Röviden a Parkinson-kórról (egy diagnosztikus felismerés kapcsán)

Cikkünk aktualitását adja, hogy új diagnosztikus eljárás kidolgozása zajlik, melyet kommentárban ismertetünk: az Alzheimer-szűrés a Parkinson-betegséggel kapcsolatos kognitív tüneteket is kimutathatja.

A Parkinson-kór a leggyakrabban előforduló, az Alzheimer kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó neurodegeneratív megbetegedés. Okát máig nem tudták megfejteni, bár idegrendszeri betegségeken kívül gyógyszerek, vagy akár kábítószerek is előidézhetik. Leginkább az időskorra jellemző, de fiatalabb korban is előfordulhat. 40 év felett kb. 250 emberből 1-et, 65 év felett kb. minden 100 emberből egyet érint. A Parkinson-kór igen alattomosan kezdődik a központi idegrendszer területén, majd lassan és fokozatosan súlyosbodik.

Legjellemzőbb tünetei a következők:

- kézremegés (tremor)

- mozgásérzékenység

- izommerevség (rigiditás)

- lelassult gondolkodás

- értelmi hanyatlás (demencia)

- csökkent arcmimika (hipomimia)

Későbbi esetben vérnyomásproblémák is előfordulhatnak. A tünetek hosszú idő alatt fejlődnek ki ami végül rokkantsághoz vezet. Legtöbb esetben stressz, vagy kimerültség idézheti elő a kézremegést, ami előbb az egyik, majd másik kézre is átterjed, azt követően a karokra és lábakra is kihat a remegés. Azonban nyugalmi helyzetben is jelentkezhet tremor. A betegek kb. egyharmadánál a remegés nem elsődleges tünet, míg másoknál a tremor egyáltalán nem fejlődik ki.

A mozgások elkezdése, a felállás, az elindulás a legnehezebb a betegek számára az izmok merevsége miatt, emiatt nagyon könnyen elfáradnak. A mozgásképtelenség és a merevség az izmok fájdalmához és kimerültségéhez vezethet.

Minden mozdulat, akár egyszerű feladatok elvégzése is igen megterhelő a beteg számára. A betegek arca is kifejezéstelenné, szoborszerűvé válik, mivel az arcban lévő izmok nem működnek. Néha ezt a kifejezetlen tekintetet összetévesztik a depresszióval, habár sok Parkinson-kóros valóban depresszióssá válik. A betegeknek gyakran folyik a nyáluk, és nehezen nyelnek a torok és arcmerevség miatt.

Beszédük gyakran halk, monoton, akár dadogóssá is válhat, mivel nehezükre esik tagoltan kifejezni magukat. Általában megmarad a normális intellektusuk, azonban sokaknál kifejlődik az értelmi hanyatlás (demencia).

Előre jelzi a Parkinson-kórral járó kognitív romlást az Alzheimer szűrővizsgálata

Az Alzheimer-kóros betegek esetében az agysorvadás mintáinak osztályozására használt MR-vizsgálatok a Parkinson-kórral járó kognitív hanyatlást is kimutathatják – derül ki a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvosi Karának új kutatásából. A Brain folyóiratban megjelent tanulmány szerint a magasabb kiindulási alzheimeres atrófia minták hosszú távú kognitív romlást jeleznek előre a normális kognitív működéssel rendelkező Parkinson-kóros betegekben.

A kutatás annak lehetőségét veti fel, hogy az Alzheimer és a Parkinson patológiája egyaránt hozzájárulhat a Parkinson-kórral járó kognitív hanyatláshoz. A szakértők ugyanakkor még nem tudják, hogy az ezekben a betegekben tapasztalható neurodegenerációt főleg a Parkinson patológiája, az Alzheimer patológiája, vagy a kettő kombinációja okozza, esetleg a kompenzáció egy formája.

A parkinsonos betegek körülbelül 80 százalékában alakul ki demencia a betegség során. Egyesek a betegség jelentkezése után viszonylag hamar tapasztalnak kognitív hanyatlást, másokban viszont csak a betegség lefolyásának legvégén alakul ki demencia. A betegség időtartama és súlyossága, valamint a magas életkor a demencia kockázati tényezőinek számítanak, de a betegek körülbelül 20 százalékában soha nem jelentkezik kognitív hanyatlás.

forrás: medipress

A Parkinson-betegség kezelési módja

Mindenek előtt tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy a Parkinson-kór alapjában véve jelenleg gyógyíthatatlan betegség, de lehetőség van a tünetek enyhítésére, az életminőség javítására és a betegség előrehaladásának lassítására.

Számtalan gyógyszer létezik az ilyen típusú betegségcsoport kezelésére. A gyógyszeres kezelés célja elsősorban a dopamin pótlása. Ma már sokféle gyógyszer alkalmas ennek a

betegségnek a kezelésére: levodopa, antihisztaminok, szelegilin, antikolinergikumok, antidepresszánsok, propranolol, vagy az amantadin.

A levodopa alkalmas a dopaminpótlásra, ami csökkenti a remegést, az izommerevséget, és javítja a mozgást. Ezzel a gyógyszerrel a kevésbé súlyos betegeknél majdnem normális mértékű aktivitást lehet létrehozni.

Műtéti eljárás is alkalmazható, amire viszont a betegek mindössze 10%-a alkalmas. A többieknél a sebészeti beavatkozás igen kockázatos és több kárt okozna, mint hasznot. Általában azonban az agyterületeket érintő műtéti kezelésektől 60-70%-ban kedvező eredményekre számíthatunk. Kétféle műtét létezik a betegség kezelésére, a roncsolásos és stimulációs kezelés.

A kezelés során még fontos szerepet játszik a gyógytorna és fizikoterápia is.

Folynak már kísérletek, vizsgálatok emberi embrióból vett dopamintermelő idegszövet agyba ültetésével is.

forrás: MSD Orvosi Kézikönyv, wikipedia