Súlyos betegség korai előjele, ha ilyen formájú a szája
Ezekről a jelekről ismerheti fel időben a betegséget, mutatjuk mire jó, ha időben felfigyel.
Az arcunkban található izmoknak, illetve az azokat irányító idegeknek sok létfontosságú feladata van: a segítségükkel rágunk, beszélünk, fejezzük ki az érzelmeinket. Ha ezek az idegek begyulladnak vagy roncsolódnak, az izmok mozgatása nehézkessé válik, vagy akár teljesen el is lehetetlenül.
Az arc izmait irányító idegek sérülését, károsodását okozhatja például fertőzés (pl. középfülgyulladás vagy Lyme-kór), az ideg gyulladása (melynek hátterében akár krónikus betegségek is állhatnak), a fejet közvetlenül érő trauma, agyvérzés vagy daganat is. Az arcidegbénulás leggyakoribb típusának, a Bell-féle arcidegbénulásnak a pontos oka azonban ismeretlen.
Autoimmun betegségek, például a szklerózis multiplex is növelheti az arcidegbénulás kialakulásának rizikóját. Az idegbénulás érintheti csak az arc egyik felét, de mindkettőt is. Előfordulhat, hogy a betegség okozta izomgyengeség vagy bénulás rövid idő alatt alakul ki, de akár hónapok is eltelhetnek, míg az alig észrevehető tünetek akár elviselhetetlenné fokozódnak.
Az arcidegbénulás tünetei
Az arcidegbénulás tünetei attól függenek, hogy a bénulás központi idegrendszeri vagy perifériás eredetű. Ha az eltérés az agyban található, akkor az elváltozás ellenoldalán a homlokráncolás, a szemzárás sikerül, a fogmutatás elmarad. Perifériás idegsérülés esetén minden mimikai mozgás gyengül vagy kiesik. A beteg gyakran azzal a panasszal érkezik az orvoshoz, hogy ivás közben a folyadék kifolyik a szájából, vagy a tükörbe nézve aszimmetrikus az arca.
Ezek a leggyakoribb tünetek
- a homlok nem, vagy nehezen ráncolható;
- a szemhéj nehezen nyitható és zárható – gyakori, hogy a beteg nem tudja teljesen becsukni a szemét;
- az arcizmok nem mozognak, az érintett nem tud mosolyogni, féloldali arcbénulás esetén a száj áthúzódik az ép oldalra;
- könny- és nyálelválasztási, ízérzékelési zavar: ennek oka, hogy az érintett oldalon kisebb mennyiségű könny és nyál termelődik.
Az arc idegei részben az arcot érő ingerületek továbbításáért, részben az izmok mozgatásáért felelősek, ezért a lehetséges tünetek ezt a két nagy területet érinthetik. Az arcidegbénulás tünete lehet például a zsibbadás, az érzéketlenség, a viszketés, a szurkáló vagy égető érzés, illetve a fájdalom.
Az érzékelési zavarok nemcsak az arc "külső" részén jelentkezhetnek: az ízérzékelés is megváltozhat, sőt az érintett oldalon a hangokra való túlérzékenység is jellemző lehet.
Mivel az izmok mozgatása, mozgása is nehézségbe ütközhet (sőt akár a teljes mozgásképtelenség is jellemző lehet), az arcidegbénulás jellegzetes tünete az arc "lefittyedése", a száj sarkának lefelé görbülése, a félig zárt szemhéj vagy a pislogás feletti kontroll elvesztése, a beszéd zavarossá, nehezen érthetővé válása – hiszen a beteg nem képes megfelelően artikulálni –, a rágás-, illetve a nyelésképtelenség.
A beteg olyan egyszerű "műveleteket" sem tud elvégezni, mint a fütyülés vagy a gyertya elfújása, a mosolygás vagy a homlokráncolás. Emellett fokozott nyáladzás, csökkent könnytermelődés, a fülbe irányába kisugárzó erős fájdalom is jelentkezhet.
A legtöbb bénulás okozója a stroke - olvasson róla!
Hogyan kezelhető az arcidegbénulás?
Amennyiben az arcidegbénulást térfoglaló folyamat vagy valamilyen fertőzéses, gyulladásos állapot okozza, azok műtéti vagy gyógyszeres kezelését mielőbb el kell kezdeni. Az arcidegbénulásban szenvedő betegek gyógyulási esélyei attól is függnek, hogy milyen zavarok okozzák a bénulást. Bizonyos esetekben a bénulás különösebb beavatkozás nélkül elmúlik, máskor gyógyszeres kezelésre vagy éppen műtétre lehet is szükség lehet (pl. hogy az idegeket károsító, nyomó daganatot eltávolítsák).
Az alábbi kezelések jótékony hatásúak lehetnek akár ismeretlen eredetű Bell-parézis (arcideg-bénulás) esetében is:
- gyulladáscsökkentő szteroid kezelés, esetleg vírus ellenes szerek;
- pszichés támogatás, tanácsadás a betegnek;
- szemészeti kontroll;
- műkönny használata;
- elektroterápia az arcidegek ingerlésére;
- tornáztatás, ha már mozognak az arcizmok (nem rágógumival!).
Amennyiben az idegkárosodás izomgörcsökkel, akaratlan idegrángásokkal jár együtt, úgynevezett botoxinjekciókkal is kezelhetőek a tünetek.
Olvasta már?
- Hányinger és csuklás: a stroke előjelei is lehetnek
- Miben különbözik a gyermekek és a felnőttek újraélesztése
- Ha naponta ennyit lépcsőzik, kisebb lehet az esélye a stroke-ra
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Alig tud a sarkán járni? Gyakori tünete ennek a betegségnek
