Hogyan kerülhető el a stroke-válság?

Az „Akció a stroke megelőzéséért” program Magyarországon. Stroke (szélütés) alakul ki akkor, amikor vérkeringési zavar miatt az agy nem kapja meg az életfontosságú oxigént és tápanyagokat, ennek következtében az idegsejtek pár percen belül működésképtelenné válnak, majd pusztulni kezdenek. A stroke jelentős népegészségügyi probléma, önmagában a harmadik leggyakoribb halálok az iparosodott országokban. Emellett a hosszú távú rokkantság egyik fő oka, évente ötmillió embert tesz tartósan rokkanttá a világon (kiterjedt és tartós károsodást eredményezhet: gyengeséget vagy bénulást, a megismerő-gondolkodási funkciók károsodását). Az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik a stroke kockázata. A stroke jelenlegi gazdasági terhe óriási, az Európai Unió (EU) összes egészségügyi kiadásának 2-3%-át teszi ki.

A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, a stroke egyik legjelentősebb, kezelhető kockázati tényezője. Jellemzője, hogy a szív pitvarainak ritmusos, koordinált működése megszűnik, a megfelelő erősségű összehúzódások hiányában a vér nem tud teljesen kiürülni a pitvarokból. A pangó vér hajlamos a rögösödésre, a pitvarfibrilláló betegek szívpitvarában kialakuló vérrög (trombus) pedig a kamrán át a főütőérbe kerül, onnan pedig az ütőerekbe, ahol elakadva érelzáródást (embólia) okoz. Az agyi erekben elakadó vérrög vértelen (iszkémiás) stroke-ot okoz.

Pitvarfibrilláló betegeknél a stroke kockázata ötször magasabb, mint az átlagnépességben. Ha pitvarfibrilláció is fennáll, a stroke miatti halál előfordulása közel kétszer magasabb férfiaknál és háromszor magasabb nőknél, mint nem-pitvarfibrilláló betegek esetén. A pitvarfibrillációhoz társuló stroke súlyosabb, jelentősebb rokkantságot okoz és rosszabb a kimenetele, mint a pitvarfibrilláció nélküli stroke esetében, az egy éven belüli halál valószínűsége 50%.

A jelenlegi kezelés olyan gyógyszerek (K vitamin antagonisták) használatára épül, melyeknek korlátai és nehézségei jól ismertek (étel- és gyógyszerkölcsönhatások, rendszeres laboratóriumi ellenőrzés szükségessége), emiatt a stroke megelőzés sokszor elégtelen.

Mivel Európa népessége idősödik és a pitvarfibrillációra hajlamosító betegségek (pl. szívroham) túlélése javul, egyre nagyobb lesz azon idős betegek száma, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve.

Előrejelzések szerint az EU-ban az új stroke esetek száma a 2000-ben észlelt évi 1,1 millióról 2025-re várhatóan 1,5 millióra, a pitvarfibrilláló betegek száma pedig 2050-re kb. 2,5-szörösére nő.

Sürgős intézkedések szükségesek a stroke drámaian növekvő klinikai, gazdasági és társadalmi terheinek, illetve az egyénre, a gondozókra és a családokra gyakorolt negatív hatásainak megoldására. Ennek első lépése lehet a pitvarfibrillációban szenvedő betegekkel való kiemelt foglalkozás.

Az "Akció a stroke megelőzéséért" európai egészségügyi szakemberekből (kardiológusok, neurológusok, alapellátásban dolgozó orvosok) valamint a javaslatokat támogató egyénekből és társaságokból (betegképviselők, döntéshozók, egészségügyi gazdasági szakemberek) álló csoport. Célja a pitvarfibrilláció jobb és korábbi felismerésének és gondozásának biztosítása, valamint a pitvarfibrillációhoz társuló stroke megelőzéséhez szükséges hatékonyabb intézkedések és kezelések bevezetése.

Ehhez a nemzetközi kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott, a Magyar Kardiológus Társaság, a Magyar Stroke Társaság és a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság támogatásával.

Az "Akció a stroke megelőzéséért" mozgalmat a Bayer Hungária Kft. támogatja.

Mi a GARFIELD?

A GARFIELD nemzetközi regiszter, melynek célja az újonnan diagnosztizált pitvarfibrilláló betegek valós kezelési módjainak felmérése. Ennek során követik a stroke előfordulási arányát, a vérzéses szövődményeket, és a terápiahűséget. A hagyományos K vitamin antagonista véralvadásgátló kezelés esetén azt is megfigyelik, hogy a betegek mennyi ideig vannak a megfelelő kezelési tartományban, illetve milyen gyakran kell dózist módosítani.

A regiszterben 50 ország 55 000 betegének adatait rögzítik 2 éves utánkövetéssel. A kezdeményezéshez a közelmúltban Magyarország is csatlakozott számos vizsgálóhellyel.

Az első eredmények szerint az arra szorulók 30-36% nem kap véralvadásgátló kezelést.

A hagyományos alvadásgátló kezelésben részesülőknek csupán 43%-ánál volt megfelelő az alkalmazott gyógyszer hatása, ez pedig bizonyítottan kedvezőtlenebb kimenetellel jár stroke előfordulás és halálozás szempontjából.