Az okosórák képesek felismerni a Parkinson-kór nagyon korai jeleit
Megmutatták, hogy egyetlen hét adatrögzítéssel akár hét évre is előre lehet jelezni a jövőbeli eseményeket.
Egy új kutatás szerint az okosórák által passzívan észlelt mozgásváltozások segíthetnek a Parkinson-kór megelőzésében évekkel a tünetek megjelenése előtt.
Az Egyesült Királyság Biobank résztvevőitől származó hordható mozgáskövetési adatok elemzése erős összefüggést mutatott ki az 1 hét alatti csökkent nappali mozgás és a 7 évvel későbbi PD klinikai diagnózisa között.
"Az okosóra adatai könnyen hozzáférhetők és olcsók. Az ilyen típusú adatok felhasználásával potenciálisan azonosítani tudnánk a Parkinson-kór nagyon korai stádiumában lévő egyéneket az általános populáción belül" - a kutatásvezető Cynthia Sandor, PhD, a Cardiffi Egyetem munkatársa. , áll a közleményben.
Értékes szűrőeszköz lehet belőle
"Megmutattuk, hogy egyetlen hét adatrögzítéssel akár hét évre is előre lehet jelezni a jövőbeli eseményeket. Ezekkel az eredményekkel értékes szűrőeszközt fejleszthetünk ki, amely segíti a Parkinson-kór korai felismerését" - tette hozzá.
"Ez hatással van mind a kutatásra, mind a klinikai vizsgálatokba való toborzás javítására, mind a klinikai gyakorlatra, lehetővé téve a betegek számára, hogy egy korábbi szakaszban hozzáférjenek a kezelésekhez, a jövőben, amikor ilyen kezelések elérhetővé válnak" - mondta Sándor.
A tanulmány július 3-án jelent meg online a Nature Medicine-ben.
Új biomarker a Parkinson-kór számára
A kutatók gépi tanulás segítségével elemezték a 103 712 brit Biobank résztvevő gyorsulásmérő adatait, akik orvosi minőségű okosórát viseltek 2013 és 2016 között, 7 napon keresztül.
A gyorsulásmérős adatgyűjtés időpontjában vagy az azt követő 2 éven belül 273 résztvevőnél diagnosztizáltak Parkinson-kórt. További 196 személy kapott új Parkinson-kór diagnózist több mint 2 évvel az akcelerometriás adatgyűjtés után (a prodromális csoport).
A Parkinson-kór prodromális tüneteit mutató betegek és azok, akiknél Parkinson-kórt diagnosztizáltak, szignifikánsan csökkent nappali gyorsulási profilt mutattak akár 7 évvel a diagnózis előtt, összehasonlítva az életkorukban és nemükben megfelelő egészséges kontrollszemélyekkel.
A gyorsulás csökkenése mind a diagnózis előtt, mind azt követően egyedülálló volt a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél, "ez arra utal, hogy ez az intézkedés betegségspecifikus, és felhasználható a valószínűleg Parkinson-kórral diagnosztizáltak korai azonosítására".
- Az accelerometriás adatok pontosabbnak bizonyultak, mint más kockázati tényezők (életmód, genetika, vérkémia),
- vagy a Parkinson-kór prodromális tüneteit ismerték fel annak előrejelzésében, hogy egy egyénben Parkinson-kór alakul ki.
"Eredményeink azt sugallják, hogy az általános populációban hordható eszközökkel gyűjtött gyorsulásmérővel példátlan mértékben lehet azonosítani azokat, akiknél magasabb a Parkinson-kór kockázata, és ami fontos, hogy az egyének, akik valószínűleg a következő néhány éven belül megtérnek, bekerülhetnek a neuroprotektív vizsgálatokba. kezelések" - zárják cikküket a kutatók.
Kiváló minőségű kutatás
José López Barneo, MD, PhD, a Sevillai Egyetem (Spanyolország) munkatársa az Egyesült Királyságban működő nonprofit Science Media Centre nyilatkozatában mérlegelve az eredményeket kijelentette, hogy ez a „jó minőségű” tanulmány „jól illeszkedik a jelenlegi tudáshoz”.
Barneo megjegyezte, hogy más kutatók azt is megfigyelték, hogy a mozgás lassúsága néhány olyan ember jellemzője, akiknél később Parkinson-kór alakul ki.
De ezek a vizsgálatok a Parkinson-kór kialakulásának kockázatának kitett személyek előre kiválasztott csoportjait vonták be, vagy olyan kórházban végezték őket, ahol egészségügyi személyzetre volt szükség a mozgáselemzés elvégzéséhez. Ezzel szemben a jelenlegi vizsgálatot az Egyesült Királyság általános lakosságának igen nagy csoportjában végezték.
Szintén mérlegelve José Luis Lanciego, MD, PhD, a Navarrai Egyetem (Spanyolország) munkatársa szerint "a tanulmány fő értéke az, hogy bebizonyította, hogy a hordható eszközökkel (például okosórával vagy más hasonló eszközökkel) nyert gyorsulásmérési mérések hasznosabbak, mint bármely más, potenciálisan prodromális tünet felmérése annak meghatározásában, hogy az [általános] populációból mely személyeknél fokozott a Parkinson-kór jövőbeni kialakulásának kockázata, valamint meg tudják becsülni, hány évbe telik, amíg ez a neurodegeneratív folyamat beindul.
"Ezekben a betegségekben a korai diagnózis bizonyos mértékig megkérdőjelezhető, mivel a korai diagnózis kevéssé hasznos, ha nem áll rendelkezésre neuroprotektív kezelés" - jegyezte meg Lanciego.
"Azonban nagy jelentősége van az új, potenciálisan neuroprotektív kezelések hatékonyságának értékelését célzó klinikai vizsgálatokban, amelyek fő célja a Parkinson-kórra jellemzően jellemző klinikai progresszió lassítása, ideális esetben akár megállítása" - tette hozzá Lanciego. .
Nature Med. Közzétéve online: 2023. július 3. Absztrakt
Olvasta már?
- Ezek a rizikótényezők növelhetik a Parkinson-kór kialakulását
- Fontos magyar felfedezés a Parkinson-kór, a skizofrénia és az Alzheimer-kor területén
- A vakbél eltávolítása megnöveli a Parkinson-kór kialakulásának esélyét
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ezek a Parkinson-kór szokatlan jelei - ha ilyen a kézírása, jogosan gyanakszik
