Láthatatlan veszély a városokban: erről jó, ha tud!
A főútvonalak közelében a légszennyezés, különösen a nitrogén-dioxid és a szálló por miatt megnövekszik a demencia kockázata.
Erre mutatott rá egy Kínában és az Egyesült Királyságban végzett tanulmány. Bizonyították, hogy a forgalmas utak közelében élőknél a demencia megnövekedett előfordulása és az agy szerkezetének megváltozása figyelhető meg. Ez elsősorban a közlekedéssel összefüggő légszennyezésnek tulajdonítható.
A demencia olyan krónikus idegrendszeri betegség, amely során visszafordíthatatlan elváltozások jönnek létre az agyban, ami szellemi hanyatláshoz vezet. A tünetegyüttes részét képezi a memóriazavar, valamint a gondolkodás, a figyelem és a végrehajtó működések zavara. E tünetek zavart okoznak a beteg mindennapi életében, társas és munkahelyi működésében
A kutatás új megvilágításba helyezi a közlekedéssel összefüggő környezetszennyezés és a világszerte növekvő aggodalomra okot adó demencia közegészségügyi hatásait
„A korábbi kutatások kimutatták a forgalmas utak közelében élők neurológiai kockázatait, de a mögöttes okok továbbra is tisztázatlanok” – mondta Fanfan Zheng, a vezető szerző és a Kínai Orvostudományi Akadémia Peking Union Medical College of Nursing professzora . "Tanulmányunk a lakossági főutak közelsége és a demencia kockázata közötti összefüggést vizsgálja, nullázva a közlekedéssel összefüggő szennyező anyagok szerepét." – magyarázta a kutató.
A vizsgálat módszertana és eredményei
A tanulmány 460 901 résztvevő adatait elemezte 12,8 éves medián követési idő alatt. A demenciás eseteket az Egyesült Királyság Biobankjától szerezték be, és ellenőrizték. Így megbízhatóbb adatkészletet kaptak, mintha csupán a betegek által bejelentett diagnózisokra hagyatkoztak volna. A tanulmány a demencia típusa szerint is osztályozta az eseteket, ez lehetővé tette az átfogó elemzést
Az Egyesült Királyság Biobank tanulmányának kiterjesztéseként agyi MRI-vizsgálatokat végeztek, amelyek az Alzheimer-kórral kapcsolatos agyi struktúrák változásait tárták fel a tüneteket megelőző szakaszban. A tanulmány a genetikai kockázatokat és más jelentős demenciatényezőket is vizsgálta
A levegőszennyezés és a demencia összefüggése
„Eredményeink kapcsolatot mutatnak ki a nagy forgalom és a demenciakockázat között. A közlekedéssel összefüggő légszennyezés, különösen a nitrogén-dioxid és a szálló por tehető felelőssé a betegség kialakulásában” – magyarázta Wuxiang Xie, a Pekingi Egyetem Klinikai Kutatásának docense. Intézet, Pekingi Egyetemi Első Kórház. "A légszennyezés mérséklése megoldás lehet a forgalom által okozott demencia kockázatának csökkentésére" – teszi hozzá.
Érdekes módon a tanulmány nem talált összefüggést a hosszú távú közlekedési zajszennyezés és a demencia között, ellentétben a korábbi kutatásokkal.
„A jövőbeli tanulmányoknak a közlekedéssel összefüggő szennyezés csökkentésének a demencia biomarkereire és előfordulására gyakorolt hatására kell összpontosítaniuk” – mondta Chenglong Li, a tanulmány első szerzője. „Végső célunk az, hogy jelentős számú demenciás esetet megelőzzünk még a tünetek megjelenése előtt."
Hogyan segíthetünk demencia esetén?
Amennyiben demenciával élő hozzátartozóját gondozza, kezdetben csak a bonyolultabb tevékenységekben szükséges közreműködnie, később a mindennapos teendőkben, végül már az alapvető működésekben is. Bármelyik súlyossági szakaszban is tart a betegség, a gondozás során mindig elsődleges szempont az emberi méltóság tisztelete, a türelmes és szeretetteljes bánásmód.
A beteg igényeihez is igazodó napirend kialakítása kedvező hatású lehet többféle pszichés kórtünetre is. Úgy alakítsa ki a beteg napirendjét, hogy a szükséges feladatok mellett abban szerepeljenek az őt érdeklő tevékenységek is. Ha hozzátartozója nem ismeri fel a családtagokat, vagy féltékenységi, meglopatásra vonatkozó téveszméi jelennek meg, nyugodt hangnemben, egyszerű szavakkal, például közös teázással, zenehallgatással vagy sétával igyekezzen másra terelni a figyelmét.
Ha a beteg hajlamos "útnak indulni", nehezítse meg számára a lakásból való kijutást a kulcsok elrejtésével, számkódos zárak vagy speciális kilincsek felszerelésével. Segítse a beteg időbeni tájékozódását jól látható óra és naptár elhelyezésével, az aktuális napra, napszakra való gyakori emlékeztetéssel.
Ügyeljen arra, hogy a beteg megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszon, étrendjét a kívánsága szerint állítsa össze, ha szükséges, segítsen neki az étkezésben.
Minden olyan akadályt távolítson el a környezetéből, amely zavarhatja a mozgásában, vagy balesetet okozhat (csúszásmentes padló, kis szőnyegek kiiktatása stb.). Hívja fel a beteg figyelmét a rendszeres tisztálkodásra, szükség esetén segítse őt a fürdésben.
A demencia főbb tünetei
Az idegsejtek lassú pusztulása az agyban bizonyos mértékig természetes jelenség, a demenciákban azonban a jelentős mértékű pusztulás a jellemző. A folyamat változatos tünetekkel járhat:
- Feledékenység, memóriavesztés – eleinte csak rövidtávon: tárgyak elvesztése, kérdések ismételgetése.
- Beszédbeli nehézségek, a gondolatok megértésének és kifejezésének problémái.
- A mindennapi döntéshelyzetek, a tervezés nehézségei: a számlák befizetése, a pénzkezelés, a háztartás egyre problémásabb lehet.
- Tárgyak, személyek felismerésének zavara.
- Pszichés változások, zavarok: szorongás, depresszió is kialakulhat.
- Korábban kedvelt tevékenységek feladása, a motiváció hiánya, szinte bezárkózás a lakásba, izoláció.
- Személyiségváltozás: agresszivitás, elutasító magatartás, közömbösség, nyugtalanság alakulhat ki olyan személyeknél, akikre ez nem, vagy nem ilyen mértékben volt jellemző.
- A késői fázisban ködös tudatállapot állandósulhat, és komoly vegetatív zavarok társulhatnak hozzá, mint pl. a vizelet vagy széklet inkontinencia.
Olvasta már?
- 7 tipp az Alzheimer-kór megelőzéséhez
- Alzheimer-kór: összefüggést találtak az idegsejtpusztulás és a cukoranyagcsere-zavar között
- Óvatosan a vaspótlással: a túlzott vasbevitellel az Alzheimer-kórt kockáztathatja
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!