"Szeretlek... emlékszel?" - Az Alzheimer-világnap margójára

"Globális Azheimer-járvány fenyeget..." A tavalyi hazai rendezvény beköszöntőjében szerepelt ez a felkiáltás, amely igyekszik felrázni a köztudatot, közérdeklődést e betegség természetére és sajnálatos terjedésére. Az Alzheimer-típusú demencia nem/csak az öregedés természetes velejárója, mint sokan gondolják!

Pontos magyar adataink nincsenek, de szakmai becslések szerint mintegy 150-200 ezer körül lehet hazánkban, aki ban szenved, ez azért 1,5-2%, nem tekinthető kevésnek! Ám ennek csak töredéke kerül felismerésre, és annak további csekély százaléka kezelésre, ellátásra...

Nemzetközi adatok szerint a világon kb. 30 millió az Alzheimeres beteg, az Európai Unióban évente 1,4 millió az újonnan regisztrált esetek száma.

Az Alzheimer-kórral nemcsak az a probléma, hogy a beteg - de egész családja, környezete - életét megváltoztatja, mondhatjuk, hogy a többiekét is alapjaiban érinti. Tekinthető össztársadalmi jelenségnek, problémának, gazdasági és szociális szempontból egyaránt.

Mi jellemző az Alzheimer-kórra?

Korai szakaszban nagyon csekélyek és enyhék a tünetek, talán csak a szórakozottság szintjét érik el, hangulati zavarok fordulhatnak elő, feledékenység. Szűkül az érdeklődés. "Mintha" depressziós lenne az illető, pedig valójában nem az... Ebben az időszakban indul meg az agyban a sejtkárosodás folyamata. A lehangolt állapotot szorongás is kísér/heti.

Érdekes jelenség, hogy annyi életforma, életmód felől indul a betegség, annyi fajta stresszhatás ér minket az életben, hogy szinte viccesen hangzik - de nincs két egyforma Alzheimer-es beteg, azaz nincs két azonos kórlefolyás. Provokáló tényező lehet a stressz mellett pl. egy műtéti beavatkozás, egy banális baleset, bármilyen hétköznapi dolog.

...és a genetika?

Mint a legtöbb betegség esetén, itt is igen fontos a genetikai diszpozíció, az öröklés, az agy, az idegrendszer. A személyiség "mint olyan" azonban annyira összetett, hogy itt fontos szerep jut az agy "használatának" is, tehát hogy milyen ingerek érzik, mennyire működtetjük, foglakoztatjuk, és hogy ne hagyjuk "parlagon heverni" mindazt, ami agyunkban van.

Az előrehaladott állapot

A korábban említett tünetek mellé felsorakozik a memóriavesztés, konfúzió, a beteg irritálttá válik, esetleg agresszívvé, fokozódnak a hangulatingadozások is. Később a testi funkciók is fokozatosan romlanak. Ha már megállapításra került az Alzheimer-kór, mint diagnózis, kb. 7 évre tehető a betegek túlélése.

A szakértő kommentárja

Dr. Kovács Tibor, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika:

Magyarországon becslések szerint 100-130 ezer Alzheimer-kóros beteg élhet, azonban az ellátórendszerben 10 ezernél is kevesebbet kezelnek.

Nemzetközi szinten sem sokkal jobb a helyzet: egy nemrég közzétett felmérés szerint a világszerte Alzheimer-kórral küzdő 36 millió betegből, 28 milliót nem diagnosztizáltak.

Bár számos hipotézis született az elmúlt évtizedekben arról, hogy mi váltja ki az Alzheimer-kórt, biztosat most sem lehet tudni. A különböző vizsgálatok ugyanakkor azt mutatják, hogy léteznek olyan tényezők, amelyek növelhetik a kór kialakulásának veszélyét. Ezek közé tartozik a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint éppúgy, mint a mozgásszegény és szellemileg inaktív életmód.

Az idei évben egyébként új nemzetközi irányelv készült az Alzheimer-kór diagnosztikai kritériumairól. Ennek hazai alkalmazásáról is szó lesz a szeptember 22-én kezdődő, három napos Alzheimer Konferencián.

forrás: Semmelweis Egyetem

Van-e hatásos kezelés a kezünkben?

Jelenleg sajnos még nincsen hatásos gyógyszeres kezelés az Alzheimer-kór gyógyítására, vannak már terápiás lehetőségeink. Bizonyos vizsgálatok arra utaltak, hogy a betegség hátterében egy idegrendszeri anyag, az acetilkolin szint csökkenése is állhat. Ezért kidolgoztak ún. acetilkolinészteráz-gátló szereket, ahol a hatás lényege az agyi acetilkolin szint növelése. Nem tekinthető még nagyon meggyőző kezelésnek, azaz kevés az ún. kontrollált klinikai bizonyíték minderre...

Mit tehetünk?

Néha felröppennek hírek az Alzheimer-kór "megelőzéséről..." Próbálkoztak már diétákkal, szív-érrendszeri betegségek megelőző kezelésével (hátha csökkenti áttételesen az Alzheimer-kór valószínűségét is), a már említett szellemi aktivitásokkal. Az eredmények egyáltalán nem mondhatóak konzekvensnek. Egyes vizsgálatok a környezeti alumínium-, ill. oldószer szennyezésekkel is összefüggésbe hozták a betegséget.

Viselkedés- és pszichoterápiás módszerekkel lehet "operálni", ún. szupportív, azaz támogató terápiával. Nagyon fontos a betegápolás, főként akkor, amikor az illető már nem képes önmagát rendesen - vagy egyáltalán ellátni. Ezért mondtuk a cikk elején, hogy nagyon fontos, és mélyen érinti a családot, a közelebbi hozzátartozókat, rokonokat, de még akár a barátokat, vagy a szomszédokat is...

Gondoljunk minderre, nemcsak ma, az Alzheimer-kór világnapján!