Keresztrejtvény és Alzheimer-kór
Az olvasás, a keresztrejtvényfejtés és más, szellemileg ösztönző tevékenységek előnyökkel és hátrányokkal is járnak az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében.
A korábbi kutatásokkal megegyezően a Neurology szakfolyóirat szeptember 1-i számában közölt tanulmány is arra az eredményre jutott, hogy az ilyen mentális tevékenységek lelassíthatják a gondolkodás és a memória romlását a normális öregedés során. A kutatók szerint azonban azokban az emberekben, akik szerették ezeket az időtöltéseket, felgyorsult a mentális hanyatlás, amint a demencia megjelent.
A tanulmány vezető szerzője Robert Wilson, a chicagói Rush Egyetem Egészségügyi Központjának kutatója úgy fogalmaz, hogy egyfajta kiegyensúlyozásról van szó. A mentális aktivitás megőrzése azt jelenti, hogy a személy a demencia jelentkezését követően egy kicsivel hosszabb ideig marad kognitív módon kompetens és független, és egy kicsivel rövidebb időt tölt a fogyatékos és függő állapotban.
Mitől függhet?
A szerkesztő azt gondolja, ahogy a cikkben is szerepel, hogy sajnos a szellemi (és fizikai) aktivitás mellet sokat számít az ún. neurodegeneratív plakkok lerakódása, tehát tulajdonképpen az erek /és idegek egyfajta elmeszesedése, ez a lassú elzáródás következik be az évek során.
Léteznek ma is - szép számban - agyi keringésjavítók, ún, nootróp szerek, amelyeket, némelyiket elég magas napi dózisban kell bevenni, azonban hatásuk nem nevezhető igazán erőteljesnek, elektívnek. Évtizedeken át volt egy magyar gyógyszer is, nem nevezhetjük meg, de annyi elárulható, hogy eredetileg gyógynövényből származtatták. Ehhez mindenki nagy reményeket fűzött, mert úgy tűnt a vizsgálatok alapján, hogy valóban van agyi / és szem, fül / mikrokeringést javító hatása.
Valószínűleg más, új megközelítések is kellenek a demenciák, és az Alzheimer-kór terápiájában, mert a társadalom elöregedésével - legalábbis a világ fejlett országaiban - egyre több lesz a demens beteg... sajnos.
(A szerk.)
A korábbi kutatások azt mutatták, hogy a szellemi kihívást jelentő tevékenységek folytatása idős emberekben segíthet távol tartani a demencia kialakulását. Az elmélet tesztelésére Wilson kutatócsoportja 1200 idős személyt vizsgált közel 12 éven keresztül. A kísérlet kezdetén egyik résztvevő sem szenvedett demenciában. A kutatás végére 614 alany volt szellemileg normális, 395 mutatta az enyhe kognitív hanyatlás jeleit és 148 szenvedett Alzheimer-kórban.
Az eredmények azt mutatták, hogy a fokozott szellemi aktivitás, például rádióhallgatás, tévénézés, olvasás, társasjátékozás és múzeumlátogatás azt jelentette, hogy a résztvevők több éven keresztül kisebb valószínűséggel tapasztaltak szellemi hanyatlást. Ennek ellenkezője volt igaz azonban azokra, akikben később demencia alakult ki. Ez esetben azokban az emberekben, akik szerették a szellemi kihívást jelentő tevékenységeket, valójában gyorsabb mentális hanyatlás jelentkezett a betegség megjelenését követően.
A kutatók úgy vélik, hogy ezt az ellentmondást a neurodegeneratív léziók, az úgynevezett plakkok felgyülemlése magyarázza a demenciában szenvedő betegek agyában. Miután a plakkok felgyűlése átlép egy bizonyos küszöböt, az intenzív szellemi tevékenység már nem képes megakadályozni a demencia tüneteinek jelentkezését és a betegség viselkedési jelei megjelennek.
A szerzők szerint tehát az eredmények arra utalnak, hogy a mentális edzés segít megelőzni a demencia kialakulását, de csak akkor, ha a szellemi hanyatlás jeleinek megjelenése előtt kezdik meg. E pont után az agy valószínűleg túlságosan károsodott ahhoz, hogy ilyen beavatkozások számítsanak.
