Stroke után kommunikációs zavarok: ezek a leggyakoribb problémák

2023.09.21.

otthonápolás Stroke agyvérzés afázia beszédzavar apraxia Diszarthria rehabilitáció

A beszédképzés, a beszédértés zavarai és más kommunikációs problémák gyakoriak agyvérzést követően, de a megfelelő terápia segítségével jó eredményeket lehet elérni.

A kommunikáció nagyon összetett feladat az agy számára, hiszen érzékelni és értelmezni kell a kívülről érkező információkat, dönteni kell a megfelelő válaszreakció mellett, majd át is kell adnunk ezt a válaszinformációt. Még a legegyszerűbb kérdésre adott válasznál is meg kell választani a megfelelő szavakat, irányítani kell az izmokat, hangképző szerveket, hogy ki is tudjuk mondani azokat. Stroke esetén minden egyes olyan agyterület sérülhet, mely ezekben a lépésekben részt vesz, vagyis a kommunikáció minden részlépésénél, a beszédértéstől a hangképzésig bekövetkezhetnek zavarok.

Ráadásul könnyű elfeledkezni arról, hogy a kommunikáció nem kizárólag a beszédet foglalja magában. Agyvérzés után sérülhet az írás, az olvasás, a számok használatának vagy a szimbólumok értelmezésének képessége is. A legtöbb esetben több probléma is jelentkezik egyszerre, egymással párhuzamosan, bár gyakran eltérő mértékben. Rendkívül fontos azonban tisztázni, hogy a kommunikációs zavarok nem az intelligencia zavarát, csökkenését jelentik! Lássuk a leggyakoribb problémákat röviden!

Afázia

Az afázia a beszédképzés és a beszédértés zavarait jelenti, de az írással és az olvasással összefüggő problémákat is magában foglalhatja. Az afázia az agyvérzés egyik leggyakoribb következménye, mely az agyvérzésen átesettek 25-35 százalékát érintheti. Különböző altípusait különböztethetjük meg, és egy-egy érintettnél több típus is jelen lehet egyszerre. Előfordulhat, hogy a beteg tudja, mit szeretne mondani, de nem találja a megfelelő szavakat, de az is, hogy a mondanivalója mások számára nem érthető, nincs meg a szükséges szövegkohézió. Van, amikor a nyelvileg helyes beszéd sérül, máskor a beteg az igeidőkkel áll hadilábon. Az afázia bizonyos típusaiban az érintett nem képes megismételni a hallottakat, más típusokban pedig beszélni nem képes, de hangosan felolvasni igen. Az afázia tünetei nagyon sokfélék lehetnek, többek között:

hangképzési problémák, bizonyos hangok kimondására nem képes a beteg
különálló hangokat képes kimondani a beteg, de azokat nem képes szavakká összefűzni
hosszabb, összetett mondatok megalkotásának képtelensége
a ragozás zavarai, nyelvtani szabálytalanságok
nem megfelelő szavak használata (kutya helyett macska)
hiába tudja pontosan körbeírni a beteg, mire is gondol, a megfelelő szót nem találja
a beteg, bár képes hosszabb mondatokat is képezni, kihagy, helytelenül használ vagy rossz sorrendben mond szavakat, amitől nehezen érthetővé válik a mondanivalója
önkéntelen szóismételgetés
lassú, nehézkes beszéd
a beteg nem érti, hogy mások mit mondanak neki
a beteg részben vagy teljesen „elfelejt” olvasni vagy írni, van, amikor az egyikkel nincs gondja, a másikkal viszont igen (pl. képes leírni valamit, de elolvasni már nem tudja azt)

Diszarthria

A diszarthria a hangképzésben szerepet játszó izmok kontrolljának zavara, az artikuláció nehézsége vagy az arra való képtelenség. Ilyenkor nem a beszédértéssel, a nyelvtani szabályokkal vagy a megfelelő szavak megtalálásával van gondja a betegnek, hanem a hangok kimondásával, az artikulációval. Jellegzetes tünetei lehetnek:

lassú, „kásás”, nehezen érthető beszéd (vagy teljesen érthetetlen beszéd)
gyenge, halk hang
tónustalan, egysíkú beszéd, a hangsúlyozás hiánya
megakadó beszéd, a hosszabb, összetett mondatok kimondásának zavara

Apraxia

A diszarthriához hasonlóan apraxia esetén is a hangképzésben részt vevő izmok irányítása, az összetett izommozgások megtervezése sérül. A beteg képtelen az izmok akaratlagos, rendezett mozgatására, az izommozgás szabályozására, a hangképzéshez szükséges mozgássorozat véghezvitelére. Olyan, mintha az agy nem tudná megfelelően irányítani az izmokat, vagy azok nem úgy reagálnának, ahogyan azt a beteg szeretné. A szavak megtalálásával, a beszédértéssel általában nincs problémája az érintettnek. Gyakori, hogy külön-külön az egyes izommozgások megfelelően működnek, de a mozgássorozatot már nem tudja végrehajtani a beteg. Apraxia tünete lehet például, ha:

a beteg nem tudja tisztán kimondani a szavakat
a beteg beszéde, hangjának tónusa nagyon változékony, egyszer így, egyszer úgy mondja ki a szavakat
a beteg folyamatosan próbálja korrigálni a saját beszédét („érzi”, hallja, hogy nem megfelelően mondja ki a szavakat)
a beszéd szaggatott, hezitáló, az érintett hosszabb szüneteket tart, gyakran többször is nekifut egy-gy szó kimondásának
az érintett könnyebben kimondja a szavakat, ha listaszerűen vannak felsorolva, vagy ha hosszabb szöveg részei, mint ha önállóan kell azokat kimondania (pl. a hét napjait, a hónapokat)

Stroke után: tanácsok a rehabilitációhoz hozzátartozóknak, betegeknek

Képes lesz újra megtanulni beszélni a beteg?

Sajnos, szinte lehetetlen előre megmondani, mekkora javulás érhető el egy-egy betegnél az agyvérzést követően. Ez függ többek között az agyvérzés súlyosságától, az érintett agyterületektől, a rehabilitáció típusától és az arra adott válaszreakcióktól is. A stroke mindenkit máshogy érint, és így a javulás mértéke, gyorsasága is egyénenként eltérő. A leglátványosabb javulás általában a rehabilitáció megkezdése utáni első fél évben figyelhető meg, de változások akár évekkel a stroke után is bekövetkezhetnek.

A megfelelő, szakemberrel végzett beszédterápia rengeteget segíthet, mint ahogy az is, ha a beteg maga is annyit gyakorol, amennyit csak tud. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy lehet, soha nem fog többé úgy kommunikálni valaki, ahogy a stroke előtt. Az is előfordulhat, hogy bár a kommunikációs képességei szinte azonosak lesznek az agyvérzés előtti képességekkel, átmeneti állapotromlást okozhat a stressz vagy a fáradtság.