Először végzett robot agyműtétet idehaza
Először végeztek Magyarországon agyműtétet robot segítségével: a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy beteg agyába, a ROSA nevű csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben.
Korábban Magyarországon, de az egész kelet-közép-európai régióban sem került sor ehhez hasonló beavatkozásra, amely a Nemzeti Agykutatási Program újabb jelentős eredménye.
Mélyagyi stimuláció és agyi pacemaker
Új korszak kezdődött a nagy hagyományokkal rendelkező Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben: 2018. április 20-án a világ egyik legfejlettebb idegsebészeti robotja, a ROSA közreműködésével operáltak meg egy Parkinson-kóros, 70 éves férfit. A műtétet Erőss Loránd idegsebész, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának vezetője végezte. A páciens tünetei már a műtét alatt megszűntek, jelenleg is jól van.
A Parkinson-kór kezelésének egyik legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek tulajdonképpen agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos mélyen elhelyezkedő területeit, és ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését.
A beavatkozáshoz először neurológiai vizsgálatokkal és agyi képalkotó eljárásokkal meghatározzák, pontosan mely agyterületekre érdemes beágyazni az elektródákat, és milyen irányokból hatoljanak be a koponyacsonton fúrt nyílásokon keresztül az agyba. A műtét során ezeket a behatolási irányokat kell a valóságban is alkalmazni, amihez igen precíz célzókészülékre és hosszadalmas beállításokra van szükség – illetve volt, hiszen éppen ebben jelent hatalmas segítséget ROSA, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet vadonatúj robotja.
Az agyműtét lépései
A robottal segített agyműtétet egy Parkinson-kórban szenvedő betegen alkalmazták, akinél öt éve diagnosztizálták a betegséget. A betegség életminőséget leginkább rontó tünete a nyugalmi kézremegés (tremor) volt. Ebben az állapotban olyan, az egészséges emberek számára magától értetődő tevékenységek is lehetetlenné válnak, mint az újságolvasás vagy bármilyen tárgy egy helyben tartása. Ebben az esetben a gyógyszeres kezelés nem kínált hatékony megoldást, ezért volt szükség műtétre.
Első szakasz: a betegnek először neurológiai, pszichológia, pszichiátriai és agyi képalkotó vizsgálatokon kell átesnie.Második szakasz: az orvoscsapat MR-vizsgálattal elkészíti a beteg agyának digitális modelljét, majd ezen meghatározza a beavatkozás célpontjának pontos helyét.
Az előkészítés végső fázisában egy fém célzókeretet erősítenek a beteg koponyájához, mely egyrészt rögzíti majd a fejet a műtét alatt, másrészt pedig koordinátarendszerként szolgál, melyhez viszonyítva pontosan be lehet majd célozni az agy modelljén megadott célpontokat.
Harmadik szakasz: aműtét során rögzítik a beteg fejére erősített keretet, és lyukakat fúrnak a koponyáján az elektródák behelyezéséhez. Ezután egy háromdimenziós célzókészülékkel beállítják az agy modelljén korábban megadott célpontok helyzetét és a behatolás irányát, és egymás után beültetik az elektródákat mindkét agyféltekébe. 1,27 milliméteres vagy annál kisebb átmérőjű, tompa végű elektródákat használnak, melyek sérülés nélkül széttolják az idegszövetet. Így, ha a célpont helyzete megköveteli – más indikációban ez előfordul –, az elektródák a funkció sérülése nélkül áttolhatók olyan létfontosságú területeken, mint a beszédközpont vagy a mozgató agykéreg.
A Parkinson-műtét első fázisában a beteg ébren van, és a jelen levő neurológus folyamatosan teszteli, figyeli: a beteg visszajelzéseiből és tüneteiből lehet ugyanis tudni, hogy elérte-e az elektróda a tervezett célpontot.
Agyműtét robottal: nagypontosságú célzás, rövidebb műtét, kevesebb stressz
A robot némileg leegyszerűsítve egy programozható, automatizált célzókészülék, amely kapcsolatot teremt a műtéti terv háromdimenziós agymodellje és a műtőben fekvő beteg valódi agya között. A ROSA használatának előnyeit talán az mutatja a legjobban, hogy egy epilepsziaműtétnél – amikor diagnosztikus céllal 15-20 elektródát implantálnak az agyba – 10-12 óra helyett mindössze 3 órára csökkenhet a beavatkozás hossza (a klasszikus sztereotaxiás módszerrel szemben). A Parkinson-kór műtéteinél pedig a robot 0,6 milliméteres célzási pontossága jelent nagy előnyt, mivel az agy mélyén elhelyezkedő célpont mérete egy 3x6 milliméteres mag hátsó harmada.
