Naplemente szindróma - erről a demencia tünetről nem beszélünk eleget, pedig kellene
Egy bizonyos napszakban jellemzőbbek lehetnek a tünetek.
A demencia egyre több embert érint, mely olyan tünetcsoportra utal, amelyek az agy működésének progresszív romlását jelzik. A memóriazavar, a gondolkodásbéli nehézségek, a megértés és a problémamegoldás képességeinek hanyatlása fontos jellemzői ennek az állapotnak. Fontos, hogy nem az időskor természetes velejárója, hanem egy súlyos betegség, mely jelentősen befolyásolja az érintett mindennapi életét.
A betegség okainak, tüneteinek és kezelési lehetőségeinek megértése kulcsfontosságú a megfelelő ellátás, a kezelés megkezdése, valamint a társadalmi tudatosság növelésében.
Erről a tünetről csak ritkán beszélnek, pedig lényeges lehet
A demenciának vannak jól ismert tünetei, ám van valami, amiről indokolatlanul kevés szó esik.
A nap bizonyos időszakaiban ugyanis sok demenciával élő ember zavarodottabbá válhat. April Krovel neuropszichológus erre az állapotra, mint „zavartságban és tájékozódási zavarban gyökerező tünetegyüttesre”, „naplemente szindrómaként” hivatkozott.
- Az emberek általában késő délután, kora este kezdik érezni a tüneteket, amikor a nap lenyugszik - mondta Krovel a HuffPostnak, aki a neurológiai rendellenességekkel küzdő felnőttek vizsgálatára szakosodott.
- Néha a tünetek egészen késő estig fennállnak - tette hozzá Dr. Victor Diaz, az Orlando Health Neuroscience Institute neurológusa, aki hozzátette, hogy kb. öt demenciában szenvedő ember közül egy tapasztalja a naplemente szindrómát, és az epizódok néhány perctől néhány óráig tarthatnak, és néha az éjszakába is átnyúlhatnak.
Krovel szerint ezt a demenciával élő személyek nem észlelik magukon - gyakran a családtagoknak tűnik fel a változás.
A naplemente szindróma a demencia bármely stádiumban előfordulhat, de a kanadai Alzheimer Társaság szerint leggyakrabban az állapot középső szakaszában csúcsosodik ki, majd a betegség előrehaladtával csökken. Az érintettek ekkor gyakran szorongást, nyugtalanságot és ingerlékenységet tapasztalnak és jellemzőek az alvászavarok is.
Jelei
A naplemente szindrómára jellemző dezorientáció és zavartság, mely a nap végén csúcsosodik ki.
Dr. Diaz példaként említette, hogy ilyenkor előfordulhat, hogy az érintett nem érti, miért készít valaki vacsorát, és úgy érezheti, hogy rossz helyen van. Ez izgatottságot és nyugtalanságot okozhat, ami fel-alá járkálásban vagy székben való ringatózás formájában nyilvánulhat meg.
A betegek ilyenkor szorongóak, ingerlékenyek, idegesek, sőt, akár agresszívak is lehetnek, Az is megeshet, hogy a beteg éjszaka bolyong, mivel felcseréli a nappalt az éjszakával.
A tünetek demencia típusától függően változhatnak, például a Lewy-testes demenciában szenvedőknél gyakoribbak ekkor a hallucinációk is.
Könnyű összekeverni a delíriummal
Fontos megkülönböztetni a naplemente szindrómát a delíriumtól, mivel hasonló tüneteket okozhatnak.
A delírium és a naplemente közötti különbségtétel fő módja az, hogy az utóbbi jellemzően napnyugta után, következik be, míg a delírium a nap bármely szakában hirtelen jelentkezik.
Mi a naplemente szindróma oka?
A naplemente szindróma pontos oka még nem tisztázott, de szakértők úgy vélik, hogy a cirkadián ritmus megzavarása szerepet játszhat benne. A demenciában szenvedőknél ugyanis a belső testóra felborulhat, ami éjszakai ébrenléthez vezethet. A cirkadián ritmus az érzelmek és hangulatok befolyásolásában is részt vesznek. Ezen kívül a szakértők úgy gondolják, hogy ezen kívül a fáradtság, fájdalom, éhség, a napfény hiánya, szorongás, depresszió, hallás- vagy látásromlás, szintén növelhetik a naplemente szindróma fellépésének valószínűségét.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Demencia korai jelei: ezt a 10 árulkodó tünetet vegye nagyon komolyan
