A Parkinson-kór világnapja Szegeden

A betegség leírója, James Parkinson emléke előtt tisztelegve világszerte áprilisban tartják meg a Parkinson-kór világnapját, a rendezvényre Magyarországon ebben az évben a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának szervezésében szombaton a csongrádi megyeszékhelyen kerül sor tájékoztatta Dibó György vezető főorvos az MTI-t.

A rendezvényen a szakmai munka két helyen külön a betegek és külön a hozzátartozók részvételével -, párhuzamosan, moderátorok segítségével zajlik majd közölte a szervező. Az előadások kapcsán az érdeklődők nemcsak magáról a betegségről, hanem a kezelési lehetőségekről is tájékozódhatnak: a szakemberek előadásaikon többek között beszélnek majd az egyéni kezelés, valamint az intézményi rehabilitáció lehetőségeiről. A nemzetközi ajánlások alapján a betegség kezelése világszerte - így hazánkban is - elsősorban gyógyszerek segítségével történik, és csak ritkán, a betegség előrehaladtával szükséges a műtéti beavatkozás. Ezek hatékonyságáról és a kezelések jelenlegi állapotáról beszámolnak a rendezvény előadói tudatta Dibó György.

A világon mintegy 6,3 millióan szenvednek Parkinson-kórban, Magyarországon a betegek száma 10-12 ezerre tehető, s évente 1000-1500 új páciensnél diagnosztizálják a mindmáig tisztázatlan eredetű, degeneratív idegrendszeri megbetegedést. A Parkinson-kór első tünete a mozgásban tapasztalható változás, az izommerevség, az ajak, a végtagok nyugalmi remegése. A panaszok először csak enyhébbek, majd egyre erőteljesebbek. Sok év elteltével megnehezül a járás és az életben fontos, automatikus életjelenségek szinte mindegyike lelassul, jellemzővé válik az alulhangoltság, az örömérzés nehezítettsége, a fáradtság, a reakcióidő megnövekedése a gondolkodásban és a kommunikációban, a beszéd halkabbá válása, a közlések rövidülése. Alvászavar is jelentkezhet tünetként, s az autonóm idegrendszer működészavarát is több panasz jelzi. A betegség nemcsak a páciens, hanem családtagjai életét is jelentősen megváltoztatja. A betegek a diagnózis felállításakor még önellátóak, a kór előrehaladtával egyre inkább segítségre és felügyeletre szorulnak.

A Parkinson-kórban szenvedőket meggyógyítani még nem tudják, de megfelelő egyénre szabott terápiával és az életmód átalakításával sokáig szinten tartható a páciens állapota. Nagyon fontos a beteg környezetének a segítsége, elfogadó magatartása, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a páciens, a hozzátartozó és az orvos együttműködésének jelentőségét a sikeres kezelésben fogalmazott a főorvos.