Arcba vésett érzelmek
Arcunk titkai következő részében: az érzelmeket kifejező arcot könnyebb felismerni. A gyakran látott barátok, rokonok felismerése nem szokott gondot okozni az emberek többségének, azonban vannak, akiknek igen.
Képzeljük csak el, milyen rossz lehet annak, aki nem ismeri fel az arcokat, a párjának, a gyerekének vagy akár a saját maga arcvonásai teljesen idegennek tűnnek.
Holland és massachusetts-i kutatók csoportja Beatrice de Gelder vezetésével vizsgálatuk középpontjában ennek a jelenségnek a megfigyelése állt. Megállapították, hogy az érzelmek kifejeződése az arcon, a megfigyelő agyában bizonyos területen idegsejt tevékenységet generál. Ez a terület az arcvonások felismeréséért felelős agyterület (FFA - fusiform face area). Ennek ismeretében, feltételezhetően ennek a régiónak a kóros állapota az arcfelismerési képtelenség, latinul prosopagnosia nevű betegség.
A népesség 2 százaléka számára problémát jelent arcokat felismerni. Maga a betegség a diszlexia, azaz olvasási képtelenség analógiájára fejlődéstani okokkal magyarázható, a betegekben tehát nem tud kialakulni az a képesség, ami az arcok felimeréséhez szükséges. Gelder munkacsoportja funkcionális mágneses rezonancia vizsgálatot alkalmazott néhány olyan egyénen, akik egész életükben prosopagnosiások, azaz képtelenek arcvonásokról felismerni embereket, valamint néhány korban és nemben megegyező kontroll személyeken.
Azt vizsgálták, hogy az adott arcon kifejezett érzelmek milyen idegi működést váltanak ki a vizsgált személyből. A kutatócsoport azt találta, hogy a prosopagnosiás betegek a kontrollcsoport FFA-jához képest hasonlóképpen reagált, ha érzelmekkel teli arcot látott, viszont sokkal alacsonyabb aktivitást mutatott, ha semleges, érzelemmentes arcot nézett. Ez az eredmény egybecseng azzal a közismert ténnyel, hogy a semleges arcot nehezeb felismerni, mint az érzelmet kifejező arcot.
A kutatók azzal magyarázták megfigyelésüket, hogy az érzelem egy olyan tényező, mely hatással van éberségünkre, figyelemkeltő hatást fejt ki ránk. Ezt alátámasztja az is, hogy nemcsak az arcfelismerésért felelős régióban, hanem az amygdala nevű agyterületen (mely az érzelmekkel kapcsolatos agyterületünk), is aktivitást figyeltek meg érzelemteli arc nézésekor. Az arcról rengeteg információ leolvasható, szavak nélkül is kitaláljuk a viselője nemét, korát, érzelmi állapotát, meg tudjuk állapítani, hogy vonzónak tartjuk-e.
Az arcok felismerése bonyolult, több lépcsős mechanizmus eredménye, mely több ponton is sérülhet, és különböző mértékű károsodásokat válthat ki. Ezzel a vizsgálattal az érzelmek hatását demonstrálták a kutatók, melyet egy arc látványa fejt a megfigyelő személyre. Fontos lépés ez, a prosopagnosia kialakulásának komplett megértésében.
