Szárított hal - és gutaütés...

Van, akit a szárított haltól üt meg a guta... Az Egyesült Államok déli területein sokkal gyakoribb az agyi érkatasztrófa okozta halálozás, mint északon. Ebben az is szerepet játszhat, hogy a déli államokban, a friss halból készült ételek helyett főleg szárított halat esznek - állapította meg egy tanulmány, melyet a Neurology című szaklap közölt.

Az Egyesült Államokban ezért ezt a földrajzi sávot elnevezték "szélütésövnek", és a jelenség tisztázása végett 2003 januárjától harmincezernél több 45 évesnél idősebb önként jelentkező, panaszmentes embert gyűjtöttek a REGARDS tanulmányba.

Fadi B. Nahab és munkatársai a teljes országból négy éven keresztül tanulmányozták a résztvevőket. Ezek többsége a "szélütésöv" államaiból származott. Minden vizsgálati alanyt fölkerestek a lakásában és a részletes vizsgálaton kívül az étkezési szokásokat is följegyezték.

A halban, különösen a zsíros halakban lévő omega-3 zsírsavak kedvezően befolyásolják a vérlemezkék összecsapzódó készségét, a vérnyomást, a vérzsírok szintjét és az artériák érfali tágulásképességét. Ez a sokrétű hatás mérhetően csökkenti a vérzéses stroke kockázatát. Az Amerikai Szív Szövetség diétás tanácsadása szerint ezért javasolt, hogy hetenként két-három alkalommal ilyen halétel kerüljön az asztalra.

A szárított halakban azonban lényegesen kevesebb marad az omega-3 zsírsavakból, ráadásul ezeket eleve soványabb halfélékből készítik. A kutatók azt vizsgálták, hogy a "stroke-övezet" lakóinak étkezési szokásai hozzájárulhatnak-e az agyi érkatasztrófa gyakoribb előfordulásához.

A vizsgálat afro-amerikai résztvevői átlagosan többször ettek halat, mint fehér társaik, de ez legtöbbször szárított halat jelentett. Bármelyik államban is éltek, a fekete amerikaiak kétszerte gyakrabban fogyasztottak szárított halkészítményeket, mint a fehérek.

Az adatok azt is mutatták, hogy az agyi érkatasztrófa szempontjából legrosszabb statisztikájú területen élők eleve kevesebb halat ettek, mint a többi amerikai állam lakosai. Az itt asztalra kerülő halétel 17 százalékkal gyakrabban volt szárított hal, mint a másutt lakók étrendjében.

A "szélütésöv" szomorú egészségügyi statisztikájában a bőrszín mellett az étkezési szokások is szerepet játszhatnak.