Személyiségzavarok (1. rész)

A személyiségzavar olyan mentális betegségtípus, amelynek jellemzője a viselkedés, gondolkodás és a hétköznapi tevékenységek egészségtelen merevsége, rögzülése. A személyiségzavaros egyén számára nehézséget jelent a különböző emberekhez és helyzetekhez való alkalmazkodás. Ez jelentős problémákat okozhat az emberi kapcsolatokban, a szociális szférában, a munkával, iskolával kapcsolatos tevékenységek során.

Egyes esetekben nem derül ki (azonnal) hogy valakinek személyiségzavara van, mivel gondolkodása és viselkedése természetesnek tűnik. A személyiségzavar sok esetben a serdülőkorban, fiatal felnőttkorban kezdődik. Számos típusa van, ezek közül néhány csak idősebb korban válik nyilvánvalóvá.

Tünetek

A személyiségzavarok három nagyobb csoportba sorolhatóak azonos jellegzetességeik és tüneteik alapján. Sok esetben egy személyiségzavar-típusban másik altípus jegyei közül is jelen lehet néhány.

A csoportú személyiségzavarok

Jellemzőjük a különös, excentrikus gondolkodás és viselkedés. Ide sorolható a paranoid, a skizoid és a skizotíp személyiségzavar. A diagnózishoz nem kell minden tünetnek jelen lennie.

Paranoid személyiségzavar

Mindent átható bizalmatlanság, gyanakvás mások iránt

Nem valós hiedelem arról, hogy az illetőt mások bántani/bántalmazni akarják

Nem igazolt gyanú, hogy mások nem megbízhatóak, és nem lojálisak

Állandó bizalmatlanság és gyanakvás, hogy mások az információt az illető ellen fordítják

Ártatlan jelek, dolgok súlyos személyes sérelemként való értelmezése

Dühös reakciók minden,akár enyhébb személyes véleményre

Ellenszenves magatartás

Nem igazolt gyanú, hogy társunk, párunk nem hűséges, megcsal bennünket

Skizoid személyiségzavar

Személyes kapcsolatok hiánya, beszűkülése, az illető jobban szeret egyedül lenni

Érzelemnyilvánítás hiánya

Anhedonia, nem talál örömet semmiben

Nem képes normális szociális kapcsolatokra

Nem érdeklik mások dolgai, tevékenysége

Egyáltalán nem mutat érdeklődést a szex iránt

Skizotíp személyiségzavar

Furcsa ruházat, különös viselkedés, beszédmodor, viselkedés

Különös, szokatlan érzékelések, hallucinációk, hanghallás stb.

Színtelen érzelmek, nem megfelelő érzelemnyilvánítás

Szociális szorongás, közeli rokonokkal sem érzi jól magát az illető

Gyanakvás, nem megfelelő viselkedésmód mások iránt

Mágikus gondolkodás: az illető úgy véli, hogy képes gondolata révén másokra hatni, befolyásolni őket

Egyes események túlértékelés: mintha minden valami különös jelet hordozna számára

B csoportú személyiségzavarok

Ezekre jellemző a nagyon színes érzelemnyilvánítás: drámaiság, túlzott érzelmek, kiszámíthatatlan gondolkodás és cselekvés. Ide tartozik az antiszociális, a bordeline, a hisztrionikus és a narcisztikus személyiségzavar. Itt sem szükséges minden tünetnek jelen lenni a diagnózis kimondásához...

Antiszociális személyiségzavar

Nem érdeklik mások érzelmei, problémái

Gyakori hazudozás, csalás, mások átverése

Ismétlődő összetűzések a törvénnyel

Mások jogainak eltiprása

Agresszív, erőszakos viselkedés

Mások biztonságának semmibevétele

Impulzív viselkedés

Folyamatos felelőtlen viselkedés

Egyáltalán nem érez bűntudatot

Borderline (határeseti) típusú személyiségzavar

Impulzív, kockázatos viselkedésmód, pl. nem biztonságos szex, játékszenvedély, zabálásrohamok

