Táplálkozás az élet alkonyán

Magyarországon a lakosság egyötöde – megközelítőleg 2 millió lakos – betöltötte 60. életévét. A korosodás azonban nem egyformán, az eltelt évek számának megfelelően zajlik, így igen nagy különbség van az idős emberek egészségi állapota között.

Az ember számára elérhető maximális életkort újabban 95-120 évre becsülik. Napjainkban azonban ennek átlagosan alig több mint a felét éljük meg, és ez a 70-80 év mindenképpen csak jó életminőség esetén élvezhető. Ennek megőrzésében a derű, a pozitív életszemlélet, a közösséghez tartozás, a társasági élet, a rendszeres testmozgás mellett a kiegyensúlyozott táplálkozásnak is kiemelkedő szerep jut.

Kit nevezünk idősnek?

Bizonyára sokan elégedetten nyugtázzák, hogy az általánosan elfogadott nemzetközi besorolás (WHO) csak a 75 év felettieket tekinti idősnek.

50-60 év : áthajlás kora

60-75 év : idősödés kora

75-90 év : időskor

90 év felett : aggkor

100 év felett : matuzsálemi kor

Ötvenen túl

Mint életünk minden nagy biológiai vagy társadalmi fordulópontja (kamaszkor, munkába állás, családalapítás, szülés), a megöregedés is alapvetően kihat az ember testi és lelki állapotára egyaránt. Az 50 feletti korosztály számos vonatkozásban új helyzetben találja magát. Észre kell vennie, hogy bármilyen egészséges is, teherbírása csökken. Gyakran azonban egészsége is kezd megrendülni, a korábban fel sem vett átmeneti betegségek nehezebben elviselhetővé, hosszabb időtartamúvá válnak. Folyamatosan romlanak a különböző érzékszervek (látás, hallás), s ez újra és újra próbára teszi a külvilággal és az önmagukkal szembeni tűrőképességet. Fokozatosan kialakulnak az idültté váló panaszok, a mozgásszervi eltérések, és azok a kórképek, melyek miatt a továbbiakban gyógyszerszedésre kényszerülnek, mint például a magas vérnyomás, a keringési zavarok, az időskori cukorbetegség.

Időskorban jellemző élettani változások

az izmok ereje és tömege mintegy 30 százalékkal csökken

az idegrostok ingerületvezetése lassul

csökken az ízérzékelés

a látás és a hallás romlik (70-80 százalékkal)

számos fog elvesztésével számolhatunk (az ételeket pépesíteni kell)

romlik a szaglás is (az ételek aromáját kevésbé érzik az idős emberek)

végül, de nem utolsó sorban csökken a szomjúság érzékelése is (folyadékpótlás szempontjából rendkívül fontos).

Időskori pszichés zavarok

Elsőként kell említeni a szorongást, mely különösen az arra korábban is hajlamosaknál jelentősen felerősödik. A szorongás mellett szinte szükségszerűen megjelenik a depresszió is, a kilátástalanság érzése, a hangulati nyomottság, kedvetlenség, érdektelenség, örömtelenség tüneteivel. Az állandó, ok nélküli fáradtság, gyengeség, alvászavar, étvágytalanság, fogyás, gyomor -és bélpanaszok hátterében sok esetben a depresszió áll.

Táplálkozás időskorban

A helyes táplálkozás minden életkorban az egészség megőrzését szolgálja. A rendszeres napi három fő étkezés, tízóraival és uzsonnával kiegészítve, időskorúaknak is javasolt. Az idősek a gyakori mozgásszervi problémák miatt általában kevesebbet mozognak, részben ezzel, részben az alapanyagcsere – a szervezet életfunkcióinak fenntartásához szükséges minimális energia – csökkenésével magyarázható, hogy energiaigényük kisebb. Étvágyuk sem a régi, valamint csökken az emésztés és a felszívódás mértéke is. A szervezet energiaigénye 30 és 80 éves kor között közel egyharmadával lesz kevesebb, ezért részesítsük előnyben az alacsonyabb energiatartalmú ételeket! Az idős embereknek alapvetően ugyanazokra a tápanyagokra van szüksége, mint a fiataloknak, csak a mennyiség módosul valamivel többre és a minőség kicsit jobbra.

