Mi a különbség a demencia és az Alzheimer-kór között?
A demencia szellemi hanyatlás, amelynek többféle kiváltó oka lehet. Két leggyakoribb fajtájánál az okok ugyan különböznek, és a lefolyás sem ugyanaz, ám a tünet, a végleges leépülés azonos.
Az öregedés természetes velejárója az agyi funkciók változása, a demencia azonban nem része a természetes öregedésnek. A demencia a korábban meglévő értelmi képességek leépülését jelenti. Leggyakoribb oka az Alzheimer betegség, melynek hátterében a kóros fehérjék felszaporodása áll a központi idegrendszerben, ami az idegsejtek pusztulásához vezet. Az Alzheimer-kór tehát a demencia leggyakoribb oka.
Az Alzheimer betegség lefolyása általában 8‑12 év. A tünetek megjelenése előtt már évtizedekkel korábban kimutathatók az agyban a kóros folyamatra utaló szövettani elváltozások. A betegség először rövid távú memóriazavarral jelentkezik, és idővel a beteg önellátási képtelenségéhez, ágyhoz kötöttségéhez vezet.
Kegyetlenül hangzik, de sokan úgy véik, igaz: az Alzheimer során kétszer veszíti el a beteget a hozzátartozó: a betegség folyamán és az elhalálozáskor. A kór ugyanis nemcsak a beteget, hanem a családot is érinti, hiszen a környezetnek nehéz elfogadnia, hogy a folyamat során a beteg személyisége is megváltozik. A korábban mosolygós, barátságos emberek kötözködővé, veszekedőssé válhatnak, amit a család nehezen tolerál.
Mit a demencia?
A demencia olyan krónikus idegrendszeri betegség, amely során visszafordíthatatlan elváltozások jönnek létre az agyban, ami szellemi hanyatláshoz vezet. A tünetegyüttes részét képezi a memóriazavar, valamint a gondolkodás, a figyelem és a végrehajtó működések zavara. E tünetek zavart okoznak a beteg mindennapi életében, társas és munkahelyi működésében. A demenciának számos formája létezik, amelyek az ideggyógyászati tünetek és a kiváltó ok szerint is csoportosíthatók. A betegség elsősorban a 65 év feletti korosztályt érinti, ugyanakkor fiatalabb korban is kialakulhat.
A demencia okán előforduló memóriazavar a betegség korábbi szakaszában a rövid távú, később a hosszú távú memóriát is érinti. A demencia másik leggyakoribb típusa az érrendszeri betegség (érelmeszesedés) idegrendszeri szövődményei miatt alakul ki, hiszen ilyenkor nem megfelelő az agy vérellátása, ezért agyi infarktusok alakulhatnak ki (vaszkuláris demencia).
A demencia két leggyakoribb fajtájánál az okok ugyan különböznek, ám a tünet, a végleges leépülés azonos. Különbség a lefolyásban van: míg az Alzheimer betegségben mindez folyamatosan megy végbe és a beteg állapota fokozatosan rosszabbodik, addig a vaszkuláris típusnál hullámzó a lefolyás, jobb és rosszabb időszakok váltakoznak.
Milyen fajtái vannak még a demenciának?
- vaszkuláris demencia
- Lewy-testes demencia
- Wernicke-Korsakoff szindróma - a túlzott alkoholfogyasztáshoz társuló demencia
- frontotemporális demencia (Pick-kór)
- HIV vagy AIDS demencia
- krónikus traumás enkefalopátia vagy agysérülés
A különféle betegségekhez társuló demenciák visszafordítható (reverzibilis) és nem visszafordítható (irreverzibilis) demenciákra oszthatók.
