Epilepszia gyógyszeres kezelése
Az epilepszia, az éppen görcsrohamban lévő beteg a külső szemlélő számára ijesztőnek tűnő jelenség, aki többször látott rohamban lévő – illetve abba kerülő beteget, nagyjából már tudja, mi is a teendő, hogyan lehet segíteni.
Az epilepszia idegrendszeri betegség, a központi idegrendszer zavara, lényege egy nagyjából körülírt, átmeneti izgalmi állapot kialakulása. Az izgalom klinikailag visszatérő, rohamszerű tüneteket produkál – ez az, amit látunk a betegen. Az izgalmi állapot létrejöttében nemcsak az idegsejtek kóros izgalma szerepel, hanem a gátló rendszerek egyidejű meggyengülése.
Mi okozhat epilepsziát?
Bármilyen agyi károsodás
Agyi fejlődési rendellenesség
Szülési károsodás
Fejsérülés
Idegrendszeri fertőzések
Térfoglaló folyamatok (daganatok)
Idősebb korban az agyi erek betegségei
Rohamformák és neveik
Az epilepsziás rohamokat aszerint is csoportosítják, hogy "mekkora" területet érintenek az agyban ez a generalizált (kiterjedt) – és a fokális, parciális (helyi, részleges) elnevezések háttere.
GTKR: generalizált, tónusos-klónusos roham, eszméletvesztés, vázizmok megfeszülése, szimmetrikus végtagrángások, esetleg nyelvharapás, bevizelés.
EPR: egyszerű parciális roham: rövid ideig tartó zavar az érzékelésben, a mozgásban ill. a gondolkodásban. (Érdekes módon a tudat és emlékezet itt megtartott marad.)
KPR: komplex parciális roham: hosszabb-rövidebb tudatzavar, sztereotip mozgások (csámcsogás, céltalan matatás stb.), motoros, tehát mozgászavarokkal kísérten.
Absence: (fr. kimaradás, kiesés, hiány) elsősorban gyermekkorban gyakori, jellemzője a rövid tudatzavar, emlékezetkiesés.
Egyéb görcsformák, melyek nem tartoznak az epilepszia körébe
Ezek az alkalmi epilepsziás rohamok, amelyek hátterében valamilyen jól megfogható krízis, biológiai probléma áll. Ha a kiváltó ok megszűnik, a rohamok kockázata is csökken.
Gyermekkori lázgörcs
Fogfrász
Terhességi preeklampszia és eklampszia (terhességi magas vérnyomás, fehérjeürítés, ödéma)
Alkoholmegvonásos tünetek
Hosszantartó alváshiány
Az epilepszia legsúlyosabb formája: a státusz epileptikusz
Ez az eset gyors beavatkozást, sürgős orvosi ellátást igényel, ugyanis itt a görcsroham nem szűnik meg, a fokozott elektromos tevékenység, kisülések az egész agyra kiterjednek, erősek az izom-összehúzódások, és a beteg nem tud megfelelően lélegezni. Kiválthatja pl. a gyógyszerek elhagyása, vagy fejsérülés, idegrendszeri fertőzés. A (kezeletlen) státuszos állapot halálozási aránya 5-10%-ot is elérhet,
Diagnosztika
Az epilepszia esetében igen sokatmondó maga a klinikai kép, a görcsrohamok. Szabály szerint az első epilepsziás roham után kell igen alapos kivizsgálást végezni. A "teljes neurológiai eszköztár" felhasználásra kerül, de van néhány igen jellemző, és nagy diagnosztikus értékű vizsgálat, lássuk ezeket:
Alap-neurológiai kivizsgálás
Képalkotó vizsgálatok: MRI (mágneses rezonancia)
A roham rögzítése videón
EEG – az agyi elektromos tevékenység vizsgálata (az EEG, elektroenkefalográfia alkalmas arra, hogy a rohamok közötti, tünetmentes időszakokban is jelezze az eltéréseket)
Kiegészítő vizsgálatok szükség szerint: EKG, vérkép, fertőzés vizsgálatához gerinccsapolás
Milyen az epilepszia gyógyszeres kezelése?
Ha az észlelt görcsroham alkalmi, és oka (ld. fent) tisztázható, akkor értelemszerűen azt kell kezelni, akár fertőzés, daganat, vércukorszint-eltérés, egyéb belgyógyászati ok áll a háttérben. Ilyen esetekben epilepszia-ellenes szert nem rendel az orvos.
Diagnózissal igazolt epilepszia esetén azonban indokolt az "antiepileptikumok" adása. A név azért rossz, mert az epilepszia gyógyszeres úton – nem szüntethető meg, csak kezelhető. Ha sikerül elérni tartósabb rohammentes állapotot, az már terápiás sikernek mondható.
Mi jellemzi a kezelés hatékonyságát?
A rohamok gyakoriságának csökkenése
A rohamtípus "enyhül" (GTKR-ről EPR ill. KPR-re)
Maga a roham is enyhül, nincsen elesés, bevizelés
Jobb a roham utáni helyreállás (nincs tudat- ill. viselkedészavar)
Rohamok inkább csak éjszaka jelentkeznek
Előjelek jelzik a rohamot, van idő felkészülni
Mit mond a szakmai irányelv, hogyan történik a kezelés?
A rohamtípusnak megfelelően választ a neurológus
Először egyféle gyógyszert alkalmaz (monoterápia)
Lassan építi fel a dózist a mellékhatások elkerülésére
Nem kellő eredmény esetén gyógyszerkombináció alkalmazása
A kezelés legalább 3 évig folytatandó, de szükséges lehet az élethosszig való alkalmazás
Gyógyszerkihagyás, időközi fertőzés, nagyobb pszichés terhelés okozhat alkalmi rohamokat
Mi történik, ha tünetmentes a beteg?
Nehéz kérdés, itt 1-3 éves tünetmentességről beszélünk. Ez után merülhet fel a gyógyszerek leépítésének, abbahagyásának lehetősége. Ha a neurológus így dönt, a leépítés lassan, fokozatosan, hónapokon keresztül történhet.
Mikor nem kell újrakezdeni a kezelést?
Ha spontán roham nem, csak és kizárólag provokált roham jelentkezik.
Hogyan kezelik a státusz epileptikuszt?
Életet veszélyeztető állapot, neurológiai intenzív osztályon kell kezelni, nemcsak az agyi működészavart, hanem a háttérben lévő okot, szövődményt, pl. idegrendszeri fertőzés, agyi nyomásfokozódás. Az intenzív kezelés intravénásan ill. infúzió formájában történik.
Miért nem említettünk gyógyszereket, mit hozhat a jövő?
Ahogy a cikkben már szerepelt, az epilepsziában adott gyógyszerek igazából rohamgátlók, tehát nem jelentenek oki kezelést... ezért is volt a felsorolásban részletesen, hogyan mérséklik a rohamokat, mire figyel a klinikus. Nem kevés mellékhatás és kölcsönhatás is kíséri az epilepszia kezelését. A helyes dózis/ok, és a jól felépített kombináció segíthet ennek mérséklésében.
... és a jövő? A hagyományosnak tekintett gyógyszerkutatás mellett (itt az újabb és még újabb rohamgátlókra gondolunk) újszerűnek mondható, hogy genetikai kutatások folynak, próbálkozások a gyógyszerek közvetlen eljuttatására az érintett agyi területekre, reménykedünk.
Forrás: Kerpel-Fürst: Farmakoterápia, MSD Orvosi Kézikönyv a családban