Epilepszia: 7 ártalmatlannak tűnő dolog, ami növelheti a rohamok esélyét
Vannak olyan hétköznapi szokások, amik nagyban befolyásolhatják az epilepsziás rohamok kialakulását. Elmondjuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a rizikót.
Az epilepszia diagnózisa
Az epilepszia diagnózisának felállításához először is a tünetek pontos körülírása szükséges, mert nyilvánvaló, hogy az orvos felkeresése alkalmával nem fog a beteg direkt rohamot "produkálni". Gyakori, hogy szülő, hozzátartozó, barát van éppen jelen, amikor kitör egy roham, tehát az ő beszámolója segíthet abban, mi történt pontosabban: mennyi ideig tart a roham, történt-e roham közben tudatvesztés stb.
Az orvos rákérdezhet az alábbiakra is:
- Egyéb fennálló betegségek, panaszok,
- a múltban előfordult betegség, baleset, pl. fejsérülés, agyhártyagyulladás stb.,
- gyógyszerek, gyógytermékek rendszeres szedése,
- mikor, mely életkorban kezdődtek a rohamok,
- volt-e már a családban bárkinek epilepsziája.
Az orvos teljeskörű fizikális vizsgálatot végez, beleértve a neurológiai vizsgálatokat is. Ez utóbbi arra is irányul, hogy bármi egyéb neurológiai eltérést feltérképezzen.
Az orvos végeztet még laboratóriumi vizsgálatokat, és EEG vizsgálatot is. Az EEG (ld. még a másik cikkben is) az agyi elektromos aktivitás kimutatására szolgáló vizsgáló eljárás. Általában egy órás időtartamú, teljesen fájdalommentes, nem invazív vizsgálat. A fejbőrre érzékelő elektródákat helyeznek fel, amely a regisztráló és jelátalakító készülékhez csatlakozik, ill. egy számítógépen jelenik meg a kép, a regisztrátum. A jobb felrögzíthetőség érdekében a vizsgálatot megelőző este célszerű hajat mosni a betegnek.
Elképzelhető ezen túl, hogy még speciális képalkotó vizsgálat szükséges, pl. agyi CT vagy MR felvétel.
Gyakran előadódik, hogy a vizsgálatok normális eredménnyel zárulnak, annak ellenére, hogy rohamok észlelhetőek. Az epilepsziabetegek mintegy fele ún. idiopátiás epilepsziában szenved, azaz nincsen kimutatható ok. A vizsgálatok mégsem feleslegesek, hiszen rávilágíthatnak egyéb neurológiai betegségek meglétére.
Az is előfordulhat, hogy a rohamok közötti időszakban a vizsgálatok normális eredményeket adnak, de roham idején (természetesen) eltérőek az eredmények. Ennek megoldására szolgál a hosszú távú, tehát egész éjszakás EEG vizsgálat, videofelvétellel kiegészítve. A video ugyanis rögzíti az esetleges, időközben fellépő rohamot is. Ennek áttekintése sokat segíthet az orvosnak a rohamok tipizálásában, és az annak megfelelő kezelés, gyógyszerelés rendelésében.
Az EEG eredményeit neurológus szakorvos értékeli, valamint ő állapítja meg a pontos diagnózist, és elrendeli az epilepszia típusának megfelelő gyógyszerelést is.
Az epilepszia kezelése
A megfelelő gyógyszerek segítségével az epilepsziabetegek rohamainak száma jól ellenőrizhető módon csökken, és folytathatják normális, mindennapi életüket.
A kezelés legfontosabb elemei az alábbiak:
- az előírt gyógyszereket az előírt mennyiségben és módon kell szedni, ezt a beteg önkényesen ne szakítsa meg,
- biztosítsa magának a rendszeres, kielégítő alvásritmust,
- törekedjék kiegyensúlyozott, egészséges életmódra,
- próbálja a stresszhelyzeteket kezelni,
- étkezése is legyen rendszeres és szabályos (gyakoribb lehet a rohamaktivitás ha fokozódik az éhségérzet),
- találja meg, ha lehetséges, mi az a trigger, kiváltó ok, amitől beindul a roham, pl.: villódzó fények, videojátékok, gyorsan váltakozó napfény-árnyék hatások, és próbálja meg ezeket a hatásokat kerülni,
- nagy mennyiségű alkohol-, és koffeintartalmú készítmények kerülése,
- rendszeres vérképellenőrzés ajánlatos – ezt előírni az orvos feladata,
- tudni kell, hogy az epilepszia kezelésére alkalmazott szerek és egyéb gyógyszerek között, amit esetleg szed a beteg, kölcsönhatások lehetnek, pl. fogamzásgátlók, növényi eredetű gyógyszerek stb. minden új gyógyszer megkezdése előtt konzultálni kell az orvossal, és
- terhesség, vagy tervezett, várható terhesség előtt is be kell állítani újra a gyógyszerelést, valamint a terhesgondozás része kell legyen az epilepsziára való külön figyelem az orvos és a védőnő részéről is.
Ha az epilepsziabeteg autót vezet, fontos ezt megbeszélni az orvossal. Az orvos tanácsolhatja azt, hogy ameddig az epilepsziabetegség nincsen megfelelő ellenőrzés alatt – tehát a gyógyszerelés hatása beállt, valamint a rohamaktivitás is jól ellenőrizhetővé válik – addig a beteg ne vezessen, illetve egyedül ne ússzon, ne űzzön extrém sportokat sem.
Ha a rohamokat nem sikerül megfelelően befolyásolni, újra a háziorvoshoz, majd az ő segítéségével a neurológushoz fordulni. Lehet, hogy változtatni kell a gyógyszerelésen, vagy esetleg sebészeti beavatkozás is szükségessé válhat.
Milyen tényezők ronthatják az epilepsziát?
- A rendszertelen gyógyszerszedés, esetleg a gyógyszer hirtelen abbahagyása, ez pl. súlyos rohamot provokálhat.
- Kimerültség, túlzott stressz
- Túlzott kávé (koffein) fogyasztás
- Étkezések kihagyása
- Unalom, egyhangúság (törekedni kell a napi rendszeres aktivitások végzésére)
- Alkohol-, vagy drogfogyasztás
- Menstruációs ciklus, női hormonális változások
+Láz, fertőző betegség nem időben történő kezelése
Összegzés
- Az epilepszia diagnózisának felállításához tünetek pontos körülírása szükséges.
- Orvos teljeskörű fizikális vizsgálatot végez, beleértve a neurológiai vizsgálatokat.
- Előfordulhat, hogy a vizsgálatok normális eredménnyel zárulnak, de roham idején eltérőek.
- Hosszú távú EEG vizsgálat, videofelvétellel kiegészítve segít a rohamok tipizálásában.
- Megfelelő gyógyszerek segítségével az epilepsziabetegek rohamainak száma jól ellenőrizhető módon csökken.
Olvasta már?
- Szédülés okai: ilyen, amikor fertőzés áll a háttérben
- Szédülés: covid után is sokáig megmaradhat
- Fülzúgás ellen: ez a gyógynövény enyhítheti a panaszokat
- Ha így szédül és zsibbad, az a neuropátia tünete lehet!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Miért szédülök meg sokszor, ha felállok? A neurológus válaszol
