Parkinson-kór ellen ezek a terápiák segíthetnek
A Parkinson-kór gyógyítása jelenlegi tudásunk szerint nem lehetséges, ám megfelelő terápiával kordában lehet tartani a tüneteket, és biztosítani lehet a beteg megfelelő életminőségét.
Sajnos, nincs olyan módszer, mely mindenkinek ugyanolyan megfelelő lenne. A tünetek nagyon sokféle formában jelentkezhetnek, és a betegség súlyossága is egyénenként eltérő lehet. A kezelési tervet ezért rendszeresen felül kell vizsgálni, és a beteg állapotának megfelelően kell azt alakítani.
A Parkinson-kór kezelése
A Parkinson-kór kezelésére szolgáló gyógyszereknek három nagy típusát különíthetjük el: a dopamin nevű vegyületre hatókat, a fizikai tünetekre (pl. kézremegésre) hatókat, valamint a nem motoros tüneteket (pl. a demenciát és depressziót) kezelőket. A tünetek megjelenéséért a dopamin alacsony szintje a felelős, így a gyógyszerek vagy ennek a szintjének az emelését célozzák, vagy a hatóanyagok hasonlóan hatnak, mint a dopamin maga. Sajnos fel kell azonban készülni arra, hogy idővel, a beteg állapotának a romlásával a gyógyszeres terápia hatékonysága is csökkenhet, illetve a gyógyszerekre adott válaszreakciók is változhatnak, vagyis, előfordulhat, hogy a korábban megfelelő dózis kevésnek bizonyul. A dopaminra ható gyógyszereknek emellett kellemetlen mellékhatásai is lehetnek, a hányingertől a hasi fájdalmakon keresztül a kötőhártya-gyulladásig.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelést beszéd-, mozgás- és okkupációs terápiával egészíthetik ki. A beszédterápiára azért lehet szükség, mert az idegrendszert érintő zavarok következménye a beszéd érthetetlenné, „kásássá” válása lehet, és a mimika, a testbeszéd is megváltozhat. A beszédterápia a nyelési nehézségéket is enyhítheti, hiszen pont azokat az izmokat erősíti, melyek a nyelésben is szerepet játszanak. Az okkupációs terápia pedig segíthet a Parkinson-kóros betegnek, hogy a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységeket, feladatokat „újratanulja”, vagy az állapotának megfelelő módon begyakorolja.
A mozgás segít
A rendszeres mozgás segíthet megőrizni a mozgékonyságot, a hajlékonyságot, az egyensúlyérzéket – emellett a lelki egészségre is nagyon jó hatással van –, ráadásul a gyógyszerek mellékhatásaként jelentkező székrekedés ellen is jót tesz. A torna javíthatja a Parkinson-kórosok mozgásának sebességét is.
Alternatív terápiák
Az alternatív, kiegészítő terápiák közül mindenképpen érdemes megemlíteni a zeneterápiát, illetve, ezzel összefüggésben a tánc- és énekterápiát is. A tapasztalatok szerint a Parkinson-kóros betegeknek nagy könnyebbség lehet a mozgásban, járásban, ha azt ritmusosan, a zene ütemére tehetik. A táncterápia esetén egyszerre tapasztalhatják meg az érintettek a zene ritmusossága, az egész testre ható mozgás előnyeit, emellett a mozgáskoordinációjukon, az egyensúlyukon is javíthatnak. Az éneklés (akár magányosan, akár kórusban) nagyszerű hatással van a beszédképzésre, a hangerőre, a légzéshez és a nyeléshez szükséges izmokat is erősítheti. Azt sem szabad kihagyni a felsorolásból, hogy az éneklés, a tánc és a zenehallgatás igazi közösségi esemény lehet, lehetőséget teremt a szocializációra, így a beteg kevésbé érzi magát elszigeteltnek, magányosnak. A zene-, tánc- és éneklésterápia az önbizalomra, a kognitív képességekre és a hangulatra is pozitívan hat.
A Parkinson-kór terápiájának jövője
A szakemberek szerint a közeljövőben nem nagyon számíthatunk forradalmian új gyógyszerre a Parkinson-kór kezelésében. Azonban jó néhány olyan új hatóanyagot és kezelési módszert tanulmányoznak, melyeket akár a betegség terápiájában is fel lehet majd használni.
A kávéban például a koffein mellett más olyan vegyületek is találhatóak, amelyek védhetik az agyat a demencia ellen. Az EHT-nak (eicosanoyl-5-hydroxytryptamidnak) nevezett vegyület a kávébab viaszos héjában található meg, és a kutatók szerint védheti az agyat az abnormális fehérje-felgyülemléstől. Állatkísérletekből kiderült, hogy a koffein és az EHT külön-külön nincsenek hatással az agyra, ám együttesen meggátolják, hogy a káros fehérjék összegyűljenek az agyban. Vagyis, az sem kizárt, hogy a Parkinson-kór progresszióját is képesek lennének lassítani vagy akár le is állítani. A jelenlegi terápiák csak a tüneteket kezelik, de a betegség egyre súlyosabbá válását nem képesek megakadályozni.
Brit tudósok egy olyan módszert dolgoztak ki, melyekkel képesek az agy mélyebb rétegeit apró elektromos impulzusokkal stimulálni, és ezzel enyhíteni a Parkinson-kórral kapcsolatos tüneteket, például a remegést, a merevséget és a lelassult mozgást. Azt azonban nem tudják pontosan, hogyan is hatnak az agyra ezek az impulzusok, milyen mechanizmusok állnak a pozitív eredmények hátterében. Elhunyt betegek agyának tanulmányozása során azt sikerült kideríteni, hogy a mélyszöveti stimuláció hatására több (és nagyobb) mitokondrium lett az agyban.
Egy másik, szintén közvetlenül az agyra ható kezelés azoknak a sejteknek a regenerációját célozza meg, melyek a Parkinson-kór következményeként sérülnek. Egy speciális eszközzel apró csöveket ültettek az agyba, majd ezeken keresztül közvetlenül az érintett agyterületre tudták adagolni a gyógyszert, melynek fő hatóanyaga egy speciális növekedési faktor (GDNF). A több évig tartó kutatás egyik fontos eredménye, hogy sikerült olyan biztonságos és hatékony módszert találni a gyógyszerek célzott adagolására, melyet hosszú távon is lehet alkalmazni, és a segítségével kivédhető a hagyományos gyógyszeres terápiák egyik legnagyobb hibája, vagyis az, hogy a gyógyszerek nem, vagy csak rendkívül kis mértékben képesek áthatolni a véráramból az agyba, annak természetes védőgátja miatt.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Parkinson-kór: ezek a betegségek előre jelezhetik
