatot teremt a név, hiszen ez az adat nem változik, míg az arcmás a kor előrehaladtával folyamatosan változik.
A kutatás sikerén felbuzdulva azután egy további felmérést is végeztek a kanadai szakemberek. Ebben az esetben már két olyan csoportot vizsgáltak, amelyek közül az egyikben enyhe kognitív zavarral diagnosztizált idősek voltak, míg a másik csoportot olyanok alkották, akik az Alzheimer-kór kezdeti stádiumában voltak. Az ebben a felmérésben vizsgált idősek esetében megfigyelték, hogy a nevekre való emlékezés képességének csökkenése jóval erősebben jelentkezett az enyhe kognitív panaszokkal rendelkezőknél, mint az Alzheimereseknél, ugyanakkor esetükben a normálisan öregedőkkel szemben a szemantikus memória visszaesése is jelentkezett. Az enyhe időskori kognitív zavarokat ma az Alzheimer-kór előszobájának tartják, így a kutatók szerint az általuk végzett tesztek az Alzheimer kockázatának korai felismerésére szolgáló eszközként kiválóan alkalmazhatóak.
