Nyelvtanulással - az Alzheimer-kór ellen!
Egy idegen nyelv elsajátítása számos előnnyel jár. Képesek vagyunk kommunikálni a világ számos országának lakóival, könyveket olvashatunk, filmeket nézhetünk az eredeti nyelven, stb. Egy új tanulmány állítása szerint azonban a nyelvtanulásnak az agyi egészség megőrzésében is jelentős szerepe lehet.
Ellen Bialystok, a torontói York Egyetem pszichológia professzora által vezetett kutatás 450 Alzheimer kórban szenvedő beteget vizsgált. Azoknál a betegeknél, akik életük nagy részében legalább két nyelvet beszéltek, 4-5 évvel később jelentek meg a betegség tünetei, mint az egy nyelvet beszélők esetében. Hogyan lehetséges ez? A válasz a kognitív tartalékban (CR) vagy más néven agyi tartalékban keresendő.
Két nyelv megtanulása és beszélése keményebb munkára ösztönzi az agyat, ami segíti a gyorsabb felfogást. A tanulás segíti az agyat új idegi kapcsolatok létrehozásában és fenntartásában. Feltételezhető, hogy minél nagyobb az agy kognitív tartaléka – és ezáltal flexibilitása – annál inkább képes kompenzálni az Alzheimer kór által okozott agyi idegsejt-vesztést.
Bialystok CT vizsgálattal tanulmányozta a fizikai különbséget az egy- és két nyelvet beszélők agya között. A résztvevők kb. azonos korúak voltak és agyuk ugyanazon a kognitív szinten működött. A betegség fizikai tünetei a két nyelvet beszélők agyában sokkal előrehaladottabb volt mint az egy nyelvet beszélőkében, ennek ellenére mentális képességük nagyjából megegyezett. A vizsgálat azt mutatta, hogy a több nyelvet beszélők agya valamilyen módon képes kompenzálni a betegséggel járó agysejtpusztulást.
A kutatók állítása szerint egy új nyelv megtanulásának kognitív előnyeit akkor is élvezhetjük, ha a nyelvtanulást nem gyermekkorban, hanem később – akár a felnőttkor közepén vagy még később – kezdjük el. Az nem lényeges, hogy a tanult nyelvet folyékonyan beszéljük-e vagy sem, a lényeg az agy aktivitásának megtartása, megőrzése.
