Ezeket látta már?

Így jelzi a szemmozgás az Alzheimer-kórra való hajlamot

szemmozgás Alzheimer-kór hajlam tünet

Már enyhe demencia esetén megfigyelhető a tünet.

Az Alzheimer-kór már évekkel az első tünetek megjelenése előtt elkezdheti roncsolni az agyat, a korai felismerésnek így hatalmas szerepe van a betegség progressziójának a lassításában.

kutatási eredmények szerint meglehetősen egyszerű vizsgálatokkal, a szem tanulmányozásával már jóval a kognitív tünetek előtt megállapítható, hogy kinél nagyobb a rizikója az Alzheimer-kórnak.

A pupilla nagysága árulkodó lehet

A Neurobiology of Aging című szaklapban megjelent tanulmány szerint megállapítható az Alzheimer-kór kockázata abból, hogy milyen gyorsan tágul a pupilla kognitív tesztek elvégzése közben. A pupilla válaszreakcióit ugyanaz az agyterület irányítja, amely a kognitív funkciókért is felelős. A pupilla aszerint tágul, hogy mennyire bonyolult az elvégzendő feladat. Már enyhe demencia esetén megfigyelhető, hogy a pupilla nagyobbra tágul, vagyis az agy nehezebbnek ítél egy feladatot. Ezt viszonylag könnyen lehet vizsgálni, és a szakemberek szerint más rizikótényezőket is figyelembe véve, a módszer segíthet diagnosztizálni az Alzheimer-kórt még a tünetek megjelenése előtt.

A másik vizsgálat szintén a szem vizsgálatából indult ki. Az Aging nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerzői arra keresték a választ, megjósolható-e a szemmozgások elemzéséből, hogy mely betegeknél alakul ki az enyhe memóriazavarból Alzheimer-kór. Korábban már megállapították, hogy az enyhe memóriazavar megléte jelentősen növeli az Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját. Az enyhe memóriaproblémák az érintett, illetve a családja számára észrevehetőek lehetnek, de a hétköznapi életet nem befolyásolják.

Korai szakaszban is felfedezhető lehet a betegség

A szemmozgások romlása, például a „hibás” szemmozgás megállítása, az Alzheimer-kór legkorábbi szakaszára jellemzőek, már a memória- vagy beszédzavarok előtt fel lehet őket fedezni. A mostani vizsgálat szerint ez a módszer segíthet kiszűrni azokat a betegeket, akiknél az enyhe memóriazavarból nagy valószínűséggel lesz Alzheimer-kór.

Az Alzheimer-kór diagnosztizálása jelenleg meglehetősen nehézkes és hosszadalmas, és általában csak akkor van erre lehetőség, ha a tünetek már megjelentek. A betegség megállapításához kognitív tesztekre, neuropszichológiai vizsgálatokra, a beteg családi kórtörténetének felderítésére is szükség van. A laborvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok szükségesek lehetnek ahhoz is, hogy egyértelműsítsék a diagnózist. A betegség korai diagnózisa azért is fontos, mert minél korábban kezdik el a megfelelő kezelést, annál nagyobb az esély a tünetek enyhítésére, azok romlásának lassítására. Az Alzheimer-kór jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyítható.

Az Alzheimer-kór az időskori demenciához vezető leggyakoribb idegrendszeri rendellenesség.

Ez az Alzheimer-kór 10 tünete

  1. Emlékezetvesztés, amely már a mindennapi életben is zavaró. Ez magában foglalja a fontos dátumok, események, a nemrég tanult dolgok elfelejtését, vagy azt, hogy a beteg már egyre több emlékeztető segédeszközt használ (naptár, jegyzetek).
  2. Kihívást jelent az általános dolgok kezelése, problémák megoldása. Nehezére esik például hosszabb ideig koncentrálni, vagy olyan megszokott dolgot végrehajtani, mint a számlák befizetése.
  3. A beteg összetéveszti a helyszíneket, vagy a dátumot. Tipikus eset lehet, ha valaki például nem tudja, hol van, és hogyan került oda.
  4. Hibásan ítéli meg a térbeli távolságokat.
  5. Szóbeli vagy írásbeli problémák vannak a szavakkal, mondatalkotással.
  6. Elfelejti hova tesz tárgyakat, illetve képtelen azokat megtalálni.
  7. Csökken az ítélő- és döntéshozatali képesség.
  8. Visszavonulás a munkából vagy a társadalmi életből.
  9. Hangulatingadozások: gyakori, hogy hirtelen rosszkedvű vagy depressziós lesz a beteg, vagy éppen vidám.
  10. Nehézséget okoz ismerős feladatok elvégzése: például a mikró vagy az autó használata.

Az Amerikai Alzheimer Szövetség szerint a korai diagnózis kulcsfontosságú lehet, és lehetővé teszi a betegeknek, hogy:

  • Előre tervezzenek, potenciális esélyük legyen a klinikai vizsgálatokban való részvételekre .
  • Korán elkezdődhessen a kezelésük, ami segíti a hosszabb ideig tartó független életmód megőrzését, valamint a tünetek javulását.
  • Lehetőségük legyen, hogy pénzügyi és jogi kérdésekben dönthessenek.
  • Időben felvegyék a leendő orvosokkal és ápolókkal a kapcsolatot.

Összegezve

  • Az Alzheimer-kór évekkel az első tünetek megjelenése előtt roncsolhatja az agyat.
  • Kutatási eredmények szerint a pupillatágulás sebessége segíthet felmérni az Alzheimer-kór kockázatát.
  • Szemmozgások elemzése alapján megjósolható, hogy kinél alakul ki az Alzheimer-kór enyhe memóriazavarból.
  • Az Alzheimer-kór diagnosztizálása jelenleg nehézkes és hosszadalmas.
  • A korai diagnózis lehetővé teszi a betegek számára a megfelelő kezelés megkezdését és a tünetek enyhítését.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Így függ össze a magas vérnyomás és a demencia

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

demencia

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához