Együttműködés a hatásos kezelés érdekében
Az epilepszia diagnosztizálását követően a betegnek számos kérdése lehet. Mindjárt talán a legfontosabb: hogyan kezelhető a betegségem? Erre természetesen többféle válasz létezik. Többek között azért is, mert az epilepsziának számos altípusát különítették el, ezzel együtt a rohamok is sokféle módon és formában jelentkezhetnek.
Az epilepsziabetegség lehet örökletes is. Egy vizsgálat szerint, bizonyos betegek átörökítenek egy károsodott gént, amely pl. a gyógyszerekre való rezisztenciát okozza. Ez magyarázhatja, miért fordul elő, hogy egyes betegeknél igen nehezen lehet megtalálni azt a gyógyszert, amellyel csökkenthető, és jól ellenőrizhetővé válik a rohamaktivitás.
A rendkívüli színes és változatos képet mutató rohamok mégis mind egy helyről erednek: az agyból. Közös még bennük, hogy az agyi elektromos jelaktivitás hirtelen megváltozásaiból származnak. Hiába indulnak egyöntetűen az agykéregből, mégis számos variációban fordulnak elő, éppen ezért szükséges a pontos diagnózis, és az ennek megfelelő kezelés.
Napjainkban a betegek jelentős része gyógyszeres kezelést kap. Gyógyszerekkel az epilepszia nem gyógyítható, de jól és kielégítő módon karbantartható. Mondhatjuk, hogy a betegek kb. 80%-ában ez igaz, a maradék esetében a gyógyszeres kezelés nem elegendő, ill. nem hatásos. Az orvos, a neurológus megkeresi a megfelelő gyógyszert, nem biztos, hogy ez első alkalommal már sikeres, tehát a beteg is együtt kell működjön a szakemberrel, jelezze, hogy a rohamok száma hogyan változott, hogy érzi magát, milyen a napi aktivitása stb.
Az epilepszia-ellenes, antiepileptikus gyógyszerek napjainkban igen nagy számban elérhetőek. Több mint 20 gyógyszer van forgalomban, ezek több típusra oszthatóak, lássuk, melyek ezek.
A régebbi készítmények:
Carbamazepin Diazepam Ethosuximid Phenytoin Phenobarbital Primidon Valproát Valproát Újabb gyógyszerfejlesztések eredményei: Felbamat Gabapentin Lamotrigin Pregabalin Tiagabin Topiramat Levetiracetam Zonisamid Zonisamid Minden gyógyszer, részben kémiai szerkezete miatt is, kissé különböző hatású. Néhány csak bizonyos epilepszia-formákba hatásos, mindegyik sajátos mellékhatásokkal is bír, ezekről érdemes már jó előre tudni, itt csak a gyakoribbakat soroljuk fel. Carbamazepin A parciális, a generalizált tónusos-klónusos és a kevert rohamokban alkalmazható. Gyakoribb mellékhatások: fáradtságérzés, látászavarok, hányinger, szédülés, bőrkiütés. Gyakoribb mellékhatások: fáradtságérzés, látászavarok, hányinger, szédülés, bőrkiütés. Ethosuximid Absence típusú rohamokban használatos. Mellékhatások: hányinger, hányás, étvágytalanság, súlycsökkenés. Mellékhatások: hányinger, hányás, étvágytalanság, súlycsökkenés. Felbamat Parciális és egyes generalizált rohamok kezelésére. Mellékhatások: étvágycsökkenés, súlyvesztés, alvászavarok, fejfájás, depresszió. Ritka esetekben csontvelőártalom, májkárosító hatás. Használata ezért korlátozott, és rendszeres vérképellenőrzés mellett adható csak. Mellékhatások: étvágycsökkenés, súlyvesztés, alvászavarok, fejfájás, depresszió. Ritka esetekben csontvelőártalom, májkárosító hatás. Használata ezért korlátozott, és rendszeres vérképellenőrzés mellett adható csak. Tiagabin Kombináció részeként, parciális és egyes generalizált rohamokban. Mellékhatások: szédülés, fáradtságérzés, gyengeségérzés, szorongás, konfúzió. Mellékhatások: szédülés, fáradtságérzés, gyengeségérzés, szorongás, konfúzió. Levetiracetam Kombinációban, parciális rohamok kezelésére. Mellékhatások: fáradtságérzés, gyengeség, viselkedési zavarok. Mellékhatások: fáradtságérzés, gyengeség, viselkedési