Ajánlás

• Napi rendszerességgel kell fogyasztani:
• Gabonaféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, továbbá tejet, tejtermékeket, sovány húsokat, húskészítményeket.
• Heti rendszerességgel szerepeljen az étrendben:

• Heti rendszerességgel szerepeljen az étrendben:
• Hal (akár többször is), maximum 3-4 db tojás, olajos magvak, száraz hüvelyes (10 naponta). Édességet csak ritkán, egy-egy főétkezéshez ajánlott fogyasztani.

A jó tápláltsági állapot megőrzése nagyon fontos, mert ez biztosítja a betegségekkel szembeni megfelelő védekezést és a jó közérzetet, a jó hangulatot, a fittséget, lassítja az öregedési folyamatokat és kulcsszerepe van a szellemi frissesség megőrzésében is.

Fehérjeigény

A kor előrehaladtával a szervezet fehérjeszükséglete megnő. Az idősek fehérjeellátását gyakran nehezíti, hogy rosszul rágnak, és csökken a tápanyagok hasznosulása a szervezetben. Mindemellett az is könnyen fehérjehiányhoz vezethet, ha az idősebbek nem fordítanak kellő gondot étrendjük változatosságára, mert csak kedvenc ételeiket készítik/fogyasztják el, továbbá ha anyagi problémák miatt leszűkül a választási lehetőségük. A heveny és idült gyulladások fokozzák a szervezet fehérjeigényét. Érdemes figyelmet szentelni a fehérjebevitelre, mert az optimális fehérjeellátottság még a szellemi hanyatlást is késlelteti. A fehérjeszükséglet fedezésére a teljes értékű fehérjeforrások – sovány húsok, halak, tejtermékek, tojás – a legalkalmasabbak. Hiányos fogazat esetén szelet hús helyett a kevesebb rágást igénylő vagdalt, hasé, vagy húsos töltelék, rakott ételek fogyasztását részesítsük előnyben, az étrend tartalmazzon minél több tejet, tejterméket (túrót, sajtot). A szervezet alacsony fehérjeszintje egyértelműen szerepet játszik az időseknél tapasztalható elhúzódó sebgyógyulásban, felfekvések kialakulásában. Elsősorban a húsfogyasztás mellőzésével függ össze az idős emberek vashiánya, vérszegénysége is.

Miért együnk tengeri halat?

A tengeri halak igen hosszú láncú omega-3 zsírsav-tartalma csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Fogyasztásuk ezért mindenki számára ajánlott. A halak nagyon könnyen emészthetőek, gyorsan, egyszerűen elkészíthetők. Ebédre, vacsorára egyaránt fogyaszthatók zsírszegény konyhatechnológiai eljárással (párolás, főzés, grillezés, roston sütés) elkészítve. Ételkészítéshez főként növényi olajokat (pl. olívaolaj, repceolaj) használjunk, mérsékeljük a szervezetbe jutó zsiradékok mennyiségét, de ne csökkentsük le annyira, hogy az már befolyásolja a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitaminok) felszívódását, és az étel élvezeti értékét!

Rostok

Időskorban a renyhe bélmozgás és a csökkent fizikai aktivitás miatt gyakori probléma a székrekedés. Hashajtók használata helyett érdemesebb ezen a problémán élelmi rostokban gazdag táplálékok fogyasztásával segíteni. (Nyers gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, magokkal dúsított barna kenyér, stb.) Mindemellett bizonyos rostok a magasabb vérzsír értékeket is kedvezően befolyásolhatják (pl. zabkorpa rostjai).