Az intézetben Erőss Loránd és munkacsoportja a Nemzeti Agykutatási Program keretében évek óta foglalkozik innovatív idegsebészeti, epilepsziasebészeti eljárások alkalmazásával, amelyekbe mostantól a robot alkalmazása is bekapcsolódik.
Az agyműtét részleteirőlés a robotról többet megtudhattok videónkból:
Mi a robot pontos feladata?
A ROSA közvetlen kapcsolatot teremt a műtéti terv háromdimenziós agymodellje és a valódi agy között. Koordinátarendszerét a beteg fejéhez rögzített kerettel vagy a koponyába rögzített stabil markerekkel határozzák meg, így képes a virtuálisan megadott irányokat a valóságban leképezni.
De lássuk részletesebben, milyen előnyökkel is jár a ROSA alkalmazása:
- Pontossága jelentősen meghaladja az eddigi célzóberendezésekét, ami azt jelenti, hogy 1,5-2 mm-es pontosságról 0,6-0,74 mm-re csökkent a hibahatár.
- Egy célpont meghatározásánál a tervezéstől egyetlen elektróda behelyezésig több mint 50 hibalehetőség merül fel, melyek bármelyike téves behatolási helyet, illetve irányt eredményez. A robot itt egyszerűen kiküszöböli az emberi hibatényezőt a célzás során, ami különösen sok elektróda behelyezésénél (így az epilepszia monitorozásánál, részletesebben lásd később), a 10-12 órára nyúló műtéteknél hatalmas segítség.
- A robotnak előre be lehet programozni az összes elektróda behatolási helyét és irányát.
- Mindezek mellett az elektróda behelyezését már ember irányítja, és a pontos célterületet a műtét alatt a betegtől kapott visszajelzések és elektrofiziológiai mérések alapján találják meg.
Több elektróda, több segítség – a ROSA alkalmazása epilepsziamonitorozásra
A mélyagyi stimulációban általában egy vagy két elektródát ültetnek be a rendkívül pontosan meghatározott célterület(ek)re, azonban vannak olyan betegségek, melyeknél ennél jóval több elektróda behelyezésére lehet szükség. A rövid hírben nem említettük, de egy másik műtétet is végeztek az OKITI-ben a ROSA segítségével: egy gyerekkora óta epilepsziában szenvedő férfi agyába 17 elektródát ültettek, hogy megfigyeljék, térben és időben pontosan hogyan áramlanak az elektromos jelek a beteg agyában egy epilepsziás roham alatt. Az epileptológusok ez alapján képesek meghatározni, mely agyterület a rohamok kiindulópontja. Ha pedig ez az epilepsziát indító fókusz eltávolítható, mert nem vesz részt a jó életminőséghez elengedhetetlen agyi funkciókban, mint például a mozgás vagy beszéd, a rohamok akár véglegesen meg is szüntethetők.
Agyi defibrillátor: megállíthatja az epilepsziás rohamokat - kattintson tovább!
Az ehhez hasonló elektrofiziológiai monitorozást leggyakrabban a koponyacsont nagy darabjának eltávolítása után, közvetlenül az agy felületére helyezett elektródahálóval végzik. Az apró nyílásokon betolt elektródák használata ehhez képest "kulcslyuksebészet", ami jóval kevesebb műtéti kockázattal jár a beteg számára. A robot használata itt jelentősen csökkenti a műtét időtartamát, ráadásul a ROSA a hagyományos célzókészülékek számára elérhetetlen irányokból is meg tudja közelíteni az agyat.
A tervek szerint az OKITI-ben a jövőben az összes mélyagyi stimulációs és epilepsziasebészeti elektródabeültetési műtétet a ROSA-val végzik majd. Szeretnék a Medtech céggel közösen továbbfejleszteni a robotot, illetve új használati lehetőségeket bevezetni, hogy endoszkópos műtéteket, agytumor-biopsziákat is végezhessenek vele. De a ROSA alkalmas gerincsebészeti beavatkozások elvégzésére is: az instabil gerincet rögzítő csavarok beültetését is meg lehet tervezni vele.
forrás: AGYKUTATAS.HU