zavarok. Lamotrigin Parciális és egyes generalizált rohamok kezelésére. Kevés mellékhatás: szédülés, álmatlanság, bőrkiütés. Kevés mellékhatás: szédülés, álmatlanság, bőrkiütés. Pregabalin Parciális rohamok kezelésére. Mellékhatások: szédülés, aluszékonyság, szájszárazság, ödéma, lázászavarok, koncentráció- és figyelemzavarok. Mellékhatások: szédülés, aluszékonyság, szájszárazság, ödéma, lázászavarok, koncentráció- és figyelemzavarok. Gabapentin Kombinációban, parciális és egyes generalizált rohamok kezelésére. Kevés mellékhatás: az első hetekben fáradtság, szédülés észlelhető. Kevés mellékhatás: az első hetekben fáradtság, szédülés észlelhető. Phenytoin Parciális és generalizált, tónusos-klónusos rohamok kezelésére. Injekció formájában is adható (kórházban) az aktív rohamok gyors befolyásolására. Mellékhatások: szédülés, fáradtsgáérzés, elkent beszéd, akne, bőrkiütés, fokozott szőrösödés. Hosszútávú kezelés csontritkulást okozhat. Mellékhatások: szédülés, fáradtsgáérzés, elkent beszéd, akne, bőrkiütés, fokozott szőrösödés. Hosszútávú kezelés csontritkulást okozhat. Topiramát Kombinációban, parciális, vagy generalizált tónusos-klónusos rohamok kezelésére. Mellékhatások: aluszékonyság, szédülés, beszédzavarok, idegesség, memóriazavarok, látászavarok, súlyvesztés. Mellékhatások: aluszékonyság, szédülés, beszédzavarok, idegesség, memóriazavarok, látászavarok, súlyvesztés. Oxcarbazepin Parciális rohamok kezelésére. Mellékhatások: fáradtságérzés, szédülés, fejfájás, látászavar, kettőslátás. Mellékhatások: fáradtságérzés, szédülés, fejfájás, látászavar, kettőslátás. Valproát Parciális, absence vagy generalizált, tónusos-klónusos rohamok kezelésére. Mellékhatások: szédülés, hányinger, hányás, remegés, hajhullás, súlynövekedés, felnőttben depresszió, gyermekben irritabilitás, figyelemzavar, a gondolkodás lelassulása. Hosszú távon okozhat csontritkulást, bokaduzzanatot, menstruációs zavarokat. Ritkábban: hallásvesztés, májkárosodás, vérlemezkeszám-csökkenés, hasnyálmirigy-zavarok. Mellékhatások: szédülés, hányinger, hányás, remegés, hajhullás, súlynövekedés, felnőttben depresszió, gyermekben irritabilitás, figyelemzavar, a gondolkodás lelassulása. Hosszú távon okozhat csontritkulást, bokaduzzanatot, menstruációs zavarokat. Ritkábban: hallásvesztés, májkárosodás, vérlemezkeszám-csökkenés, hasnyálmirigy-zavarok. Zonisamid Kombinációban, parciális rohamok kezelésére. Mellékhatások: aluszékonyság, szédülés, járási bizonytalanság, vesekövesség, hasi diszkomfort, fejfájás, bőrkiütés. Mellékhatások: aluszékonyság, szédülés, járási bizonytalanság, vesekövesség, hasi diszkomfort, fejfájás, bőrkiütés. Diazepam Bármely, görcsökkel járó állapot rövidtávú kezelésére. Sürgősségi osztályon injekciós formában, a roham megszüntetésére. Néhány héten belül tolerancia alakul ki, tehát azonos hatás eléréséhez nagyobb dózis szükséges. Mellékhatások: fáradtság, járásproblémák, hányinger, depresszió, étvágycsökkenés. Gyermekekben zavaros beszéd, hiperaktivitás. Mellékhatások: fáradtság, járásproblémák, hányinger, depresszió, étvágycsökkenés. Gyermekekben zavaros beszéd, hiperaktivitás. Az epilepszia típusa mellett még számos egyéb tényező is befolyásolja azt, hogy a neurológus milyen gyógyszert fog választani. Életkor, nem egyéb egyéni sajátosságok. A gyógyszer hatásai, mellékhatásai. Egyéb, együttjáró betegségek és azok kezelése. Milyen mellékhatásokat tud könnyebben tolerálni a beteg. Mit vár (még) a gyógyszertől a beteg? Tehát pl. nemcsak a rohamok számának csökkentését, hanem hogy éberebb lesz, a munkájára jobban tud összpontosítani stb. Mit vár (még) a gyógyszertől a beteg? Tehát pl. nemcsak a rohamok számának csökkentését, hanem hogy éberebb lesz, a munkájára jobban tud összpontosítani stb. Speciális kérdések nőbetegek esetén Terhesség idején biztonságos-e a gyógyszer? Lép-e a gyógyszer kölcsönhatásba a fogamzásgátlókkal? A rohamok a menstruációs ciklustól is függenek . Segít-e ezeken is a gyógyszer? Növeli-e esetleg a csontritkulás kockázatát? Növeli-e esetleg a csontritkulás kockázatát? Mindenképpen gondolni kell arra, hogy a kor előrehaladásával a csontritkulás kockázata növekszik. Egyes antiepileptikumok növelhetik ennek kockázatát a hosszú távú kezelés során. Ez nőbetegek esetében fontosabb tényező, tehát meg kell beszélni az orvossal, a csontok egészségének megóvása érdekében. Kalciumban és D-vitaminban gazdag étrend szükséges, megfelelő mértékű fizikai aktivitás, az alkohol és dohányzás kerülése. Az epilepszia kezelésének helyes beállítása eléggé egyedi. Tehát ami az egyik embernél, betegnél használt, nem biztos, hogy a másiknak is fog. Egyes betegek gyógyszerelését sikerül akár elsőre eltalálni, másoknál ez hosszabb időt vehet igénybe és több gyógyszer kipróbálását, amíg megtalálható a neki megfelelő, mondhatnánk, hogy "személyre szabott" gyógyszerelés. Új gyógyszer megkezdésekor célszerű pl. minden észlelt mellékhatást feljegyezni, és megbeszélni az orvosssal. Nem lehetünk biztosak abban, hogy nem a gyógyszer mellékhatása-e pl. a depresszió, a súlygyarapodás stb. A legjobb módszer ezt megbeszélni az orvossal: a mellékhatásokat, azok erősségét, és hogy mi a teendő. Az epilepszia sok esetben egy gyógyszerrel is kezelhető, ez a monoterápia. Kevesebb mellékhatása van, mint amikor valaki kombinációs kezelést kap. Terhesség esetén is biztonságosabb. Bizonyos esetekben azonban kevés a monoterápia, tehát két vagy több gyógyszer együttadása szükséges. Ez a politerápia, vagy kombinációs kezelés. Általában, egyszerre egy új gyógyszert lehet indítani. Ezt az orvos is jól tudja kontrollálni, milyen a hatás, milyenek a mellékhatások. Mi történik akkor, ha a gyógyszerekkel mégsem befolyásolható az epilepszia? Műtéti eljárások. Régóta ismert módszerek, az újabb technikákkal javíthatóak a műtéti eredmények. Néhány éve közzétettek egy tanulmányt, ami elemezte, hogy az epeilepszia műtéti kezelése hogyan viszonyul a gyógyszeres kezeléshez, itt halántéklebenyi eredetű epilepsziáról volt szó, amelyet gyógyszeres úton nem lehetett elég eredményesen befolyásolni. A műtéti úton kezelt betegek 38%-a rohammentes lett. Ez az arány gyógyszeres eljárásokkal nem volt több, mint 3%. Attól függően persze, hogy milyen a rohamok típusa és eredete ez változót arány. Ha sokféle gyógyszer került már kipróbálásra, és a beteg nem reagál, tehát rezisztens, akkor merül fel általában a műtéti megoldás lehetősége. Ha a gyógyszerelés ellenére is folytatódnak a rohamok, felmerül néhány kérdés:Vannak-e újabb gyógyszerek, amelyek hatásosak lehetnek? Kell-e további speciális diagnosztikai vizsgálatokat végezni? Esetleg szóbajöhet-e a műtéti beavatkozás? Esetleg szóbajöhet-e a műtéti beavatkozás? Az epilepsziabetegséggel való együttélés keltheti a betegben azt az érzetet, hogy nem képes saját mindennapi életét "uralni". Az alábbi három pont segít talán ebben is a betegeknek:Konzultáljon gyakran az orvossal. Mindig közölje vele, ha rohamai voltak, vagy a gyógyszernek valamely (újabb) mellékhatását észlelte. Tegyen fel kérdéseket. Sokféle információforrás létezik, ahonnan hasznos segítséget kaphat. Ezek a mindennapi életben, az epilepsziával való együttélés során, a munkában, és otthon is megkönnyíthetik a helyzetét!