Bizonytalan, törékeny önkép

Instabil de intenzív emberi kapcsolatok

Hangulatingadozás, sokszor emberi kapcsolatokból adódó stressz miatt

Öngyilkossági késztetés, önveszélyes cselekvések

Intenzív félelem az egyedülléttől, magára hagyottságtól

Az üresség állandó érzése

Gyakori dührohamok

Stressz okozta paranoia, gyanakvás, bizalmatlanság

Hisztrionikus személyiségzavar

Folyamatosan igényli hogy (csak) rá figyeljenek

Drámai érzelmek, szexuálisan provokáló viselkedés

Erős drámai hanghordozás, a véleményei hátterében kevés a tény

Könnyen befolyásolható

Gyenge, könnyen változó érzelmek

Külső megjelenésére igen sokat ad

Emberi kapcsolatok túlértékelése a realitáson túl

Narcisztikus személyiségzavar

Az illető úgy véli hogy fontosabb másoknál

Személyes fantáziák: erő, siker, attraktivitás

Mások szükségletei, érzelmei hidegen hagyják

Tehetségének eltúlzása mások előtt

A csodálat, imádat folyamatos elvárása

Arrogancia, gőgösség

Indokolatlanul elvárja, hogy megkülönböztetett módon bánjanak vele

Irigység: mások iránt ill. kölcsönösen

C típusú személyiségzavarok

Jellemzőjük a szorongás, félelem ami áthatja a gondolkodást és viselkedést. Ide sorolható az elkerülő, a dependens és a kényszeres (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar.

Elkerülő, védekező típusú személyiségzavar

Minden kritikára, elutasításra túlérzékeny

Önértékelési zavarok: feleslegesség, kisebbségi érzés, a valódinál rosszabb külső önkép

Elkerüli a más emberekkel való közös munkát, tevékenységet

Szociális izoláció, elzárkózás, főleg az új dolgoktól, új emberektől való idegenkedés

Közösségi helyzetekben, emberi kapcsolatokban fokozott szégyenérzet

Félelem a megszégyenüléstől, minden viselkedését nem odaillőnek érzi

Dependens személyiségzavar

Másokhoz való túlzott ragaszkodás, a róla való gondoskodás fokozott igénye

Túlzottan alázatos viselkedés

Önamgát nem képes ellátni, fél attól hogy magára hagyják

Önértékelési és önbizalomhiány, állandóan tanácsot vár másoktól, és megerősítést még a legkisebb dolgokban is

Egyedül nem kezdeményez új dolgokat, igen csekély önbizalommal bír

Félelem a vitáktól, konfliktusoktól

Elviseli a bántalmazást, még akkor is ha nem lenne szükségszerű

Azonnal szoros új kapcsolatba kezd, ha esetleg az előző véget ért, megszakadt

Kényszeres személyiségzavar (OCD, obszesszív-kompulzív viselkedés)

Szabályok, részletek fokozott figyelembevétele

Extrém pontosság, perfekcionizmus, amely működészavarhoz vezet, ha valami mégsem sikerül. (Pl. azért nem tud egy projektet befejezni, mert saját, magas elvárásainak nem tett eleget...)

Másokat állandóan ellenőrizni akar, képtelen feladatokat delegálni, átadni

Elhanyagolja a barátait és az örömszerző tevékenységeket, mert annyira csak a munkájának él...

Nem képes megválni az értéktelen tárgyaktól

Merevség, konokság

Erkölcsi, etikai merevség, hajlíthatatlanság

Fukarság, fokozott kontroll bármely pénzkiadás, költség miatt

Milyen okok állhatnak a személyiségzavarok hátterében?

Személyiségünk a gondolatok, érzelmek és viselkedések együttese, ez tesz valamennyiünket egyedivé. Ez befolyásolja, hogyan vélekedünk, hogyan értjük meg, és hogyan viszonyulunk a külvilághoz, de azt is, hogyan látjuk magunkat, milyen az önképünk. A személyiség születésünktől kezdődően formálódik, két fő tényező alakítja:

Génjeink: az örökletesség főleg a temperamentumra hat, hogy valaki intenzívebb, csendesen, melankolikusabb stb.

Környezeti hatások: minden ami velünk történt, családunkkal, barátainkkal, iskola- és munkatársainkkal az évek során.

A személyiségzavarok általában a genetikai és környezeti hatások kombinációjából adódva alakulhatnak ki. A gének hajlamosítanak, érzékennyé tesznek egyes dolgokra, a környezeti hatások pedig provokálhatják a zavar kialakulását.

Kockázati tényezők

Családi halmozódás, akár a személyiségzavar, akár más mentális betegség tekintetében

Alacsony iskolázottság, rossz szociális és gazdasági körülmények

Gyermekkori bántalmazás (szóban, veréssel, szexuális visszaélés stb.)

Zűrzavaros családi helyzet, amit gyerekként átélt az illető

(Diagnosztizált) gyermekkori fejlődési zavar

Agyi biokémiai zavarok, anatómiai eltérések

forrás: Mayo Clinic, MSD Orvosi Kézikönyv