Ezt a 3 egyszerű szabályt tartsa be, hogy könnyebben szót értsen demens szerettével
Így csökkentheti a stresszt demenciában szenvedő szerette és a család életében.
A demencia egy krónikus idegrendszeri betegség, ennek során visszafordíthatatlan elváltozások alakulnak ki az agyban, amely szellemi hanyatláshoz vezet. A tünetek közé tartozik a memóriazavar, valamint a gondolkodás, a figyelem és a végrehajtó működések zavara. Ezek a tünetek zavart okoznak a beteg mindennapi életében, társas és munkahelyi működésében.
Melyek a demencia fokozatai?
Kezdetben a beteg segítség nélkül képes ellátni mindennapos tevékenységeit és munkáját, csak enyhe memóriazavar és a bonyolultabb problémák kezelésének nehézsége észlelhető. Ez az állapot az ún. enyhe kognitív zavar, amely nem meríti ki a demencia kritériumait. Az ezt követő stádiumok (enyhe, középsúlyos és súlyos) az alábbiak szerint jellemezhetők.
- Enyhe demencia: egy-egy területen nyilvánvaló, de enyhe károsodás észlelhető, amely korlátozza a mindennapi tevékenységet és a munkavégzést. A beteg nem igényel folyamatos felügyeletet, jól ismert környezetében egyedül is boldogul.
- Középsúlyos demencia: a beteg folyamatos felügyeletet, több tevékenységében fizikai segítséget is igényel.
- Súlyos demencia: a beteg mindennapi működésében, a személyi higiénia ellátásában is fizikai segítséget igényel. A betegség utolsó szakaszában az alapvető mozgásos működések (járás, nyelés) is károsodnak.
A demenciának számos formája létezik, amelyek az ideggyógyászati tünetek és a kiváltó ok szerint is csoportosíthatók. A betegség elsősorban a 65 év feletti korosztályt érinti, de fiatalabb korban is kialakulhat.
Hogyan kommunikáljunk?
A betegség lefolyása során jelentkező pszichés tünetek közé tartozhatnak az affektív zavarok (depresszió, szorongás), apátia (társas és érzelmi visszahúzódás), pszichózis, hallucinációk, agresszivitás, valamint az agitáció és a hiperaktivitás (pl. elkóborlás, helytelen tárgyhasználat).
Az agyban bekövetkező változások miatt a demens betegek gyakran összekeverik a valóságot és az emlékeket, nem tudnak tisztán gondolkodni, nehézségeik vannak a döntéshozatalban, valamint tetteik következményeinek felmérésében.
A gondozók és hozzátartozók számára különösen nehéz lehet ezeket a változásokat elfogadni és kezelni, mivel a beteg viselkedése gyakran teljesen eltér attól, amit korábban évtizedeken át megszoktak tőle. Nehéz lehet feldolgozni, ha szeretett személyünk agresszióval fordul felénk, manipulálni vagy zsarolni próbál minket, esetleg teljesen közömbös és elutasítóvá válik.
Ezt a három aranyszabályt tartsa be:
- Ne tegyen fel kérdéseket!
- Találja meg a legjobb választ!
- Ne mondjon ellent!
Ez a három szabály ellentétes azzal, ahogyan másokkal beszélni szoktunk, de ki kell fejlesztenünk egy teljesen új kommunikációs készséget. Néhány példán keresztül bemutatjuk, hogyan működik ez a módszer.
1. Ne tegyen fel kérdéseket
Ne kérdezzen rá tényszerű információkra. A demens betegeknek nehézséget okoz a pontos információátadás és általában a tényszerű dolgokról beszélni. Ezek csak növelik a szorongást bennük, hogy nem tudnak válaszolni és fölöslegesen okozunk traumát nekik. Meglepően sok információt gyűjthetünk közvetlen kérdések nélkül is.
"A kérdésfeltevések abbahagyása teljesen megváltoztatta az életünket. Hihetetlen a változás! A szomorúsága elpárolgott, újra visszakaptuk őt" – mondja egy hozzátartozó.
2. Találja meg a legjobb választ
Hallgassa meg a demenciában szenvedő személy által feltett kérdéseket és gondolja át, mi lehet a legjobb válasz az ő szemszögéből. A demenciában szenvedők számára az érzések fontosabbak, mint a tények. Nagyon fontos, hogy a kapott információ jó érzéseket keltsen bennük és elfogadható legyen a számukra. Miután megtaláltuk a leggyakrabban felmerülő kérdésükre a legjobb választ, ezt használja mindenki, aki kapcsolatba kerül a demens beteggel. Akkor is, ha a józan ész nem ezt diktáná, de ebben a helyzetben ez lesz a legjobb válasz. Ha jól alkalmazzuk ezt a módszert, a demens betegünk aggódó kérdezősködése fokozatosan alábbhagy.
"Anyám folyamatosan kérdezte, hol van a kutya. Újra és újra megpróbáltam elmagyarázni, hogy a kutya elpusztult. Miután megismertem ezt a módszert, úgy döntöttem azt mondom neki, hogy a kutya mélyen alszik. Erre megkönnyebbülten felsóhajtott. Ez egyszerűen egy másfajta válasz volt, de óriási változást hozott" – emlékszik vissza egy demens beteg lánya.
3. Ne mondjon ellent
Ne vitatkozzon a demenciával küzdő beteggel racionális dolgokról. Valószínűleg meglévő emlékeiket használják fel demenciájuk előtti múltjukból, így próbálják értelmezni, mi történik körülöttük a jelenben. Nekünk kell ügyelnünk az általuk használt nyelvezetre, hogy követhessük őket, soha ne várjuk el tőlük, hogy ők kövessenek minket.
"Mostanában már azt mondom: „azt hiszem, igazad van” és a kialakult konfliktus azonnal megszűnik" – magyarázza egy hozzátartozó.
A három aranyszabály elsőre ellentmondásosnak tűnhet, de ha alkalmazzuk, hamar rájövünk, hogy az élet sokkal könnyebb lesz a beteg és gondozói számára is.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Demencia – 5 korai tünet, melyeken könnyen átsiklik az ember
