Mit kell tenni ha valaki epilepsziás görcsrohamot kap?
Meglehetősen ijesztő az epilepsziás roham látványa, de próbáljuk megőrizni nyugalmunkat, ne essünk pánikba.
Az agyban több milliárd idegsejt található, melyek elektromos impulzusokat generálnak és fogadnak. Ezek az impulzusok lehetővé teszik az idegsejtek közötti kommunikációt. A roham során az agyban rendellenes és túlzott elektromos aktivitás zajlik, ennek eredményeként rövid időtartamú változások léphetnek fel a viselkedésben, valamint rendellenes mozgásokat idézhet elő.
Melyek lehetnek a roham okai?
A súlyos görcsrohamok oka lehet öröklött idegrendszeri megbetegedés, agyi sérülés (trauma, stroke, agyi fertőzés vagy agydaganat) következménye. Az epilepsziás rohamok okai azonban sok esetben nem egyértelműek. Bizonyos gyógyszerek, alkoholmegvonás, egyéb egyensúlyzavarok, valamint az alacsony vércukorszint hasonló típusú rendellenes elektromos aktivitást okozhatnak az agyban. Gyermekkorban hasonló tüneteket okozhat a magas láz, ilyenkor lázgörcsről beszélünk.
Ezek a görcsroham tünetei
Az egyik leggyakoribb rohamtípus a görcsroham. Ilyenkor a beteg megmerevedhet és rángatózó izommozgások léphetnek fel. Ennek során előfordulhat, hogy elharapja a nyelvét, ez vérzést okozhat a szájban. Sok rohamfajta esetében előfordulhat, hogy a roham alatt a betegben nem tudatosul, mi is történik vele. A rohamokhoz társulhatnak gyomorpanaszok, félelem vagy kellemetlen szagérzés, amit általában aurának neveznek. Egyesek szenvedhetnek szédüléstől és egyensúlyvesztéstől az aura idején. Mások hallucinálhatnak, vagyis olyan dolgokat láthatnak, amelyek nincsenek is ott. Előfordulhat, hogy az aura a görcsroham előtt jelentkezik.
Mi a teendő görcsroham alatt?
Otthoni roham esetén a hozzátartozó az alábbiakat teheti a sérülés megelőzésére:
- Próbáljunk párnát vagy valamilyen puhább tárgyat helyezni a beteg feje alá.
- Lazítsuk meg a ruházatát.
- Óvatosan fordítsuk oldalra a beteget.
- Ne szorítsuk le a rángatódzó végtagokat.
- Ne helyezzünk semmit a szájába vagy a fogai közé. A beteg nem fogja a nyelvét lenyelni.
- Figyeljük meg a roham jellemzőit: hosszúságát, a mozgászavar típusát, a fej- és szemmozgás jellegzetességeit. Ezeknek a megfigyeléseknek segíthet az orvos a rohamok tipizálásában.
- Amennyiben a beteg nem került sérülésveszélyes testhelyzetbe, ne mozdítsuk el!
- Ha a rohamnak vége, fordítsuk a beteget oldalra, mondjuk meg neki, hol van és hogy epilepsziás rohama volt.
- Ne zavarjuk a beteget, ha rohama után álomba merül, de figyeljük, észlelhetőek-e rajta életjelek.
- Az első roham esetén hívjunk mentőt, ha a rángatózás több mint 5 percig tart, vagy ha második roham következik röviddel az első után, ha a rángatózás befejeződése után nehezített marad a légzés, ha a beteg (egyébként) cukorbeteg, ha megsérült, vagy ha gyanítjuk, hogy bármilyen más veszély áll fenn.
Így vizsgálják ki a roham okait
Az epilepszia kezelése során fontos az okok ismerete is, mivel ez is befolyásolhatja a kezelés hatékonyságát. Ezért nem csak magát az epilepsziát, hanem az alapvető okot is kezelni kell. A diagnózis felállításához neurológus szakorvos szükséges. A vizsgálatok során elvégezhető EEG vizsgálat, akár alvás közben is, mivel éjszaka is jelentkezhetnek rohamok bizonyos esetekben. Továbbá MRI, CT vizsgálatok is elvégezhetők, ha szükségesnek ítélik. A gyógyszeres kezelés esetén az adagolás és a beállítás is szakorvosi kompetenciát igényel.
Hogyan kezelhető a betegség?
A leggyakoribb kezelési lehetőségek az epilepszia esetében a megfigyelés és a gyógyszeres terápia. Azonban előfordulhatnak olyan esetek, amikor a gyógyszeres kezelés nem hoz kielégítő eredményt; ilyenkor megfontolandó az idegsebészeti beavatkozás lehetősége is.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Epilepszia: ezek a hétköznapi dolgok növelhetik a rohamok esélyét
