Megelőzhető a demencia? Igen!
A demencia részben megelőzhető lenne egy új kutatás szerint, amennyiben az ember tesz is agyának egészségi állapotáért. Hogyan őrizhetjük meg mentális egészségünket?
Egyes egészségügyi szakértők szerint nagyon fontosak olyan általános stratégiák az egészség megőrzésében, mint, hogy 15 éves korunk után se hagyjuk el az iskolapadot, védjük a hallásunkat vagy éppen végezzünk testmozgást idősebb korban is. Ezek mind segíthetik a demens esetek csökkenését egy, a The Lancet folyóiratban megjelent kutatás szerint.
Mik a demencia legfőbb kockázati tényezői?
Dr. Lon Schneider neurológus, gerontológus professzor szerint a társadalom csak úgy vehet részt hatékonyan a demencia csökkentésében, ha javít a betegséggel élők gondozásán, kezelésén, és kiterjeszti az ezzel kapcsolatos programokat élethosszig. Fontos a demenciában szenvedő emberek közösségi integrálása, illetve a családok és a gondozók részére egy elfogadó társadalmi háttér biztosítása.
A tanulmányban a kutatók a demencia kockázati tényezőit és esetleg kapcsolatait vizsgálták például az iskolai tanulmányokkal, az egészséggel, a fizikai aktivitás szintjével. Ezután kiszámolták és modellezték a potenciális hatásokat annak érdekében, hogy meg tudják nevezni a pontos rizikófaktorokat. A kutatók azt találták, hogy 9 kockázati tényező kiiktatása 35%-kal csökkenthetné a demens eseteket világszerte.
Ha minden fiatal tovább folytatná tanulmányait 15 éves kora után, 8%-kal csökkenthetnék a demencia kialakulását. Ha az összes középkorú halláskárosultat kezelnék az állapota miatt, a demens esete 9%-kal csökkennének. Ha pedig a 65 évesnél idősebb emberek abbahagynák a dohányzást, 5%-kal csökkenne esélyük a demencia kialakulására – állítják a tudósok.
Mitől alakulhatki a demencia?
További kutatásokra van ugyanakkor szükség annak tisztázása érdekében, hogy miért, és hogyan befolyásolják egyes tényezők a demencia kockázatát. Az azonban, hogy az oktatás és a demencia között kapcsolat van azt sugallja, hogy az oktatás növelheti az egyén kognitív tartalékát vagy az agy károsodásáért és a károsodással szembeni ellenállóságát növelhetjük ha sokáig járunk iskolába.
A dohányzás kedvezőtlen hatással van a szív- és érrendszerre: már korábbi kutatások is összefüggésbe hozták a kardiovaszkuláris problémákat a demenciával. A társadalmi elszigeteltség is okozhatja a kognitív aktivitások csökkenését, amely egyértelműen összekapcsolódik a rohamos ütemű agyi leépüléssel.
A depresszió is kockázati tényező
A depresszió és a demencia közötti kapcsolat ugyan nem tisztázott, de az egyik lehetséges mechanizmus szerint a depresszió befolyásolhatja az agysejtek növekedését és a hippokampusz térfogatát – amely a fő agyi összetevő – így növelve a demencia kockázatát.
További kutatásokra van ugyanakkor szükség a demencia és a halláskárosodás kapcsolatának megértéséhez, és annak meghatározásához, hogy segít-e enyhíteni a halláskárosodás kompenzálása az agyi leépülést. A kutatók ugyanakkor nem vették figyelembe az étrendet és az alkohol fogyasztás mennyiségét, amely szintén kockázati tényező lehet ilyen esetekben.
Forrás: livescience.com
