5 gyakori tévhit a demenciával kapcsolatban
A növekvő életkor miatt egyre több embernél diagnosztizálnak demenciát. Mivel mára igen gyakorivá vált, összeszedtük, milyen tévhitek keringenek róla.
A WHO adatai szerint jelenleg mint 55 millió ember szenved demenciában világszerte, és évente közel 10 millió új esetet regisztrálnak. Ez a szám 20 évente csaknem megduplázódik, 2030-ban eléri majd a 78 milliót. Éppen ezért fontos, hogy minél jobban tisztába kerüljünk az állapottal és eloszlassuk a gyakori tévhiteket vele kapcsolatban.
A demencia egyetlen betegség
Sokan úgy gondolják, hogy a demencia egyetlen betegség, pedig az igazság az, hogy inkább egy olyan tünetcsoportot ír le, amely károsítja az illető mindennapi tevékenységeit. Tehát lényegében ez egy általános kifejezés a gondolkodási és memóriakészségek leírására. Számos dolog okozhat demenciát, így több típusa is ismert: ezek közé tartozik a stroke okozta vaszkuláris demencia, az elsődleges progresszív afázia, a frontotemporális demencia és a Lewy-testes demencia is.
A memóriavesztés az első jel
A memóriavesztés sokszor az Alzheimer-kór első jele, ám nem mindig. Gyakran a hangulatban és a viselkedésben bekövetkező változások jelzik a problémát. Egy 2021-es tanulmány szerint az állapot korai tünete a kommunikációs nehézség, de előfordulhat az is, hogy homályos látás lép fel. Egyes demenciák kezdeti tünetei változhatnak. Például az elsődleges progresszív afázia beszédproblémákkal kezdődik, a Lewy-testű demencia pedig gyakran hallucinációival.
Csakis az idősebbeket érinti
Bár igaz, hogy főleg idősebb életkorban diagnosztizálják a demenciát, ám vannak típusai, mely a fiatalabbaknál is megjelenhet és akár az 50-es években is lesújthat. Tökéletes példa erre Bruce Willis, akit pár éve frontotemporális demenciával diagnosztizáltak.
"Ha a családban előfordult már demencia, akkor nagyobb eséllyel alakul ki nálam is"
Bár a demencia egyes formáinak van genetikai háttere, ám az esetek többségében nincs erős genetikai kapcsolat. Nem beszélve arról, hogy életmóddal sokat lehet tenni kialakulásának csökkentése ellen.
Az állapot legjelentősebb kockázati tényezője a legtöbb típusnál az életkor, nem pedig az, hogy a családban előfordult-e vagy sem demencia. Ha azonban valamely felmenőnknél 65 évesnél fiatalabb korában alakult ki, akkor nagyobb az esélye annak, hogy nálunk is fellép. Itt azonban érdemes hozzátenni, hogy a korán kezdődő probléma igen ritka: az összes Alzheimer-es esetek körülbelül 5,5%-ában fordul csak elő.
Az öregedés természetes velejárója
Talán ez a leggyakoribb tévhit és sokan, ha idős szerettük véletlenül rossz nevet mond nekik, máris rásütik, hogy demens. Ez azonban nincs így, hiszen teljesen más a demencia és a korral együtt járó természetes (és jóval kisebb mértékű) kognitív hanyatlás. Bár időskorban senkinek sem fog úgy az agya, mint fiatalon, ám ez még nem jelenti azt, hogy az illető demenciával küzd – ez ugyanis abban az esetben merül fel, ha a mindennapi életre is kihat a szellemi hanyatlás.
Összegzés
- A demencia nem csupán egyetlen betegség, hanem egy tünetcsoport, amely károsítja az illető mindennapi tevékenységeit.
- Több típusa is ismert, mint például a stroke okozta vaszkuláris demencia, az Alzheimer-kór, a frontotemporális demencia és a Lewy-testes demencia.
- Az Alzheimer-kór nem mindig az első jel, gyakran a hangulatban és a viselkedésben bekövetkező változások jelzik a problémát.
- Bár főleg idősebb életkorban diagnosztizálják, vannak típusai, melyek a fiatalabbaknál is megjelenhetnek és akár az 50-es években is lesújthatnak.
- Az állapot legjelentősebb kockázati tényezője az életkor, nem pedig az, hogy a családban előfordult-e vagy sem demencia.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Normál öregedés vagy Alzheimer-kór - így tegyen különbséget köztük
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!