Visszafordítható demenciát okozhatnak:
- fertőző betegségek (pl. szifilisz, agyvelőgyulladás, HIV)
- prionbetegségek (például Creutzfeldt–Jakob-betegség)
- anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség, húgyvérűség)
- hormonális betegségek (pl. Cushing-szindróma)
- daganatos betegségek (pl. agydaganatok)
- epilepszia
- normál nyomású vízfejűség
Nem visszafordítható demenciát okozhatnak:
Ha idős hozzátartozójánál az alábbiakat tapasztalja, mindenképpen javasolt a háziorvos felkeresése:
- fokozódó feledékenység vagy zavartság (pl. gondolkodása összefüggéstelenné válik),
- depresszióra utaló tünetek,
- szokatlan viselkedés (pl. nem működik együtt az őt ápoló családtaggal, esetleg agresszívvé válik),
- képtelenné válik az önellátásra,
- a környezetváltozást hirtelen nem viseli jól,
- állandó felügyeletre van szükség, mert önmagát elhanyagolja,
- eltéved, nem talál haza, nem tudja, mi történt vele.
Háttér
2005-ben világszerte több mint 24 millió ember szenvedett demenciában, ennek kb. 70 százalékát az Alzheimer-kór tette ki, gyakorisága azonban rohamosan emelkedik.
- 2010-ben már 35 millió demens beteg élt a Földön, ez a szám nagyjából 20 évente meg fog duplázódni,
- így 2030-ra előreláthatólag mintegy 65 millió ember szenved majd demenciában.
Előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, a 65 év felettiek kb. 5 százalékát, a 80 év felettiek kb. 20 százalékát érinti, Magyarországon kétszázezren szenvednek ebben a betegségben.
Az Alzheimer-kór pontos kiváltó oka lényegében ismeretlen, ugyanakkor a genetikai hajlamnak jelentős szerepet tulajdonítanak, és számos génváltozatról ismert, hogy fokozhatja a betegség kialakulásának valószínűségét. A genetika mellett a környezeti tényezők is fontosak lehetnek, például a korábbi fejsérülések, cerebrovaszkuláris történések, a magas vérnyomás, cukorbetegség és a depresszió.
Kialakulásáért nemcsak immunológiai eltérést és anyagcserezavart, de szocio-ökonómiai tényezőket is felelőssé tettek, minthogy iskolázottabbaknál, jobb jövedelmi helyzetben lévőknél ritkább. Még bizonyos étkezési szokások is „gyanúba keveredtek”, a betegek ugyanis kielégítő kalóriabevitel mellett is jelentősen fogynak. Előfordul családi halmozódás, ilyenkor egyes prekurzor fehérjék génmutációja igazolható.
A betegség hátterében az agy bizonyos területein kialakuló plakkok és zárványok állnak. A biztos diagnózist csak az agy szövettani vizsgálata jelenti, az esetek többségében csak valószínűsíthető a kórkép fennállása a beteg és a családtagok beszámolói, a különböző kognitív funkciókat vizsgáló tesztek, a képalkotó- és laborvizsgálatok alapján.
Bár kezelése nem megoldott, és előbbi jelentések szerint nincs olyan szerek, melyekkel meg lehetne akadályozni a betegség súlyosbodását, bár némelyik gyógyszer átmenetileg csökkentheti a tüneteket. A betegek az őket ellátók segítségére szorulnak, ami jelentős pszichés, testi és anyagi terhet jelent a velük foglalkozók számára, és a pszichotikussá váló betegek esetében antipszichotikumok adása is szükségessé válhat, és a kórkép az egyes betegekben változó sebességgel progrediál, a várható túlélés a demencia megjelenésétől számítva kb. 3-10 év.
Amerikai (USA) kutatók lényeges kezelési eredményekkel tanúskodnak, ilyen például Dale Bredesen professzor munkája a kaliforniai egyetemen). A jelenlegi vélemény az, hogy a betegség kezelhetőségére vonatkozó vélemények megváltozhatnak Bredesen kutatási eredményei alapján.
A fejlett nyugati világban az Alzheimer-kór az egyik legköltségesebb kórképnek számít.
2018-ban egy tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban elhunytak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Demencia: hogy függ össze a szívelégtelenséggel az elbutulás?
