Így változtatja meg az Alzheimer-kór az embert - a neurológus elmagyarázza, mi minden történik
Az orvos elmagyarázta, milyen változásokra lehet számítani az Alzheimer-kór egyes szakaszaiban.
Az Alzheimer-kór visszafordíthatatlan rombolást idéz elő a memóriában és a kognitív képességekben, melynek következtében az érintettek elvesztik identitásukat, azt, amiért önmaguk. Dr. Anna Filipek-Gliszczyńska neurológus szerint a betegség igen alattomos, ugyanis az agyban akár már 20 évvel a tünetek megjelenése előtt változások lépnek fel. Az idő előrehaladtával ezek a károsodások egyre nyilvánvalóbbá válnak a beteg viselkedésében is. Az állapot kezdeti szakaszában csak apró emlékezet- és személyiségbeli változások figyelhetők meg, ám ezek az idő múlásával egyre súlyosabbá válnak- írja a Medonet.pl.
Kezdeti tünetek
Az Alzheimer-kór visszafordíthatatlan károkat okoz az agyban, megfosztva ezzel a benne szenvedőt a személyiségétől. Az agy ekkor összezsugorodik és sorvad, amit az érintett viselkedésén is észre lehet venni: az illető ekkor gyakran szokatlan és megdöbbentő viselkedéseket mutat, például dörömböl az ajtókon vagy ablakokon, hallucinál, és az is lehet, hogy nem érti, hogy a tévében látott emberek nincsenek is vele egy szobában.
A betegség lényege, hogy kóros fehérjék -a β-amiloid és tau fehérjék- el kezdenek felhalmozódni az agyban. Ezek a vegyületek elpusztítják az idegsejteket, ami az agy leépüléséhez vezet.
Egyelőre rejtély, hogy mi indítja el pontosan ezt a folyamatot, miért halmozódnak fel hirtelen ezek a vegyületek az agyban, és miért nem bontja le a szervezet. Az egészséges embereknél ez a lebontási folyamat ugyanis normálisan zajlik, de Alzheimer-kór esetén megszűnik.
Így kezdődik a változás a viselkedésben
Az agy leépülési folyamata rendkívül lassan zajlik. Kutatások szerint a β-amiloid és a tau fehérjék már 20 évvel a tünetek megjelenése előtt elkezdenek felhalmozódni. A kezdeti elváltozások kicsik, és az agy ezt még képes kompenzálni azzal, hogy az elhalt idegsejtek funkcióit más neuronok veszik át. Azonban sajnos az agysejtek pusztulásának folyamata megállíthatatlan jelenleg. A toxikus fehérjék pusztító hatása fokozatosan terjed, egyre több és több idegsejtet pusztítva el, míg végül megjelennek a tünetek.
Ezek kezdetben alig észrevehetők, és nem befolyásolják jelentős mértékben a mindennapi életet. Ez az állapot akár hónapokig vagy évekig is fennállhat. Gyakran előfordul, hogy amikor az orvosok részletesen kérdeznek egy pácienst, kiderül, hogy már korábban is voltak problémái, de ezeket senki sem látta komoly gondként. Például kiderülhet, hogy az illető évek óta nem használta a mosógépet, mert az új mosógép kezelését nem tudta megtanulni. Ez a viselkedés arra utal, hogy a nő kognitív képességei már károsodtak.
Ezért romlik a memória
Az Alzheimer-kór korai szakaszában a legnagyobb károk az agy memóriáért felelős területén, vagyis a halántéklebeny mediális régióiban jelentkeznek. Ez a betegség tipikus formájában mindig megtörténik.
A betegek jól emlékezhetnek eleinte múltjuk eseményeire, de nehézségeik lehetnek az aktuális történések felidézésével. Gyakran előfordul, hogy elfelejtik az időpontokat és találkozókat. Néha többször is megkérdezik ugyanazt, vagy újra és újra elmondják ugyanazt a történetet.
Ezen kívül, a betegség korai szakaszában az érintetteknek gyakran problémáik lehetnek a TV távirányítójának használatával, és az is lehet, hogy nem tudják megtanulni az újabb vagy bonyolultabb készülékek kezelését. Ez sok idősebb emberre igaz (bár normál esetben ez azért van, mert félnek vagy nem is akarják ezeket megtanulni), így tünetek gyakran annyira aprók és jelentéktelenek, hogy még maga a beteg sem veszi észre, hogy valami nincs rendben.
Meddig tarthat a korai szakasz?
