El ne aludj! (egy fenyegető veszély: aluszékonyság a volánnál)

Feltűnően gyakori a nappali aluszékonyság a kamiont vagy autóbuszt vezető sofőrök között, és ez mindenki biztonságát veszélyezteti - derült ki egy svéd vizsgálatból, amelynek eredményeit az alvás orvosi vonatkozásaival foglalkozó nemzetközi kongresszus résztvevői vitatták meg Göteborgban.

Mahssa Karimi alváskutatással foglalkozik. A hét végén befejeződött kongresszuson tartott előadásának témája az volt, hányan vannak Göteborg tömegközlekedésének járművet vezető dolgozói között olyanok, akik hajlamosak arra, hogy munka közben elaludjanak.

A város tömegközlekedésének járművein 116 busz- és villamosvezető dolgozik. A fiatal kutató különböző vizsgálati módszerekkel igyekezett kiszűrni azokat, akik napközben fáradékonyak, éjszaka pedig rosszul alszanak, illetve kihagyó légzés tüneteit mutatják.

A gépjárművezetők elmondták, hogy 23 százalékuk napközben gyakorta kifejezetten aluszékony. A megkérdezettek 28 százaléka rosszul alszik, 19 százaléknak pedig kihagyó a légzése. Ez a furcsa légvétel főleg férfiakra és kiváltképp a kövér férfiakra jellemző: a szabálytalan, másodpercekre szünetelő légzés, legtöbbször erősen horkoló emberek éjszakáját teszi változatossá.

Tapasztalatból jól ismert és vizsgálatok is igazolták, hogy az alvási légzésszünet napközben sűrűn jelentkező álmossággal jár.

Azt is megfigyelték, hogy ezeknek az embereknek gyakran lesz magas a vérnyomása. Lélegeztető készülékekkel, szájbetéttel a légzészavar jól kezelhető.

Szakértők véleménye szerint az alvási légzésszünet a járművet vezető emberek esetében kezelést igényel, mert a napközben váratlanul megjelenő, ismétlődő álmosság balesetveszélyt jelent.

Amerikai kutatók Benjamin Hoffman vezetésével 156 olyan kamionsofőrt kezeltek, akiknél észlelték ezt a tünetcsoportot, míg 92 hasonló tünetet mutató sofőr nem kapott kezelést.

A kutatók igazolták, hogy a lélegeztető gép használata után a sofőrök nem csak biztonságosabban vezettek, hanem ritkábban kerültek betegállományba és ezáltal egészségügyi költségeik is lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a kezeletlen csoportba tartozó társaiké.

Az amerikai üzemorvosok közleménye a Journal of Occupational and Environmental Medicine szakfolyóirat májusi számában hangsúlyozza, hogy az alvási légzésszünettel foglalkozni kell, mert csökkenti a baleseti veszélyt és az egészségügyi költségek is 41 százalékkal mérsékelődnek.

(Kommentárunk: néhány szó az alvási apnoe-ról. A betegség lényege az alvás alatti periodikus légzésszünetek kialakulása. Oka főként anatómiai, a felső légutak belégzéskor kialakuló "összeesése". Folyamatosan csökken a vér oxigéntelítettsége, a pulzus és a vérnyomás. Hajlamosíthat rá elhízás, hormonzavar, alkohol, dohányzás, stressz stb. Komoly szövődményei lehetnek: hipertónia, angina, szívritmuszavar, szívinfarktus, hirtelen szívhalál, cukorbetegség, és persze a cikkben említett elalvásos közlekedési baleset. Alvásdiagnosztikai laboratóriumban mindez jól kimérhető, a légzésszünetek, horkolás, oxigénihány stb. Kezelése: egy ún CPAP készülékkel, mely folyamatos pozitív légúti nyomást biztosít. Gyógyszeres úton is lehet befolyásolni, csekélyebb eredménnyel. A szerk, Dr. Székely G.)