Az Alzheimer-eredetű memóriavesztés megfordítható?

Újabb eredményekről számoltak be egy kisméretű, 10 betegen végzett vizsgálat alapján. 9 betegen, egy komplex terápiás program segítségével, hat hónapon belül a kezelés kezdete után megfordíthatónak bizonyult a memóriavesztés.

Köztudomású, hogy Alzheimer-betegségben nem rendelkezünk olyan gyógyszeres kezeléssel, amely képes lenne megállítani, vagy lassítani a betegség előrehaladását, és a tünetekre is csak enyhe-mérsékelt hatást gyakorolnak. Az elmúlt évtizedben száznál több klinikai vizsgálat indult e témakörben, melyek költsége önmagában egymilliárd (amerikai) dollár feletti összeg...

Milyen volt a betegek állapota?

Beteg 1: nőbeteg, két éve fennálló progresszív memóriavesztéssel. Munkáját fel kell adja, mert adatelemzéssel és jelentések írásával foglalkozik. Autóvezetési készsége bizonytalanná vált, összekeveri kedvenc állatai nevét...

Beteg 2: elfelejti munkahelyén a kollégái nevét, az edzőtermi zárkombináció számát, asszisztensei emlékeztetik gyakran, hogy melyek a határidős feladatai.

Beteg 3: annyira romlott a memóriája, hogy mindent fel kell jegyezzen az iPad-jára, ezek után elfelejtette annak jelszavát. Gyermekei szerint a mondat közepén elfelejti, mit is akar valójában, és sokszor megkérdezi tőlük, megcsinálták-e már azt a feladatot, amit adott nekik, miközben rosszul emlékszik, hiszen adott dologra meg sem kérte őket.

Több mint száz évvel első leírása után az Alzheimer-kór ellen nincsen még hatásos gyógyszerünk, kezelési módszerünk. Talán valami változik e tekintetben, a cikkben említett, 10 betegen végzett kisméretű vizsgálat erre utal. A fent említett három beteg is résztvevője volt annak a komplex terápiás programnak, amely szubjektív – és objektíven is mérhető memóriajavulást eredményezett 3-6 hónapon belül. 6 beteg, aki korábbi munkáját abbahagyni kényszerült memóriazavarai miatt, most visszatérhetett eredeti munkájához, és még teljesítménye is javult. A memória javulása fenntarthatónak tűnt, a nyomon követé szerint akár 2,5 évvel a komplex kezelés után is észlelhető volt még. E betegek az Alzheimer-betegség valamelyik (enyhébb) formájában szenvedtek, egyetlen súlyos Alzheimer-kóros volt közöttük, az ő állapota nem javult.

A University of California kutatói által összeállított, 36 pontos terápiás programban többek között az alábbiak szerepeltek: alapvető étrendi változtatások, agyi stimuláció, mozgásos gyakorlatok, az alvás optimális beállítása, speciális gyógyszerek, vitaminok alkalmazása, és egyéb olyan módszerek, amelyek az agy kémiai-biokémiai folyamatait, anyagcseréjét érintik.

A kutatás vezetője Dale Bredesen professzor (az UCLA egyetem neurológusa), ő állította össze munkatársaival e sok metodikából álló programtervet. Úgy véli, hogy eredményeik alapot adnak arra, hogy nagyobb, sokkal több beteg bevonásával készülő vizsgálatok következzenek.

Bredsen szerint az Alzheimer-kór alapjait kell jobban megismernünk ahhoz, hogy eredményes terápiát lehessen vezetni. Kutatásai azt mutatták, hogy a normál állapotú idegsejtek az agy területén úgy működnek, hogy a beérkező idegingerület támogatja az idegsejtek kapcsolatát, a memóriaképződés folyamatát, míg az egyensúly úgy jön létre, hogy a "nem fontos, felesleges" információt a sejtek "elfelejtik" tehát azok nem is kerülnek tárolásra. Alzheimer-betegség esetén azonban ezek az egyensúlyképző jelek, szignálok zavart szenvednek, az idegsejtkapcsolatok szintén, és a memóriatartalom (a fontos) elvész.

Bredesen professzor azt feltételezi, hogy az Alzheimer-betegség hátterében nemcsak a közismert "plakk-képződés" áll (béta-amiloid részecskék lerakódása), hanem ezeknek van normál működésük is, egyensúlyt képeznek a sejtek memóriatárolása és memóriavesztése között. Ezért alakította ki a komplex kezelés elvét, ne egyetlen ponton próbáljunk hatni az agy rendszerére, hanem (mint más krónikus betegségekben is) egy összetettebb módszerrel, mely több pontra is hat egyidejűleg.

Lássuk a komplex módszer néhány jellemző pontját!

(1) az egyszerű szénhidrátok fogyasztásának felfüggesztése, kb. 10 kg testsúlycsökkenés elérése,

(2) a glutén és a készétel-konzervek kerülése, több zöldség, gyümölcs és nem tenyészetben nevelt hal fogyasztása,

(3) stresszcsökkentés, jógagyakorlatok,

(4) munkahelyi stressz csökkentése, napi 2x20 perc meditáció,

(5) esténként (alvásszabályozó) melatonin tabletta bevétele,

(6) az éjszakai alvásidőt 4-5 óráról 7-8 órára emelni,

(7) vitaminok: B12, D-vitamin naponta,

(8) rendszeres halolaj fogyasztás,

(9) koenzim Q10 rendszeres fogyasztása,

(10) szájhigiénia rendezése, elektromos fogkefe alkalmazása,

(11) menopauza utáni nőkön hormonpótló kezelés alkalmazása orvosi konzultáció alapján,

(12) napi étkezések beállítása: vacsora és reggeli között legalább 12 óra, vacsora és lefekvés között minimum három óra időköz,

(13) mozgás, fizikai aktivitás: napi legalább 30 perc, hetente 4-6 alkalommal.

"Képzeljük el, hogy a tetőnkön 36 lyuk van. Egyet tökéletesen befedünk (egy célzott Alzheimer-gyógyszerrel) a többi 35 résen még mindig befolyik az eső..."

Ez a program természetesen nem csodaszer. Sikere valószínűleg komplex, összetett voltában rejlik, Ez egyben a hátulütője is, a 36 pontot egyáltalán nem könnyű mind egyidejűleg betartani, főleg ha valaki már egyébként gondozásra, ápolásra szorul. A nagyméretű, többszáz, esetleg többezer betegen végzett vizsgálat már döntőbb jelentőségű lehet, mint 10 ember javulása...

A szellemi hanyatlás napjainkban az időskor, az öregedő társadalom egyik legsúlyosabb problémája. Amerikában (USA) mintegy 5,4 millió, a világon kb. 30 millió embert érint. Nyilván elsősorban a fejlettebb országokat érinti, hiszen ott magasabb az átlagéletkor. Hatékony terápia, kezelési módszerek nélkül eléggé sötét összkép bontakozik ki, 2050-re várhatóan a Földön 160 millióra nő az Alzheimer-betegek száma. Ez biztosítási szempontból is jelentős probléma. Úgy tűnik, hogy a daganatos, és szív-érrendszeri betegségek mögött a 3. vezető halálokká fog válni az Alzheimer-kór.

http://www.sciencedaily.com/releases/2014/09/140930143446.htm