Az Alzheimer-kór romlása nagyon egyedi, és több hónaptól akár egy évig (vagy még tovább) is tarthat. A progresszió ütemét számos tényező befolyásolja, különösen különböző társbetegségek is jelen vannak (pl. cukorbetegség, érelmeszesedés, magas vérnyomás, kiszáradás, vérszegénység, fertőzések vagy elektrolitzavarok). Ezek a betegségek ugyanis felgyorsíthatják a sejtpusztulási folyamatot az agyban, és így gyorsabb kognitív zavarokhoz vezethetnek.
Érdemes tudni, hogy nem kell egyből pánikba esni, ha néha elfelejtünk dolgokat, mivel a kognitív funkciók természetesen is lassulhatnak az életkor előrehaladtával, különösen 60-65 év után.
Azonban ha feltűnő, akkor a változásokat mindig érdemes orvossal megbeszélni és figyelemmel kísérni, hogy meg lehessen állapítani, hogy a problémák idővel súlyosbodnak-e.
Könnyű kezdetben összekeverni a depresszióval
A memóriazavarok mellett gyakran jelentkeznek hangulati problémák is, amelyek depressziós tünetekhez hasonlítanak, így nehéz eleinte megkülönböztetni az Alzheimer-kórt a depressziótól. A betegek ugyanis különböző módon reagálhatnak: vannak, akik szomorúsággal, mások pedig ingerlékenységgel.
Vannak olyanok, akik agresszív viselkedést mutatnak, azonban ez nem maga az Alzheimer-kór közvetlen következménye, hanem a beteg védekező reakciója. Ez akkor jelentkezik, amikor az illető szorongást és nyomást érez, és már nem tud másként reagálni a környezet ingereire. Például, ha a beteg folyamatosan ugyanazt a kérdést ismétli, mert nem emlékszik rá, hogy már feltette, és a házastársa türelmét vesztve esetleg kiabálni kezd vele, az érintett nem fogja érti ezt a reakciót. Válaszra van szüksége, de amikor kiabálnak vele, hasonlóan reagálhat: felemelheti a hangját és káromkodni kezdhet.
Ám ez azt is mutatja, hogy az Alzheimer-kór bizony nemcsak a betegre, hanem a közvetlen környezetére is komoly hatással van.
Folyamatosan romló állapot
A köztes stádiumba lépve az Alzheimer-kór súlyosabbá válik, és az agy egyre több területét érinti. A beteg már nem képes önellátásra, nincs tudatában betegségének. Nehézségei lesznek a térbeli tájékozódással, írással, olvasással. Az öltözködés, étkezés és alvás is problémává válik, miközben a betegek gyakran izgatottak lehetnek délutánonként (naplemente szindróma), sőt, az is előfordulhat, hogy nem ismerik fel saját otthonukat. Rossz esetben önmagukat sem ismerik fel a tükörben.
Az Alzheimer-kór előrehaladtával az érintettek egyre több közeli hozzátartozóikat felejtik el: kezdve a távolabbi rokonokkal, de végül már a saját gyermekeiket is. Az is lehet, hogy mikor megkérdezik őket, hogy van-e gyermekük, azt válaszolják, hogy igen, de úgy hiszik, hogy a gyermek még mindig kicsi, pedig valójában már ötven felett lehet. Ez azért van, mert a betegek megőrzik régi emlékeiket, de nem érzékelik a jelen történéseit. Gyakran kedvelik felnőtt gyermekeiket és érzik, hogy fontosak számukra, de nem tekintik őket lányuknak vagy fiuknak. Érzelmi szinten viszont közel érzik őket magukhoz.
Az Alzheimer-kór előrehaladtával a betegek egyre súlyosabb stádiumba kerülnek, végül elérkezik az utolsó fázis. Ebben a szakaszban az illető teljesen függ környezetétől és folyamatos segítségre szorul, sőt, téveszmék is gyötörheti. Nem képes beszélni vagy mozogni, és nem tudja jelezni igényeit. Állandó gondoskodásra van szüksége, a napi 24 órájában.
Mik a kilátások?
Korábban a betegek átlagos élettartama a tünetek megjelenésétől számítva körülbelül 10 év volt, de az acetilkolinészteráz inhibitorok megjelenése óta ez több, mivel ezek a gyógyszerek meghosszabbítják a betegség első és második fázisát. Éppen ezért fontos a korai diagnózis.
Jelenleg az Alzheimer-kór progresszív és gyógyíthatatlan, de folyamatosan folynak kutatások a romlás megfékezésére.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ez az Alzheimer 5 korai figyelmezető jele! Mi az Alzheimer-kór? Tünetek, okok, kezelések
