Stroke: milyen szövődményekkel kell szembenéznünk?

Sokszor és sokat beszélünk a hétköznapokban is a stroke-ról, (szélütés, gutaütés) de még mindig ott tartunk, hogy csak az ijesztő képpel szembesülünk, ha egy kedves hozzátartozónk, vagy az utcán akár egy ismeretlen beteg kapott stroke-ot, akár a szemünk láttára... A vezető tünetek már ismertek, de fontos kérdés az is, hogy milyen szövődményekkel, egyéb betegségekkel járhat a stroke, amelyek későbben alakulnak ki - és főként: hogyan és milyen körülmények között lehet ezeket kezelni, ellátni.

A szélütés tünetei váratlanul, villámcsapásszerűen következnek be az agyi vérkeringésben. Nem egységes betegségcsoport, mivel lehet keringési elégtelenség, agyállományi vérzés, agyhártya alatti vérzés és vénás keringési zavar a háttérben. E cikk azt mutatja be röviden, melyek lehetnek a szélütés, a stroke legfontosabb szövődményei.

A stroke-kal kapcsolatos legfontosabb szövődmények a szív-érrendszert, a légzést, a koponyaüreget, és egyéb szervi működéséket is érinthetnek, lássuk, melyek ezek!

• Légúti gyulladás

• Mélyvénás trombózis (DVT)

• Szívritmuszavar

• Agylágyulás

• Koponyaűri nyomásfokozódás

• Nyelési zavar

Vizeletürítési zavar

A légúti gyulladás hörghurut és tüdőgyulladás formájában veszélyezteti a stroke beteget. Itt elsősorban a tartós fekvés játszik szerepet, de a korábbi dohányzás is ronthatja az állapotot. A tüdőgyulladás - pont a fekvésre kényszerített helyzet miatt életet veszélyeztető is lehet (fontos a mobilizálás, antibiotikum adás, hörgtágítás stb.)

A mélyvénás trombózis kérdése: ha az alsó végtag bénult, annak izomműködése is károsodott, ezért a keringés rosszabb, a vénákban pang a vér. Ez utat nyithat a mélyvénás trombózisnak is, a vér megalvad az erekben. Ez a jelenség különös veszéllyel járhat pl. mozgatás (fürdés, a beteg megfordítása) közben, amikor embólia alakulhat ki a tüdőben. A rendszeres mozgatás, rugalmas pólya, a véralvadásgátló gyógyszerek rendszeres adása ebben segíthet.

Szívritmuszavar: előfordulhat, hogy az agyi keringési zavar válthat ki - korábban nem meglévő ritmuszavart.

Az agylágyulás vérzéses átalakulása tovább súlyosbítja a tüneteket.

Koponyaűri nyomásfokozódás: ha fokozódik az agy duzzanata, nő a korábbi vérzés, esetleg ún. rávérzés következik be, a koponyaűrben nő a nyomás, tudatvesztés, kóma lép fel.

Nyelészavar: a stroke miatt kialakulhat a nyelési beidegzés zavara, ez esetben vigyázni kell, hogy a táplálék ne kerüljön a hörgőbe, tüdőbe (ott légzési elégtelenséget, vagy tüdőgyulladást okozhat).

Vizeletürítési zavar: ha a hólyag beidegzése is károsodott, a vizeletürítés akadályozottá válik, a hólyag túlfeszül, esetleg megrepedhet. Alhasi feszítő fájdalom és -érzékenység a jellemző tünetek ebben.

Ezek a tünetek elsősorban, és szinte kizárólag kórházban-klinikán szakorvosi és szakápolói felügyelet mellett kezelhetőek: akár intenzív osztályon, akár neurológia osztályon, stroke centrumban.

forrás: Dr. Fülesdi Béla - Zólyomi Ágnes - Szabó Gabriella: A bénult beteg és ápolása