Agyad elárul, milyen is vagy!

Agyunk elárulja, milyen a személyiségünk! A személyiségszerkezet a viselkedésből jobbára könnyen megállapítható, de egy új kutatás eredményei szerint a különbségeket ma már az agyterületek alapján is azonosítani lehet.

A Psychological Science pszichiátriai szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerint az egyes emberek személyisége attól függ, milyen méretűek bizonyos agyterületeik. Példának okáért az altruista emberek esetében a hátulsó cinguláris kéreg nagyobb, ez az agyterület mai ismereteink szerint abban játszik szerepet, hogy képesek legyünk megérteni mások elképzeléseit. A nagyobb agyterületekre általánosságban a tudomány mai állása szerint kimondható, hogy jobban működnek, mint a kisebbek.

A kutatást vezető Colin DeYoung a Minnesotai Egyetem munkatársa szerint munkájuk alapján megkezdődhet az olyan elméletek kidolgozása, amelyek megmagyaráznák, hogyan alakítja ki személyiségszerkezetünket az agyunk. Az egyes emberek személyiségét genetikai és környezeti hatások alakítják, de az új ismeretek alapján talán azt is sikerül megmagyarázni, milyen módon változik az egyes személyek magatartása időről időre, illetve arra is választ kaphatunk majd, mi alakítja ki azokat a viselkedésmintákat, gondolatokat és érzelmeket, amelyeket összefoglaló néven személyiségnek nevezünk.

Az emberek karakterét, azaz a személyiségtípusokat többféleképpen le lehetne írni, számos jellemvonásuknak megfelelően, azonban a pszichológia tudománya az alapján, hogy mely jellemzők járnak rendszerint együtt öt összefoglaló fő csoportba sorolta a jellemzőket: extrovertáltság (kifelé fordulás), neurotikusság (befelé fordulás), beleegyező típus (kapcsolatorientált), lelkiismeretesség (teljesítményorientált), illetve a nyitottság vagy intellektus. A pszichológusok ma már nagy pontossággal be tudják mérni ezen kategóriákban mutatott tulajdonságai alapján, hogy egy adott ember milyen személyiséggel rendelkezik. Még igen friss kutatási irányzat az, amelyben DeYoung és kollégái dolgoznak, nevezetesen az ideg- és agykutatás eredményeinek összekapcsolása a pszichológiai ismeretekkel, azaz, a fiziológiai jellemzők és a személyiségvonások közötti kapcsolatok vizsgálata.

A Psychological Science lapjain megjelent kutatásuk egy 116 résztvevővel zajlott kísérlet eredményeit foglalta össze, amely az említett öt személyiséget meghatározó kategória alapján mérte fel a résztvevők karakterét. Első lépésként ehhez a kísérleti alanyok egy kérdőívet töltöttek ki, majd ezt követte az agyterületeiket vizsgáló, modern képalkotó berendezésekkel végzett fizikai mérés.

Az öt fő személyiségjegy-csoporttal összevetve a képalkotó eljárásokkal kapott felvételek négy területen megfeleltethetők voltak egymásnak. A neurotikusok esetében a középső cinguláris kéreg nagyobb, amely területről azt tudjuk, hogy a hibaészlelésért és az érzelmi, valamint fizikai fájdalomra adott reakciókért felel. A neurotikusok esetében a dorzomediális prefrontális kéreg viszont kisebb volt, amely agykéreg az érzelmek feletti kontrollt is szabályozza.

A kifelé forduló típusok esetében a mediális orbitofrontális kéreg mutatkozott nagyobbnak, amely a jutalmazás feldolgozását vezérlő agyterület. Ez a mérés egyébként azzal az elmélettel is egybevég, ami szerint az extrovertált személyek fokozottan érzékenyebbek a jutalmazásra, az elismerésre.

A lelkiismeretes, vagy teljesítménycentrikus személyiségszerkezetűek esetében a középső frontális gyrus (homloklebenyi agytekervény) mutatkozott mérhetően nagyobbnak, amely agyterületről tudható, hogy a memória, az emlékezőtehetség és a tervezés felelőse. A kutatók ugyanakkor megjegyezték, hogy a nagyobb méretű agyterület nem feltétlenül jelent jobban működő agyterületet is egyben, bár egyre növekszik az erre utaló bizonyítékok száma, mégis, ma ez a nézet csupán feltételezésnek minősül.

Mindamellett azt is hangsúlyozta DeYoung, hogy a kutatási eredmények, amelyekkel a Psycholoical Science olvasói találkoztak először nem jelentik azt sem, hogy egy ember élete végéig előre programozva egy adott személyiségtípussal kell, hogy éljen, hiszen tény, hogy a személyiség képes változni és változik is a tapasztalatok nyomán, amelyek képesek az agyterületeket is átformálni és ezzel magát a személyiséget is.