Folyadékszükséglet

A szervezet víztartalma a korral egyre csökken. Napi 1.5-2 l (6-8 pohár) folyadék elfogyasztása szükséges ahhoz, hogy a szervezet folyadékigényét kielégítsük. Az idős emberek szervezete rosszul alkalmazkodik a megbetegedések és a különböző környezeti tényezők okozta változásokhoz, melyek folyadékigényüket jelentősen megnövelik (pl. lázas állapotok, hasmenés, hányás, fizikai aktivitás, nyári meleg). Mivel az időskor sajátossága, hogy a szomjúságot kevésbé érzékelik, szervezetük könnyen elérheti a kritikus 2% folyadékveszteséget, mely akár kiszáradáshoz is vezethet. Ha a test sejtjeit igazán fel akarjuk üdíteni, akkor puha, érett, lédús, vegyes gyümölcsökből készítsünk gyümölcs turmix italokat, mely vitaminokat is juttat a szervezetbe. Folyadékpótlásra tökéletes a víz, az ásványvíz, a tea, a gyümölcstea, a gyógynövény tea.

Vitaminok, ásványi anyagok

A K-vitamin és a B6-vitamin szükséglet megnő időskorban. Jó B6-vitamin források a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, a tej, tejtermékek és a szárazhüvelyesekkel. K-vitamin a leveles zöldségfélékben található nagyobb mennyiségben. Erre a vitaminra a véralvadáshoz és a csontképzéshez van szüksége szervezetünknek. Megfelelő kalcium- és D-vitamin bevitellel – tej, tejtermékek fogyasztásával – az időskori csontritkulás mértéke is csökkenthető. A kielégítő D-vitamin ellátottság és a rendszeres szabadban történő mozgás, séta kedvez a kalcium hasznosulásának. Azonban azzal is számolni kell, hogy a kor előrehaladtával kevesebb D-vitamin képződik a bőrben a napfény hatására. A teljes kiőrlésű pékárukban, hüvelyesekben, élesztőben, májban található B1-vitamin az időskori szellemi hanyatlás lassítása szempontjából lényeges. A kizárólag állati eredetű táplálékokban lévő B12-vitamin, valamint a leveles zöldségekben, gyümölcsökben is megtalálható folát a szervezet megfelelő működéséhez nélkülözhetetlenek, hiányuk vérszegénységet okoz. Az állati eredetű táplálékok fogyasztása ezen kívül az anyagcsere folyamatokhoz szükséges megfelelő vas- és cinkellátottság szempontjából is elengedhetetlen.

A C-vitamin bevitelére is ügyelni kell abban az esetben, ha a hiányos, rossz fogazat miatt az idős ember nem fogyaszt elegendő nyers zöldséget, gyümölcsöt és túlfőzi a pépesíteni szánt zöldségfélét.

Időskorban lényeges szerepet tölt be a szervezet védekező rendszerének támogatója, az E-vitamin, mely nagyobb mennyiségben megtalálható a gabonacsírákban, növényi olajokban, a húsban, májban, tojásban. Kerüljük a túl sok só fogyasztását (a füstölt, tartósított élelmiszereket), mivel növelik a magas vérnyomás és a gyomorrák kifejlődésének kockázatát.

Hogyan fűszerezzünk?

A fűszerek biológiai hatásának idős korban különleges értéke van, mivel ilyenkor az ízérzés is kissé csökkent. A túlzástól mentes fűszerezés (petrezselyemzöld, zellerzöld, kapor, tárkony, kakukkfű, majoránna, bazsalikom stb.), az enyhe savanyítás (főként citrommal, de lehet ecettel is), a gyömbér, a csemegepaprika, stb. megindítják, fokozzák a nyálelválasztást, ezzel elősegítik a rágást, a nyelést, az emésztési folyamatokat. A kesernyés ízű fűszerek szintén étvágyjavítóak.

A szépen megterített asztal, az ízléses tálalás az egyszerű ételeket is vonzóvá, kívánatossá teszi. Ne feledjük azonban, hogy minden étel akkor ízlik a legjobban, ha szeretteinkkel együtt fogyasztjuk el.