Mi a szklerózis multiplex (SM)?

A szklerózis multiplex betegség a központi idegrendszerben jelentkező ún. autoimmun betegség. Az agyat és a gerincvelőt érinti, jellemzője a vázizomzat gyengesége, látási- és egyensúlyzavarok kialakulása, és szokatlan érzetek jelentkezése.

Az autoimmun betegségek lényeg, hogy a szervezet védekező rendszere, valamely hibás instrukció alapján a szervezet saját sejtjeit idegennek ismeri fel, és ezeket támadja. (Egyéb jellemző autoimmun betegség pl. a reumatoid artritisz vagy az ún. SLE, a szisztémás lupusz.) Ebben az autoimmun betegségben az agyi- gerincvelői idegrostok védőburkolatát, az ún. mielinhüvelyt támadja, és ennek következik be nem gyógyítható károsodása, sérülése.

Minden ideg a mielinhüvellyel burkolt, amely főleg zsírnemű anyagokból áll. A mielinhüvely megléte segíti az ingerület tovaterjedését az agy és a perifériás szervek között. Ezek többek között a járás és a beszéd szabályozásában is fontosak.

A SM nevét a hegszövet (szklerotikus szövet) létrejöttéből kapta, amely kialakul az agy és a gerincvelő területén. Ha a mielinréteg, a mielinhüvely megsérül, hegszövet, kemény, meszes jellegű plakkok képződnek. A mielin védőréteg nélkül az ingerületek, az elektromos jelek továbbítása is kárt szenved. Ez a károsodás különböző, az SM-re jellemző tünetek létrejöttében fog megnyilvánulni.

Az idegrendszerben van ugyan mielin-újdonképződés is, de ennek sebessége nem képes elérni a károsodás révén pusztuló mielin védőréteg mennyiségét. A tünetek, azok súlyossága, és a betegség lefolyása igen változatos, mondhatni "színes" képet mutat, függően az agyi-gerincvelői hegszövet helyétől, és a mielinvesztés mértékétől.

USA-beli adatok szerint kb. 400 ezer az SM betegek száma. Ott a baleseti traumák kivételével az a leggyakoribb neurológiai betegség, amely rokkantsághoz vezethet. Általában 20-40 éves kor között kezdődnek a tünetei. Az SM nőkben 2-3-szor gyakoribb, mint férfiakban. Serdülőkor előtt nem jellemző az előfordulása.

Mi okozhatja az SM-et?

Jelenlegi ismereteink szerint nem tudható pontosan mi okozza az SM betegség kialakulását. Feltételezik genetikai és környezeti tényezők szerepét a betegség kiváltásában, amelyek közül az utóbbiak az élet korai szakaszában érték a beteget.

Melyek az SM jellemző tünetei?

A tünetek igen változékonyak, széles palettán mozognak, és mondhatjuk, hogy szinte betegről betegre változnak, de időben is változatosan, azonos betegben. Néhány jellemző tünet az alábbi, először a korai tünetek:

• Izomgyengeség
• Koordinációs zavar
• Látászavarok
• Szemfájdalom
• Kettőslátás

Kettőslátás

A betegség előrehaladtával a tünetek közé belép az izommerevség (spaszticitás), a fájdalom, a vizelet- és széklet visszatartási problémák, és az értelmi zavarok is.

Hogyan diagnosztizálható az SM?

Az SM diagnózisának megállapítása nem könnyű, mert a tünetek lehetnek egészen enyhék, és nem jellemzőek. Mégis, mi lehet az, ami nagyon jellegzetes?

Két vagy több, egymástól független tünetes epizód, ami SM-nek gyanítható, az epizódok kb. 24 óráig tartanak, és mintegy egy hónapos különbséggel zajlanak.

MR felvétel, amelyen láthatóak a demielinizációs léziók (plakkok, foltok).

Hogyan kezelhető az SM betegség?

Sokféle gyógyszert alkalmaznak a betegség kezelésére. Ezek arra képesek, hogy lelassítsák a betegség progresszióját, a betegség jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható.

• Rövidítik az SM rohamokat (a tünetromlást)
• Mérsékelik ill. megszüntetik az SM tüneteit (pl. fájdalom, vizeletvisszatartási zavarok, izommerevség)

Mérsékelik ill. megszüntetik az SM tüneteit (pl. fájdalom, vizeletvisszatartási zavarok, izommerevség)