Az enyhe memóriahanyatlás háttere

A felnőttkori memóriahanyatlás nem az idős kor miatt alakul ki. Az enyhe memóriahanyatlás mindig kapcsolatba hozható az agyszövet rendellenességeivel – olvasható a Neurology folyóirat szeptember 15-i számában.

Elfelejteni valakinek a nevét, a kocsink parkolóhelyét, vagy nem emlékezni, hová raktunk egy kulcscsomót – ezek a jelenségek felnőttkorban gyakran előfordulnak, azonban a legújabb eredmények szerint nem tekinthetők normálisnak.

Ismert, hogy az Alzheimer-kórban az agyban degenerációs képletek, úgy nevezett Lewy-testek alakulnak ki. 354 katolikus apácán és papon végzett boncolás megállapította, hogy a Lewy-testek nélkül mentális hanyatlás nem tapasztalható, vagyis a gondolkodás romlása akkor valósul meg, ha az idegsejtek elpusztulnak. A 16 éves vizsgálatot Robert S. Wilson, a Rush Egyetem Alzheimer Központjának neuropszichológusa vezette.

Továbbá életmódből fakadó tényezők befolyásolják a mentális állapot érzékenységét, vagyis az aktív társasági élet, az intellektuális tevékenység, illetve a mérsékelt alkoholfogyasztás. Az iskolai végzettség szintén meghatározónak bizonyult.

A szóban forgó, 1994-ben kezdődő vizsgálat a verbális fogékonyságot, a felfogási sebességet, az IQ-t, a jelentéstani (raktározott) és az aktív (tanuláshoz szükséges) memóriát célozta, mintegy 14 alkalommal egészen a résztvevők bekövetkező haláláig. Kevés góc mellett az egyes paraméterek nem mutattak romlást.

A résztvevők 47,5 százalékánál alakult ki demencia (elbutulás) a halál előtt, főként az élet utolsó 4-5 évében. "Jó hír, hogy az enyhe memóriaromlás nem feltétlenül az Alzheimer-kór előhírnöke, ráadásul az életkor előrehaladtával nem feltétlenül romlik a kognitív készség" - mondta el Dr. John Hart viselkedéstudományi professzor.

A szerzők szerint a tanulmány egyik korlátja, hogy a résztvevők csoport szűk csoportból kerültek ki, ezért az eredményeket mindenképpen meg kell erősíteni szélesebb vizsgálat segítségével.