A Parkinson-kór világnapja

1997 óta április 11-én tartják a Parkinson-kór világnapját, ugyanis 1755-ben ezen a napon született James Parkinson angol orvos és természettudós, a kór klinikai tünetegyüttesének első leírója. Jelenleg ez világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, ami jól kezelhető.

A Parkinson-kór (paralysis agitans) az agy bizonyos területein - ma sem pontosan ismert okokból - bekövetkező idegsejt-elfajulás miatt kialakuló betegség.

Sajátos tünetei fokozatosan jelennek meg:

• a végtagok apró és gyors remegése,
• halk beszéd,
• maszkszerű arc,
• járási nehézség,
• előrehajlott testtartás,
• lelassult, csoszogó mozgás,
• járás közben egyensúlyzavar,
• depresszió.

depresszió.

A betegek a diagnózis felállításakor még önellátóak, a kór előrehaladtával egyre inkább segítségre és felügyeletre szorulnak. A kórban világszerte legalább hatmillióan, Magyarországon 18-20 ezren szenvednek, s a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak. Az inkább férfiakat sújtó, csak kis százalékban genetikai eredetű betegség általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám egyre többen betegednek meg 40. életévük betöltése előtt.

A betegek agyában az életévek szaporodásával megfogyatkozik a dopamin, azaz a központi idegrendszer ingerületátvivő anyaga, ennek okát még nem sikerült megállapítani. A Parkinson-kór látványos kísérőjelenségét, az állandó végtagreszketést egyes idegsejtcsoportok túlzottá vált aktivitása okozza. Agysebészeti eljárással eddig elektródák, újabban speciálisan kezelt gének beültetésétől várják, hogy a reszketést vezénylő neuronokat megfékezzék.

A Parkinson-kór kifejlődésének féken tartása elsődlegesen a gyógyszeres kezelésre épül. A betegség oki gyógyszeres kezelésének akkor teremtődtek meg a feltételei, amikor 1966-ban vegyi úton is előállították a dopamin előanyagát, a levodopát. Ezt 1967-től forgalmazzák tabletta formában, így lehetővé vált, hogy a megcsappant mennyiségű ingerületátvivő anyagot pótolják. Az újabb gyógyszerek az idegsejtek dopamin-hatóhelyeit teszik érzékenyebbé. A korszerű terápiát nyújtó készítmények segítségével a betegek nemcsak a munkájukhoz tudnak visszatérni, hanem emberi méltóságukat is megőrizhetik. A gyógyszerek mellett a kezelés elengedhetetlen része a rendszeres fizikoterápia. A Parkinson-kórban szenvedők agysejtjeinek helyreállítására is áttörést hozhat az őssejtkutatás.

Ebben a betegségben szenvedett - de nem ez okozta halálát - II. János Pál pápa és a 2003-ban elhunyt Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó. A Parkinson-betegek közé tartozik minden idők egyik legnagyobb bokszolója, Muhammad Ali (lánya könyvet írt a betegek családja számára Fogom a kezed, hogy el ne ess címmel) és a világhírű amerikai filmszínész, Michael J. Fox is, aki 2000-ben alapítványt hozott létre a kór kutatásának finanszírozására.